Család

Szülei és testvérei a holokauszt áldozatai. Nős, felesége: 1930-tól Bán, Helen. 

Iskola

Budapesten éretts. (1920), a jeruzsálemi Héber Egyetemen tanult (1922–1925). 

Életút

Budapesten biztosító intézeti tisztviselő (1920–1922), egyúttal a Népszava munkatársa, ill. versei a Nyugatban, a Hétben és a Múlt és Jövőben jelentek meg. Tanulmányai befejezése után Clevelandben (Ohio) telepedett le (1925), a clevelandi Szabadság, majd az Új Előre c. baloldali lapok munkatársa, utóbbinál a munkáslevelezés intézője. Az Amerikai Magyar Világ társszerkesztője (1937–1938). 

Pályáját költőként kezdte első verseskötete (Hajsza közben, 1922) megjelenése után több lap is közölte írásait. Clevelandi letelepedése után a helyi magyar közélet egyik szervezőjeként tevékenykedett, felhagyott a költészettel és elsősoban a magyar–amerikai kulturális és művelődéstörténeti kapcsolatok történetével foglalkozott. Felkutatta az első amerikai magyar költőkre vonatkozó adatokat, ill. az amerikai magyar líra alkotásait. Véleménye szerint az amerikai magyar irodalomnak két hőskora volt: az 1848–1849-es forradalom és szabadságharc utáni és a kiegyezés (1867) utáni évek. Elsőként derítette ki, hogy az első amerikai magyar költő, egy Kossuth-emigráns, Kerényi Frigyes volt (New Yorkban szállt partra, 1851-ben; ill. ugyanebben az évben jelent meg az első amerikai magyar újság is, a Magyar Száműzöttek Lapja, Kornis Károly szerkesztésében). Nagy műve, az amerikai magyar irodalom története kéziratban maradt. 

Emlékezet

Bán Oszkár közvetítésével került vissza Magyarországra egy amerikai gyűjtő, Milton Smith (= Kupferschmidt Menyhért) hagyatékából Petőfi Sándor (1823–1849) és Emich Gusztáv (1814–1869) első szerződése (1846. jún. 22.), amelyben a költő 500 pengőforintért engedte át versei kiadási jogát a neves könyvkiadónak.

A felbecsülhetetlen értékű iratot Bán Oszkár más kézirataival és levelezésével a Petőfi Irodalmi Múzeum Kézirattára őrzi.