Bán Péter
Bán Péter

2024. október 7. Hétfő

Bán Péter

műfordító, folklorista, irodalomtörténész

Születési adatok

1946. július 14.

Székelymuzsna

Halálozási adatok

2006. július 27.

Székelymuzsna

Temetési adatok

2006. augusztus 1.

Székelymuzsna


Iskola

A kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetemen magyar nyelv- és irodalom szakos tanári okl. szerzett (1969).

Életút

Vágáson (1969–1970), Varságon (1970–1971), Székelymuzsnán (1971–1979), Farkaslakán (1979–1985), Székelyderzsen tanár (1996-tól). Irodalmi munkásságát a Napsugár c. gyermeklapban versírással kezdte, majd műfordítóként román, litván, bolgár, cseh, szlovák költők műveit tolmácsolta. Több ezer mesét fordított a finnugor és balti népek folklórjából; többször járt Litvániában, a helyi Írószövetség vendégeként. Dsida Jenő és Kányádi Sándor verseit litván nyelven tolmácsolta a vilniusi Literatura ir Menas c. irodalmi folyóiratban. Irodalomtörténészként elsősorban Szergej Jeszenyin munkásságával foglalkozott, felkereste a költő szülőfaluját, levelezett húgával, Surával. Szülőfaluja, Székelymuzsna tájszavait is összegyűjtötte.

Emlékezet

Utolsó éveiben szülőfalujában élt és alkotott, a „muzsnai remeteként” tisztelték. 2006 nyarán idős édesanyjával együtt rejtélyes körülmények között halva találták. Mindkettőjük a muzsnai református temetőben nyugszik.

Elismerés

A Litván Írószövetség Díszoklevele (a litván irodalom népszerűsítéséért, 1997).

Szerkesztés

Írásai, műfordításai elsősorban a Korunkban, az Igaz Szóban, az Utunkban, a Dolgozó Nőben, az Ifjúmunkásban, a Brassói Lapokban, az Előrében, az Igazságban, az Új Tükörben, a Napjainkban, ill. az Építő Amfion (1969), az Égtájak (1976), A végtelenség szomja (1977), valamint A lett irodalom kistükre (1977) c. antológiákban jelentek meg. Török, lett, litván, mordvin mesefordításait a Nagyapó mesefája. Új sorozat c. csíkszeredai könyvsorozat közölte (2001-től).

Főbb művei

F. m.: Székelymuzsna tájszavai. (Nyelv- és Irodalomtudományi Közlemények, 1970)
Miért nincsen semmim se? Bolgár, csuvas, kazah, lett, litván, mordvin, orosz népmesék. Ford., szerk. (Csíkszereda, 1996)
A nyulak pásztora. Csuvas, kazah, lett, litván, orosz népmesék. Ford., szerk. (Csíkszereda, 1997)
Hetedhét nép meséi. Bolgár, csuvas, kazah, lett, litván, mordvin, orosz népmesék. Vál., ford. (Kolozsvár, 1998)
A huncut kakas. Bolgár, cseremisz, lett, mordvin és zürjén népmesék. Ford., szerk. (Csíkszereda, 1999)
Találkozások Tamási Áronnal. Összegyűjtötte és vál. (Csíkszereda, 2000)
Pera vitéz. Finnugor népek meséi. Ford., szerk. (Nagyapó mesefája. Csíkszereda, 2001)
Találkozásaim a költővel. Visszaemlékezések Szergej Jeszenyinre. Vál., oroszból ford. (Nagyapó mesefája. Csíkszereda, 2002)
A csónakázó kisegér. Északon élő uráli népek meséi. Ford., szerk. (Nagyapó mesefája. Csíkszereda, 2002)
Öregapó kesztyűje. Bolgár, kazah, lett, litván, mordvin népmesék. Ford., szerk. Ill. Jakab Éva Laura. (Nagyapó mesefája. Csíkszereda, 2002)
A mézeskalács házikó. Bolgár, cseh, csuvas, észt, lett, litván, szlovák, ukrán, vogul népmesék. Ford., szerk. (Székelyudvarhely, 2002)
A kígyóbűvölő. Észt népmesék. Ford., szerk. (Bp., 2002)
A nap leánya. Grúz, karél és orosz népmesék. Ford., szerk. (Nagyapó mesefája. Csíkszereda, 2003)
Az égbenyúló fa. Magyar népmesék. Összeáll. (Nagyapó mesefája. Csíkszereda, 2003)
Az erdész pipája. Lett népmesék. Ford., szerk. Ill. Sárosi Csaba. (Nagyapó mesefája. Csíkszerda, 2004)
A csodafurulya. Lett és litván népmesék. Ill. Masát Zsuzsanna. (Nagyapó mesefája. Csíkszereda, 2004)
A fehér hattyú. Oroszország népeinek meséiből. Ford., szerk. (Nagyapó mesefája. Csíkszereda, 2004)
Benedek Elek: Magyar mese- és mondavilág. Ezer év meseköltése. I–II. köt. Sajtó alá rend. (Nagyapó mesefája. Csíkszereda, 2005–2006)
A csalogányok szépe. Erdélyi örmény népmesék. Ford., szerk. (Marosvásárhely, 2006)
ford.: Az idő lovai. Antológia. Többekkel. (A világirodalom gyöngyszemei. Bp., 1979)
Találkozások Jeszenyinnel. Emlékezések. Többekkel. (Bp., 1981)
Találkozásaim a költővel. Visszaemlékezések Szergej Jeszenyinre. Vál., ford. (Csíkszereda, 2002)
Sakse, Anna: Mesék a virágokról. (Bp., 2004)
Miezelaitis, Eduardas: Sóvárosi levelek. Metafizikus mese. (Csíkszereda, 2005).

Irodalom

Irod.: Tófalvi Zoltán: Muzsnán – Európában (A Hét, 1974. 12.)
Ferencz Imre: A műfordító remetesége. Látogatóban B. P.-nél. (Hargita Népe, 1999. máj. 13.)
P. Buzogány Árpád: Én a mesében fogok élni. Beszélgetés B. P. műfordítóval. (Udvarhelyi Híradó, 2002. jan. 9.).

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu, 2013

×

Földieknek látszók

Női szentek és boldogok

Legújabb könyvemben tizenkét különös sorsú, közismert, mégis ismeretlen 10–13. századi női szent, boldog és boldog emlékezetű nő életútja szerepel. A szentekről és boldogokról azt hihetnénk, hogy önmegtagadó, imádságos, nem egyszer aszketikus életük kiáltó ellentétben állt világi kortársaik tevékeny mindennapjaival. Valójában valamennyiük élete küzdelmes volt, tele gyarlósággal, hibával, szerencsés és szerencsétlen döntések sorozatával, rendkívüli jellemük azonban a magyarság sorsdöntő pillanataiban felülemelkedett minden addigi kétségen és korláton. Talán egyetlen fejedelmi család sem adott annyi szentet, mint a három évszázadon át uralkodó Árpád-ház, talán egyetlen történelmi korszakban sem élt annyi női szent és szent életű női hitvalló, mint az Árpád-kori Magyar Királyság területén. Az uralkodói dinasztia szentjein kívül könyvem megemlékezik a keresztény hitet a külhonban terjesztő magyarországi uralkodónőkről és fejedelemasszonyokról is.

A Kossuth Kiadó gondozásában megjelent, gazdagon illusztrált album kedvezményes áron, 5942 forintért megrendelhető a vevoszolgalat@kossuth.hu emailen.

Kozák Péter
a Névpont szerkesztője