Bán Aladár Károly
Bán Aladár Károly

2022. január 19. Szerda

Bán Aladár Károly

irodalomtörténész, etnográfus, folklorista

Névváltozatok

1889-ig Banwarth Károly Mór

Születési adatok

1871. november 3.

Várpalota

Halálozási adatok

1960. szeptember 24.

Győr


Család

A család Sigmaringenből származott. Sz: Banwarth Mór uradalmi intéző. F: 1903-tól Weinamnn Lujza tanítónő. Testvére: Bánvárth Sándor (1876–1930) agrárpolitikus.

Iskola

Zircen belépett a ciszterci szerzetesrendbe, de II. éves teológushallgató korában kilépett a rendből. A bp.-i tudományegyetemen magyar–latin szakos tanári és bölcsészdoktori okl. szerzett (1896).

Életút

A temesvári r. k. gimnázium, majd uo. a temesvári állami főgimnázium (1897–1900), a bp.-i VIII. kerületi főgimnázium (1901– 1917), a bp.-i I. kerületi főgimnázium r. tanára tanára (1917–1934). Tudományos pályafutásának kezdetén régi magyar irodalommal és br. Eötvös József munkásságával fogl., majd érdeklődése a folklorisztika felé fordult. A finnugor népek és kulturájuk megismertetésének egyik magyarországi úttörője, a finnugor kulturkongresszusok szervezője (1921–1936). Jelentős eredményeket ért el az észt és a finn népköltészet, ill. a Kalevala és a Kalevipoeg tanulmányozása terén, magyar nyelvre fordította a Kalevipoeget, az észt nemzeti eposzt. Folklorisztikai munkássága elsősorban a sámánizmusra, a finnugor népek pogány hitvilágára, valamint az észt és a finn népi epika kérdéseire terjedt ki. Különösen értékes néprajzi tárgygyűjtő tevékenysége: a Néprajzi Múzeumot jelentős észt gyűjtemény birtokosává tette, amelyek többségét észtországi tanulmányútjai során szerezte. Verseket is írt, és finn, ill. észt nyelvből műfordításokat is készített.

Emlékezet

Irodalmi hagyatékát a várpalotai Krúdy Gyula Könyvtárban őrzik. Születésének 100. évfordulóján a Magyar Néprajzi Társaság Várpalotán ünnepséget és kétnapos tudományos tanácskozást tartott. Emlékét őrzi a várpalotai 7. sz. általános iskola (Bán Aladár Általános Iskola és Tagiskolája, 1988-tól ). Az iskolában minden évben Bán Aladár-emléknapot tartanak, honlapjuk észt nyelven is elérhető.

Elismertség

A Szent István Akadémia tagja (r.: 1916). A Finn és az Észt Irodalmi Társaság (1913-tól), a Petőfi Társaság tagja (1913-tól). A Turáni Társaság tagja, majd alelnöke.

Szerkesztés

A Turán c. folyóirat szerkesztője (1921–1944).

