Balogh Kálmán
Balogh Kálmán

2020. november 30. Hétfő

Balogh Kálmán

geológus

Születési adatok

1915. október 19.

Kolozsvár

Halálozási adatok

1995. április 7.

Budapest


Család

Sz: Balogh Kálmán (†1923) tanító, Illés Julianna. F: Kerekes Irén geológus. Fia: Balogh Kálmán és Balogh Gábor.

Iskola

Debrecenben éretts. (1933), a debreceni Tisza István Tudományegyetemen természetrajz–földrajz szakos tanári okl. (1938), bölcsészdoktori okl. szerzett (1940), a föld- és ásványtudományok kandidátusa (addigi tevékenységéért, 1952), doktora (1961).

Életút

A debreceni Tisza István Tudományegyetem Ásvány–Földtani Intézet díjtalan gyakornoka (1935–1938), tanársegéde (1938–1939), díjas gyakornoka (1939–1940); egyúttal a Debreceni Ref. Tanítóképző óraadó tanára (1938–1939). Az Országos Természettudományi Múzeum Föld- és őslénytárának munkatársa (1940–1941), a Magyar Állami Földtani Intézet (MÁFI) tud. főmunkatársa és osztályvezetője (1946–1966), tud. tanácsadója (1977–1991). A JATE TTK Földtani Tanszék tanszékvezető egy. tanára (1966. júl. 31.–1977). A modern üledékes kőzettani (szedimentológiai) kutatások megalapítója, új rétegtani vizsgálati módszerek meghonosítója. Tudományos pályafutásának kezdetén az észak-mo.-i triász hegységekben (= Gömöri karszt, Rudabányai-hegység) végzett térképező geológiai munkákat (1939–1950), majd kezdeményezte a Bükk-hegység geológiai újravizsgálatát és elkészítette a hegység földtani-tektonikai térképét, ill. felderítette földtörténetét (1950–1958). Később a mo.-i paleozoikumi és mezozoikumi rétegsorokat tanulmányozta, különösen értékesek a Kárpátok, az Alpok és a Dinaridák földtani és őslénytani kutatási eredményei. Vezető szerepet játszott a Mo. egészét egységesen ábrázoló földtani térképek kidolgozásában: részt vett Mo. 1:300 000-es térképének szerkesztésében, az észak-mo.-i 1:25 000-es lapok egységesítésében és Mo. nagytektonikai (földkéreg-szerkezeti) térképének megalkotásában (1958–1966). Elkészítette a hazai triász időszaki képződmények szinopszisát (1966-tól). Jelentősek a mo.-i geológia eredményeit összefoglaló tudománytörténeti dolgozatai. Tudományos tevékenysége továbbá jelentősen hozzájárult az Alföld mélyföldtanának megismeréséhez és az ottani szénhidrogén-kutatások elindításához.

Emlékezet

Emlékére Lillafüreden emléktáblát avattak (2005).

Elismertség

Az MTA Földtani Főbizottság tagja (1951-től), a Geológiai Bizottság elnöke (1972–1979). A Magyar Rétegtani Bizottság Triász Albizottságának elnöke (1973–1983). A Magyarhoni Földtani Társulat (MFT) választmányi tagja (1948–1995), alelnöke (1963–1966), t. tagja (1986-tól). A Nemzetközi Mezozóos Bizottság titkára (1960–1963), a Nemzetközi Triász Rétegtani Bizottság tagja (1972–1982).

Elismerés

A Magyarhoni Földtani Társulat Centenáriumi Emlékérme (1948) és Emlékgyűrűje (1975), Hantken Miksa-emlékérem (1966), a Magyar Állami Földtani Intézet Aranyérme (1984), Eötvös József-koszorú (1993), Szabó József-emlékérem (1994), Széchenyi-díj (1995).

Szerkesztés

A Földtani Közlöny főszerkesztője (1952–1953).

Főbb művei

F. m.: Adatok Pelsőcardó környékének földtani ismeretéhez. Egy. doktori értek. (Debrecen, 1940)
A szovátai Medve-tó. (Bp., 1946)
Az észak-magyarországi triász rétegtana. (Földtani Közlöny, 1950)
Hámos környékének triász rétegei. (Földtani Közlöny, 1951)
A Rudabányai-hegység földtana. Pantó Gáborral. (Bp., 1952)
A rudabányai vasércvonulat hegységszerkezete. (MTA Műszaki Tudományok Osztálya Közleményei, 1952)
A Föld és az Élet fejlődése. Ip. technikumi tankönyv. (Bp. 1952
2. kiad. 1953)
Föld- és őslénytan az ipari technikumok számára. (Bp., 1954
13. kiad. 1964)
A pécs-komlói feketekőszén-vonulat szerkezeti vázlata. (MÁFI jelentése az 1954. évről. Bp., 1956)
A Bükkhegység földtani képződményei. Doktori értek. is. (MÁFI Évkönyv, 1964)
Földtani térképszerkesztési gyakorlatok haladóknak. (Szeged, 1972)
Földtani és őslénytani gyakorlatok. Molnár Bélával, Szónoky Miklóssal. (Szeged, 1972)
Sedimentary Features of the Transgressive Neogene Sequences of the Southern Great Hungarian Plain. (Acta Mineralogica, 1973)
Pelecypods from the Late Triassic of the South-Gemericum (Acta Mineralogica, 1976)
Correlation of the Hungarian Triassic. (Acta Geologica, 1981)
The Silarian and Devonian in the Surroundings of Nekézseny. (Acta Mineralogica, 1985)
A magyar rétegtani és őslénytani kutatás rövid története. (őslénytani Viták, 1988
angolul: Bp., 1993)
szerk.: Vázlatok és tanulmányok Magyarország vízföldtani atlaszához. Szabóné Drubina Magdával. (Bp., 1962)
Magyarázó Magyarország 1:200 000-es földtani térképsorozatához. Többekkel. (Bp., 1965–1966)
Szedimentológia. 1–3. Főszerk. (Bp. 1991–1992).

Irodalom

Irod.: Jámbor Áron: B. K. emlékezete. Művei bibliográfiájával. (Földtani Közlöny, 1995)
Kecskeméti Tibor: B. K. (Magyar múzeumi arcképcsarnok. Bp., 2002).

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu, 2013