Balogh Margit
Balogh Margit

2022. szeptember 25. Vasárnap

Balogh Margit, szentkirályszabadjai

utazó, geográfus

Névváltozatok

Papp Károlyné

Születési adatok

1881. augusztus 16.

Budapest

Halálozási adatok

1965. szeptember 6.

Tápióság


Család

F: 1913-tól Papp Károly (1873–1963) geológus, az MTA tagja.

Iskola

A bp.-i tudományegyetemen bölcsészdoktori okl. (1903), földrajz–természetrajz szakos tanári okl. szerzett (1905).

Életút

A bp.-i tudományegyetemen Lóczy Lajos gyakornoka (1905–1908), a bp.-i belvárosi leánygimn. r. tanára (1908–1913). Magyarországon az egyik első női bölcsészdoktor volt! Utazóként Európa számos országát bejárta (Skandinávia, Olaszország, Franciaország, Spanyolország, 1910–1915), majd Észak- Afrikába és az erdélyi Érchegységbe utazott. Férjével bejárta Észak-Amerikát, ahol részt vett a XVI. Nemzetközi Geológiai Kongresszuson (1933). Az első világutazó magyar földrajztanárnő.

Elismertség

A Magyar Földrajzi Társaság l. tagja (első nőként!, 1929-től).

Szerkesztés

Tudományos dolgozatai és úti élményei elsősorban a Földrajzi Közleményekben (1903-tól), A Föld és Népében (1905-től) és a Földtani Közlönyben jelentek meg (1912-től).

Főbb művei

F. m.: Oláh Miklós Hungariája mint művelődéstörténeti kútfő. Egy. doktori értek. (Művelődéstörténeti értekezések. 8. Bp., 1903)
Capri szigete és a Napoli-öböl. (Földrajzi Közlemények, 1910)
Alberta tartomány földigáz kútjai nyugati Kanadában. (Földtani Közlöny, 1915)
Dél-Afrikai emlékeimből. (Magyar Földrajzi Évkönyv, 1930)
Utazásom Amerikában és az Azori-szigeteken. (Földrajzi Közlemények, 1934)
ford.: Schaffer, Xavér Ferenc: Általános geologia. (Bp., 1919).

Irodalom

Irod.: Jaskó Sándor: Papp Károly és Pappné B. M. szerepe az amerikai–magyar földtudományi kapcsolatokban. (Földrajzi Múzeumi Tanulmányok, 1989).

Megjegyzések

Magyar Utazók Lexikona téves halálozási év: 1968!

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu, 2013

×

Földieknek látszók

Női szentek és boldogok

Legújabb könyvemben tizenkét különös sorsú, közismert, mégis ismeretlen 10–13. századi női szent, boldog és boldog emlékezetű nő életútja szerepel. A szentekről és boldogokról azt hihetnénk, hogy önmegtagadó, imádságos, nem egyszer aszketikus életük kiáltó ellentétben állt világi kortársaik tevékeny mindennapjaival. Valójában valamennyiük élete küzdelmes volt, tele gyarlósággal, hibával, szerencsés és szerencsétlen döntések sorozatával, rendkívüli jellemük azonban a magyarság sorsdöntő pillanataiban felülemelkedett minden addigi kétségen és korláton. Talán egyetlen fejedelmi család sem adott annyi szentet, mint a három évszázadon át uralkodó Árpád-ház, talán egyetlen történelmi korszakban sem élt annyi női szent és szent életű női hitvalló, mint az Árpád-kori Magyar Királyság területén. Az uralkodói dinasztia szentjein kívül könyvem megemlékezik a keresztény hitet a külhonban terjesztő magyarországi uralkodónőkről és fejedelemasszonyokról is.

A Kossuth Kiadó gondozásában megjelent, gazdagon illusztrált album kedvezményes áron, 5942 forintért megrendelhető a vevoszolgalat@kossuth.hu emailen.

Kozák Péter
a Névpont szerkesztője