Baltazár Dezső
Baltazár Dezső

2025. december 5. Péntek

Baltazár Dezső

református püspök

Születési adatok

1871. november 15.

Hajdúböszörmény

Halálozási adatok

1936. augusztus 25.

Debrecen


Család

Sz: Baltazár János főmérnök, Czeglédy Mária. Unokája: Vásáry Tamás (1933–) zongoraművész.

Iskola

Középiskoláit Hajdúböszörményben és Debrecenben végezte, a debreceni ref. gimnáziumban éretts. (1889), a Debreceni Ref. Teológiai Akadémián lelkészképesítő vizsgát tett (I. 1894; II. 1895), Heidelbergben és Berlinben tanult tovább (1896–1897), a bp.-i tudományegyetemen jogi és teológiai doktori okl. szerzett (1897).

Életút

Tisza Kálmán fiának, Tisza Lajosnak a nevelője (1894–1897), a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium (VKM) előadója (1898– 1900), a hajdúszoboszlói (1901–1904), a hajdúböszörményi gyülekezet lelkipásztora (1904–1911); egyúttal egyházmegyei jegyző (1901) és az alsószabolcs-hajdúvidéki egyházmegye esperese (1904–1911). A tiszántúli egyházkerület püspöke és a debreceni gyülekezet lelkipásztora (1911–1936), e minőségében a Főrendiház (1914–1918) és a Felsőház tagja (1927–1936). Az I. vh.-ban a ref. tábori lelkészség felügyelő püspöke. A Református Országos Zsinat (1917-től) és az Egyetemes Konvent elnöke (1918-tól). Jelentős szerepet játszott a debreceni tudományegyetem létrehozásában. Liberális politikai nézeteket vallott, részt vett a Polgárok és Munkások Szövetsége vezetésében (1921–1922), megalapította az ún. liberális blokkot (1922). Az Országos Szabadelvű Klub elnöki tanácsának tagja (1924-től). 1929 őszén gr. Bethlen Istvánnal konfrontálódva sikertelen kísérletet tett egy új, demokratikus kisgazdapárt megszervezésére.

Emlékezet

Domborműves emléktábláját a Debreceni Ref. Kollégiumban helyezték el (Nagy Sándor János alkotása, püspökké választásának 25. évfordulóján, 1936). A két vh. között Hajdúböszörményben működött a Baltazár Dezső Polgári Leányiskola. Részben ennek emlékét is őrzi a rendszerváltozás után alapított hajdúböszörményi Baltazár Dezső Református Általános Iskola (1995. szept. 1-jétől). Utcát, teret neveztek el róla Hajdúböszörményben és Debrecenben: legutóbb a debreceni Kongresszusi Központ és a Déri Múzeum közötti teret (Baltazár Dezső tér, 2006-tól).

Elismertség

A Magyar Protestáns Irodalmi Társaság elnöke.

Elismerés

A debreceni Tisza István Tudományegyetem díszdoktora (teológiai: 1917; államtudományi: 1929).

Szerkesztés

Az Országos Református Lelkészegyesület alapító elnöke (1907-től), lapjának a Lelkészegyesületnek szerkesztője (1909–1910), főszerkesztője (1910-től). A Magyar Presbiter szerkesztője (1929–1930).

Főbb művei

F. m.: Esperesi székfoglaló. (Debrecen, 1904)
Karácsonyi áhítat. (Debrecen, 1914)
Igazság és nő, kegyelem és megújulás. Haypál Benővel. (Bp., 1917)
A háború az evangélium világításában. (Debrecen, 1918)
Egységes politikai, kulturális, szociális és gazdasági programm a magyar kálvinizmus részére. (Bp., 1918)
A próbáltatások idejéből. (Debrecen, 1920)
„Az én hitvallásom”, mellyel mint gyönge méccsel nagy elődömnek Méliusz püspöknek jeltelen sírját keresem. (Debrecen, 1920)
Elég nekem az isten kegyelme. 1–2. (Debrecen, 1923–1936)
A kálvinizmus és az állami élet. (Debrecen, 1923)
A mindennapi kenyér. (Bp., 1930)
Liberalizmus és demokrácia. (Bp., 1930)
A pénz. (Bp., 1932)
szerk.: Olvasókönyv elemi népiskolák 2. osztályai számára. Imre Sándorral. Révész Imrével (Bp., 1930).

Irodalom

Irod.: Czeglédy Emánuel: B. D. református püspök életrajza. (Debrecen, 1931)
Csikesz Sándor: B. D. (Debrecen, 1936)
Kun Béla: B. D. (Debrecen, 1937)
Zoványi Jenő: A Tiszántúli Református Egyházkerület története. (Debrecen, 1939)
Tarján G. Gábor: B. D. (Theologiai Szemle, 1936)
Bolyki János–Ladányi Sándor: A református egyház. (A magyar protestantizmus. 1918–1948. Szerk. Lendvai L. Ferenc. Bp., 1987)
Csohány János: B. D., a reformer püspök. (Hitel, 1992)
Síró Béla: A liberális püspök és a cionizmus. (Szombat, 1992)
Síró Béla: B. D. református püspök és a magyar zsidóság. (Debreceni Szemle, 1993)
Tarján G. Gábor: A sokat támadott B. D. református püspök. (Valóság, 1998).

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu, 2013

×

Földieknek látszók

Női szentek és boldogok

Legújabb könyvemben tizenkét különös sorsú, közismert, mégis ismeretlen 10–13. századi női szent, boldog és boldog emlékezetű nő életútja szerepel. A szentekről és boldogokról azt hihetnénk, hogy önmegtagadó, imádságos, nem egyszer aszketikus életük kiáltó ellentétben állt világi kortársaik tevékeny mindennapjaival. Valójában valamennyiük élete küzdelmes volt, tele gyarlósággal, hibával, szerencsés és szerencsétlen döntések sorozatával, rendkívüli jellemük azonban a magyarság sorsdöntő pillanataiban felülemelkedett minden addigi kétségen és korláton. Talán egyetlen fejedelmi család sem adott annyi szentet, mint a három évszázadon át uralkodó Árpád-ház, talán egyetlen történelmi korszakban sem élt annyi női szent és szent életű női hitvalló, mint az Árpád-kori Magyar Királyság területén. Az uralkodói dinasztia szentjein kívül könyvem megemlékezik a keresztény hitet a külhonban terjesztő magyarországi uralkodónőkről és fejedelemasszonyokról is.

A Kossuth Kiadó gondozásában megjelent, gazdagon illusztrált album kedvezményes áron, 5942 forintért megrendelhető a vevoszolgalat@kossuth.hu emailen.

Kozák Péter
a Névpont szerkesztője