Balogh László
Balogh László

2022. január 19. Szerda

Balogh László

pedagógus, neveléstörténész

Születési adatok

1932. augusztus 8.

Szőce, Vas vármegye

Halálozási adatok

2009. augusztus 24.

Budapest


Család

Sz: Sövegjártó Erzsébet. Apja uradalmi erdőőr volt. F: Érfalvi Erika (1933–) gépészmérnök. Leánya: Balogh Erika (1961–).

Iskola

A kőszegi tanítóképzőben éretts. és tanítói képesítést (1951), az ELTE Nyelv- és Irodalomtudományi Karán pedagógia szakos középiskolai tanári okl. szerzett (1955).

Életút

Az ELTE Lenin Intézet Marxizmus-Leninizmus Alapjai Tanszék tanársegéde (1955–1957), a Pedagógiai Tudományos Intézet szerkesztője (1957–1962), az Országos Pedagógiai Intézet (OPI) főisk. adjunktusa (1962–1968), főisk. docense (1968–1973). Az Országos Pedagógiai Könyvtár és Múzeum tud. főmunkatársa (1990-től). A bécsi Collegium Hungaricum vendégkutatója (1966). Az MTA–TMB-n Jausz Béla ösztöndíjas aspiránsa (1963–1966). Neveléstörténettel, iskolatörténettel, majd a felekezeti iskolák történetével foglalkozott. Alapvetően új eredményeket ért el az osztályozás-minősítés magyarországi történetének feltárása terén. Feldolgozta az érettségi vizsgák magyarországi történetét és összeállította forrásirodalmát.

Elismertség

Az MTA Pedagógiai Bizottság Neveléstörténeti Albizottságának tagja, titkára, a bizottsági felolvasóülések szervezője.

Szerkesztés

A Pedagógiai Szemle szerkesztője (1957–1962), felelős szerkesztője (1973–1990). A Neveléstörténeti Tájékoztató szerkesztője (1990–1995).

Főbb művei

F. m.: A magyarországi érettségi irodalom annotált bibliográfiája. 1851–1961. (Bp., 1967)
Emlékezés Waldapfel Jánosra. 1866– 1935. (Magyar Pedagógia, 1967)
„Tiszteletteljes replika…” Adatok az érettségi magyarországi történetéhez. 1851–1945. (Pedagógiai Szemle, 1968)
Az iskolai értékelés-osztályzás magyarországi történetéből. 1860–1918. (Pedagógiai Szemle, 1970)
A Pedagógusok Szakszervezetének 50 éves története. (Pedagógiai Szemle, 1971)
Az iskolai értékelés, az osztályozás-minősítés hazai problématörténetének, vitairodalmának bibliográfiája. 1777–1961. (Bp., 1972)
A tanulmányi előmenetel és az erkölcsi magaviselet értékelése a 19. század elemi iskoláiban. (Bp., 1973)
A hazai iskolai értékelés–minősítés történeti előzményeiből. (Pedagógiai Szemle, 1973)
A polgári pedagógia és iskolapolitika bírálata. Gyaraki F. Frigyessel, Szebenyi Péternével. (Pedagógiai Szemle, 1977)
Három évtized a Pedagógiai Szemle életében. (Pedagógiai Szemle, 1981)
Az Országos Pedagógiai Intézetről. 1962–1981. (Pedagógiai Szemle, 1983)
Fináczy Ernő munkásságának főbb jellemzői. (Pedagógiai Szemle, 1985)
Mi a baj az érettségi vizsgával? Tanulmány, elemzés, programismertetés. Bernáth Józseffel, Páldi Jánossal. (Pécs, 1991)
szerk.: Mérés, értékelés, osztályozás (Bp., 1970)
Változó iskola. (Bp., 1979)
Tapasztalatcsere. Tolnai Valériával. (Bp., 1983)
Tanulmányok a Tiszántúl XVI–XX. századi nevelésügyének történetéből. Benő Kálmánnal. (Bp., 1985)
Az oktatási törvényhozás hazai történetéből. MTA-felolvasóülés. (Bp., 1991)
Pedagógiai olvasókönyv. Jáki Lászlóval. (Bp., 1993)
Vivestől Kodályig. Neveléstörténeti évfordulók. MTA-felolvasóülés. (Bp., 1993)
Állam–egyház–iskola. MTA-felolvasóülés. (Bp., 1996)
Iskolatörténet–iskolakultúra–neveléstörténet. Tudományos konferencia Debrecenben és Veszprémben. (Bp., 1996)
1000 éves a magyar iskola. (Bp., 1996)
A zsidó iskolaügy története Magyarországon. Tudományos konferencia Budapesten. (Bp., 1996)
1000 éves a magyar iskola. (Bp., 1996
2. kiad. 1997).

Irodalom

Irod.: Pedagógiai ki kicsoda? Főszerk. Báthory Zoltán, Falus Iván. (Bp., 1997).

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu, 2013

×

Földieknek látszók

Női szentek és boldogok

Legújabb könyvemben tizenkét különös sorsú, közismert, mégis ismeretlen 10–13. századi női szent, boldog és boldog emlékezetű nő életútja szerepel. A szentekről és boldogokról azt hihetnénk, hogy önmegtagadó, imádságos, nem egyszer aszketikus életük kiáltó ellentétben állt világi kortársaik tevékeny mindennapjaival. Valójában valamennyiük élete küzdelmes volt, tele gyarlósággal, hibával, szerencsés és szerencsétlen döntések sorozatával, rendkívüli jellemük azonban a magyarság sorsdöntő pillanataiban felülemelkedett minden addigi kétségen és korláton. Talán egyetlen fejedelmi család sem adott annyi szentet, mint a három évszázadon át uralkodó Árpád-ház, talán egyetlen történelmi korszakban sem élt annyi női szent és szent életű női hitvalló, mint az Árpád-kori Magyar Királyság területén. Az uralkodói dinasztia szentjein kívül könyvem megemlékezik a keresztény hitet a külhonban terjesztő magyarországi uralkodónőkről és fejedelemasszonyokról is.

A Kossuth Kiadó gondozásában megjelent, gazdagon illusztrált album kedvezményes áron, 5942 forintért megrendelhető a vevoszolgalat@kossuth.hu emailen.

Kozák Péter
a Névpont szerkesztője