Baloghy Ernő
Baloghy Ernő

2020. október 23. Péntek

Baloghy Ernő, balogi

politikus

Születési adatok

1867. november 8.

Bécs

Halálozási adatok

1941. október 1.

Budapest


Család

Apja az Osztrák Nemzeti Bank jogtanácsosa volt.

Iskola

Középiskoláit Bécsben és Grazban végezte, a bp.-i tudományegyetem jogtud. doktori okl. szerzett (1890), majd tanulmányokat folytatott Berlinben, Párizsban és Oxfordban is.

Életút

Zomborban ügyvéd és a helyi felsőkereskedelmi iskola előadója (1890–1917). A Függetlenségi és 48-as Párt bácskai ügyvezető elnöke, ogy.-i képviselője (Újverbászi, [Bács-Bodrog vm.] választókerület, 1906–1910), az első pártszakadáskor Justh Gyulához, a másodiknál gr. Károlyi Mihályhoz csatlakozott. Bács-Bodrog vm. és Zombor utolsó főispánja (1917. júl.–1918. nov.), majd az I. vh. végén kormánybiztosa (1918. nov.–dec.), ill. Szabadka főispánja is (1917. aug.–1918. nov.). A Károlyi-kormányban miniszterelnökségi államtitkár (1918. dec. 12.– 1919. jan. 19.), a Berinkey-kormányban az Országos Közélelmezési Hivatal vezetésével mb. tárca nélküli miniszter (1919. jan. 19.–1919. márc. 21.), a Tanácsköztársaság bukása után Bp.-en ügyvéd, részt vett a függetlenségi párt újjászervezésében, de a politikai életben vezető szerepet már nem játszott (1919–1920). Az 1910-es évek egyik jelentős nemzetiségi politikusa. Fő művében (A magyar kultúra és a nemzetiségek, 1908) kifejtette egy harmincmilliós, osztrák gyámkodástól mentes nagy Magyarország megteremtésének szükségességét. Úgy vélte, hogy ezen a tájon a kultúrát egyedül csak és kizárólag a „magyar faj” képviseli, ill. hogy a nemzetiségiek „önálló kultúrfeladatokra” képtelenek, ezért erőteljes magyar politikát követelt. Műve nagy vihart kavart, különösen Jászi Oszkár támadta erőteljesen.

Szerkesztés

A Szabadkán megjelenő Bácska (1890–1905), ill. a Bácskai Hírlap c. lapok szerkesztője (1906–1909), a pártszakadás után a Délmagyarország alapító szerkesztője (1909–1910). Cikkei a fentieken kívül még a Jog (1896-tól), a Magyarország (1905–1909), a Pesti Hírlap (1908-tól) és a Pester Lloyd c. lapokban jelentek meg (1921-tól).

Főbb művei

F. m.: Adatok a zombori takarékpénztár 25 éves történetéhez. 1868–1893. (Zombor, 1894)
A képviselői mentelmi jog köréből. (Bp., 1907)
A magyar kultúra és a nemzetiségek. (Bp., 1908)
A magyar nyelv és a választási reform. (Bp., 1908).

Irodalom

Irod.: Irod: Kalapis Zoltán: B. E. (Magyar Szó 1992. nov. 7.
K. Z.: Életrajzi kalauz. Újvidék, 2002).

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu, 2013