Bán Ervin
nyelvész, műfordító
Születési adatok
1923. január 3.
Budapest
Halálozási adatok
2005. augusztus 10.
Budapest
Család
Sz: Non Margit.Iskola
Elemi iskoláit Füzesabonyban, középiskoláit Egerben végezte. A bp.-i Pázmány Péter Tudományegyetemen magyar–francia szakos tanári okl. (1947), a KLTE BTK-n angol szakos tanári okl. szerzett (1968), a nyelvtudomány kandidátusa (1990).Életút
A bajai III. Béla Gimnázium r. tanára (1948–1953), a kecskeméti Közgazdasági Technikum tanára (1953–1963), az egri Tanárképző Főiskola nyelvtanára (1963–1964), a JATE szegedi Ságvári Endre Gyakorló Általános Iskolája (1964–1968), a bp.-i Képző- és Iparművészeti Szakközépiskola tanára (1968–1970), a bp.-i Kandó Kálmán Villamosipari Műszaki Főiskola nyelvtanára (1970–1973), a BME Nyelvi Intézetének nyelvtanára (1973–1983), óraadó nyugdíjas nyelvtanára (1984-től). A Magyar–Francia Kontrasztív Nyelvészeti Munkacsoport tagja. Alkalmazott nyelvészettel, idegennyelv-oktatással, fordításelmélettel, nyelvpedagógiával, elsősorban a nyelvtanítás nyelvészeti és didaktikai kérdéseivel fogl. Műfordítóként elsősorban a közvetítő nyelvből való fordítás különlegességeit vizsgálta; jórészt ilyen fordításai a Nagyvilág c. folyóiratban, ill. az Égtájak köteteiben jelentek meg.Főbb művei
F. m.: Mikszáth novellái. Egy. doktori értek. (Bp., 1948)Fordítás és nyelvhelyesség az iskolában. (Magyar Nyelv, 1966)
Enseignement de la grammaire française dans une elasse d’’école primaire en Hongrie. (Le Francais dans le Monde, 1971)
Magyar nyelvi nevelés a középiskolai angoltanításban. (Magyar Nyelvőr, 1973)
An Introduetery Phonetic Lesson. (Audio-Visual Language Journal, 1975)
A fordítás helye a középiskolai nyelvtanításban. (Magyar Pedagógia, 1976)
Linguistique romane et enseignement du francais. (Folia Practico-Linguistica, 1976)
A tanári önállóság és a tanítás. (Pedagógiai Szemle, 1978)
Az anyanyelv az idegen nyelvi órán. (Pedagógiai Szemle, 1980)
A funkcionális nyelvtanításról. (Pedagógiai Szemle, 1980)
Két új nyelvoktatási modell. (Pedagógiai Szemle, 1982)
Második nyelv, idegen nyelv. (Pedagógiai Szemle, 1982)
Az idegennyelv-oktatás új törekvései és az anyanyelvi nevelés. (Magyar Nyelvőr, 1982)
Mi a metanyelv? (Idegen Nyelvek Tanítása, 1982)
Az anyanyelvoktatás problémái napjainkban. (Audio-vizuális Közlemények, 1983)
Nyelvtanulás és kommunikatív kompetencia. (Pedagógiai Szemle, 1984)
A nyelvtanulás útjai. (Idegen Nyelvek Tanítása, 1984)
Nyelvi idegenségünk és idegennyelv-tudásunk. (Magyar Nyelvőr, 1986)
A magyar tárgyas igeragozás és az idegen nyelvi névmáshasználat a nyelvtanításban. (Magyar Nyelvőr, 1986)
A francia de és á viszonyszók magyar megfelelői egy Mauriac-regényben. (Filológiai Közlöny, 1989)
A metanyelv és az anyanyelv funkciója a korszerű idegen nyelv tanításban. Kand. értek. (Bp., 1989)
A szó értelmezése és a szöveg. (Magyar Nyelvőr, 1992)
Századok nyelve és egy modern nemzetközi nyelv. (Filológiai Közlöny, 1993).
Irodalom
Irod.: B. E. (Magyartanítás, 2005).Szerző: Kozák Péter
Műfaj: Pályakép
Megjelent: nevpont.hu, 2013
Aktuális havi évfordulók
Alexander Bernát
filozófus, esztéta
Alexits György
matematikus, matematikatanár, kultúrpolitikus
Haar Alfréd
matematikus
Hajdú Gusztáv
állatorvos
Hajnal Gábor
költő, műfordító, szerkesztő
Foglalkozások
politikus (662), orvos (602), író (459), történész (363), jogász (331), irodalomtörténész (285), szerkesztő (273), újságíró (268), műfordító (228), pedagógus (213), költő (189), közgazdász (181), nyelvész (167), gépészmérnök (166), biológus (144), festőművész (121), vegyészmérnök (120), római katolikus pap (117), kémikus (115), mezőgazdasági mérnök (109), matematikus (99), művészettörténész (95), muzeológus (93), levéltáros (91), fizikus (88)