Főbb művei

F. m.: Egyedül. Költemények. (Bp., 1898)
Áhítat szárnyain. Himnuszok és egyéb vallásos költemények. (Bp., 1900)
Eötvös József báró élete és költészete. (Pozsony–Bp., 1902)
Jósika Miklós élete és írói működése. (Pozsony–Bp., 1902)
Balassa Bálint élete és költészete. Szemelvényekkel. Összeáll. (Bp., 1903)
A magyarok eredete. (Pozsony–Bp., 1903)
Virág Benedek élete és költészete. Szemelvényekkel. Összeáll., jegyz. (Pozsony–Bp., 1904)
Képek a finn nép életéből. (Bp., 1905)
Népköltési gyűjtéseim Karjalában. (Ethnographia, 1907)
A sámánizmus fogalma és jelenségei. (Ethnographia, 1908)
Felhők és sugarak. Költemények. (Bp., 1911)
A finn–magyar és a szamojéd népek irodalma és népköltése. (Bp., 1911)
A finn nemzeti irodalom története. (Bp., 1926)
Unkari eheänäja tynkänä. – Az ép és csonka Magyarország. (Helsinki, 1926)
Urali dalok. Eredeti és fordított költemények. (Bp., 1939)
Gyóni Géza élete és költészete. (Bp., 1942)
ford.: Kantaletar. A finn népköltés gyöngyszemei. Ford., a bevezetőt írta. (Bp., 1902)
Az ezer tó országából. Finn elb.-ek. (Bp., 1903)
Krohn, Gyula: A finnugor népek pogány istentisztelete. Ford., kiegészítette. (Bp., 1908)
Finn költőkből. (Bp., 1912)
Kallas, Ainio: Töviskoszorú. Elb.-ek az észt nép történetéből. (Bp., 1923)
Baudouin, Charles: Az önfegyelmezés művészete. (Bp., 1927)
Kalvelipoeg. Az észtek nemzeti eposza. (Bp., 1929
új kiad. 1960)
Metsanurk, Mait: Beront az élet. Novellák. (Gyoma, 1933)
Tammsaare, Anton Hansen: Az erdőárki gazda. Reg. (Gyoma, 1933)
Finn költőkből. Ford., összeáll., a bevezetőt írta. (Bp., 1939)
Az észt költészet virágai. (Bp., 1940).

Irodalom

Irod.: Bartha József: B. A. (B. J.: Két nemzedék magyar irodalma. 1875–1925. Bp., 1926)
Korompay Bertalan: B. A. (Etnographia, 1961)
Szeghalmi Elemér: B. A. halálára. (Vigilia, 1961)
Z. Szabó László: Egy elfelejtett író-tudósról. B. A. emlékezete. (Kisalföldi Fórum. A Győr-Sopron megyei írók antológiája. Győr, 1962)
Könczöl Imre: B. A. emlékezete. (Várpalota, 1971)
Diószegi Vilmos: B. A., a finnugor hitvilág kutatója. (Ethnographia, 1972)
Ortutay Gyula: B. A. emlékezete. (Ethnographia, 1972)
B. A. emlékezete. 1871–1971. Szerk. ifj. Kodolányi Gyula, Voigt Vilmos. (Várpalota, 1974)
Könczöl Imre: Két emberöltő a Kalevipoeg szolgálatában. (Szovjet Irodalom, 1986)
Ifj. Kodolányi János: B. A. K. (Magyar múzeumi arcképcsarnok. Bp., 2002).

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu, 2013

×

Földieknek látszók

Női szentek és boldogok

Legújabb könyvemben tizenkét különös sorsú, közismert, mégis ismeretlen 10–13. századi női szent, boldog és boldog emlékezetű nő életútja szerepel. A szentekről és boldogokról azt hihetnénk, hogy önmegtagadó, imádságos, nem egyszer aszketikus életük kiáltó ellentétben állt világi kortársaik tevékeny mindennapjaival. Valójában valamennyiük élete küzdelmes volt, tele gyarlósággal, hibával, szerencsés és szerencsétlen döntések sorozatával, rendkívüli jellemük azonban a magyarság sorsdöntő pillanataiban felülemelkedett minden addigi kétségen és korláton. Talán egyetlen fejedelmi család sem adott annyi szentet, mint a három évszázadon át uralkodó Árpád-ház, talán egyetlen történelmi korszakban sem élt annyi női szent és szent életű női hitvalló, mint az Árpád-kori Magyar Királyság területén. Az uralkodói dinasztia szentjein kívül könyvem megemlékezik a keresztény hitet a külhonban terjesztő magyarországi uralkodónőkről és fejedelemasszonyokról is.

A Kossuth Kiadó gondozásában megjelent, gazdagon illusztrált album kedvezményes áron, 5942 forintért megrendelhető a vevoszolgalat@kossuth.hu emailen.

Kozák Péter
a Névpont szerkesztője