Baltazár Dezső
református püspök
Születési adatok
1871. november 15.
Hajdúböszörmény
Halálozási adatok
1936. augusztus 25.
Debrecen
Család
Sz: Baltazár János főmérnök, Czeglédy Mária. Unokája: Vásáry Tamás (1933–) zongoraművész.Iskola
Középiskoláit Hajdúböszörményben és Debrecenben végezte, a debreceni ref. gimnáziumban éretts. (1889), a Debreceni Ref. Teológiai Akadémián lelkészképesítő vizsgát tett (I. 1894; II. 1895), Heidelbergben és Berlinben tanult tovább (1896–1897), a bp.-i tudományegyetemen jogi és teológiai doktori okl. szerzett (1897).Életút
Tisza Kálmán fiának, Tisza Lajosnak a nevelője (1894–1897), a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium (VKM) előadója (1898– 1900), a hajdúszoboszlói (1901–1904), a hajdúböszörményi gyülekezet lelkipásztora (1904–1911); egyúttal egyházmegyei jegyző (1901) és az alsószabolcs-hajdúvidéki egyházmegye esperese (1904–1911). A tiszántúli egyházkerület püspöke és a debreceni gyülekezet lelkipásztora (1911–1936), e minőségében a Főrendiház (1914–1918) és a Felsőház tagja (1927–1936). Az I. vh.-ban a ref. tábori lelkészség felügyelő püspöke. A Református Országos Zsinat (1917-től) és az Egyetemes Konvent elnöke (1918-tól). Jelentős szerepet játszott a debreceni tudományegyetem létrehozásában. Liberális politikai nézeteket vallott, részt vett a Polgárok és Munkások Szövetsége vezetésében (1921–1922), megalapította az ún. liberális blokkot (1922). Az Országos Szabadelvű Klub elnöki tanácsának tagja (1924-től). 1929 őszén gr. Bethlen Istvánnal konfrontálódva sikertelen kísérletet tett egy új, demokratikus kisgazdapárt megszervezésére.Emlékezet
Domborműves emléktábláját a Debreceni Ref. Kollégiumban helyezték el (Nagy Sándor János alkotása, püspökké választásának 25. évfordulóján, 1936). A két vh. között Hajdúböszörményben működött a Baltazár Dezső Polgári Leányiskola. Részben ennek emlékét is őrzi a rendszerváltozás után alapított hajdúböszörményi Baltazár Dezső Református Általános Iskola (1995. szept. 1-jétől). Utcát, teret neveztek el róla Hajdúböszörményben és Debrecenben: legutóbb a debreceni Kongresszusi Központ és a Déri Múzeum közötti teret (Baltazár Dezső tér, 2006-tól).Elismertség
A Magyar Protestáns Irodalmi Társaság elnöke.Elismerés
A debreceni Tisza István Tudományegyetem díszdoktora (teológiai: 1917; államtudományi: 1929).Szerkesztés
Az Országos Református Lelkészegyesület alapító elnöke (1907-től), lapjának a Lelkészegyesületnek szerkesztője (1909–1910), főszerkesztője (1910-től). A Magyar Presbiter szerkesztője (1929–1930).Főbb művei
F. m.: Esperesi székfoglaló. (Debrecen, 1904)Karácsonyi áhítat. (Debrecen, 1914)
Igazság és nő, kegyelem és megújulás. Haypál Benővel. (Bp., 1917)
A háború az evangélium világításában. (Debrecen, 1918)
Egységes politikai, kulturális, szociális és gazdasági programm a magyar kálvinizmus részére. (Bp., 1918)
A próbáltatások idejéből. (Debrecen, 1920)
„Az én hitvallásom”, mellyel mint gyönge méccsel nagy elődömnek Méliusz püspöknek jeltelen sírját keresem. (Debrecen, 1920)
Elég nekem az isten kegyelme. 1–2. (Debrecen, 1923–1936)
A kálvinizmus és az állami élet. (Debrecen, 1923)
A mindennapi kenyér. (Bp., 1930)
Liberalizmus és demokrácia. (Bp., 1930)
A pénz. (Bp., 1932)
szerk.: Olvasókönyv elemi népiskolák 2. osztályai számára. Imre Sándorral. Révész Imrével (Bp., 1930).
Irodalom
Irod.: Czeglédy Emánuel: B. D. református püspök életrajza. (Debrecen, 1931)Csikesz Sándor: B. D. (Debrecen, 1936)
Kun Béla: B. D. (Debrecen, 1937)
Zoványi Jenő: A Tiszántúli Református Egyházkerület története. (Debrecen, 1939)
Tarján G. Gábor: B. D. (Theologiai Szemle, 1936)
Bolyki János–Ladányi Sándor: A református egyház. (A magyar protestantizmus. 1918–1948. Szerk. Lendvai L. Ferenc. Bp., 1987)
Csohány János: B. D., a reformer püspök. (Hitel, 1992)
Síró Béla: A liberális püspök és a cionizmus. (Szombat, 1992)
Síró Béla: B. D. református püspök és a magyar zsidóság. (Debreceni Szemle, 1993)
Tarján G. Gábor: A sokat támadott B. D. református püspök. (Valóság, 1998).
Szerző: Kozák Péter
Műfaj: Pályakép
Megjelent: nevpont.hu, 2013
Aktuális havi évfordulók
Abodi Nagy Béla
festőművész
Gergely János
orvos, immunológus
Gárdonyi Albert
történész, levéltáros
Haeffner Emil
muzeológus, egyiptológus
Igmándy József
etnográfus, biológus, botanikus
Foglalkozások
politikus (665), orvos (611), író (462), történész (365), jogász (335), irodalomtörténész (286), szerkesztő (278), újságíró (269), műfordító (230), pedagógus (215), költő (189), közgazdász (182), gépészmérnök (169), nyelvész (167), biológus (144), festőművész (121), vegyészmérnök (120), római katolikus pap (118), kémikus (117), mezőgazdasági mérnök (109), matematikus (101), művészettörténész (97), muzeológus (93), levéltáros (91), fizikus (89)