Bán Róbert
Bán Róbert

2024. július 12. Péntek

Bán Róbert

filmrendező, kritikus

Születési adatok

1925. július 15.

Budapest

Halálozási adatok

2002. december 30.

Budapest


Család

F: Kemenes Fanny (1932–) jelmeztervező. Fia: Bán András (1951–) újságíró, művészeti kritikus.

Iskola

A Pázmány Péter Tudományegyetemen ún. szabad bölcsészként Bárdos Arturnál színházi rendezést tanult, ill. pedagógiát és művészettörténetet hallgatott (1945–1947), a Színház- és Filmművészeti Főiskolán filmrendezői okl. szerzett (1954).

Életút

A Magyar Film Iroda Rt. (Mafirt) és a Mokép Sajtóosztályának munkatársa, ill. vezetője (1947–1948), a Pannónia Filmstúdió szinkronrendezője (1954–1960), a Hunnia Filmstúdió dramaturgja (1960–1963), rendezőasszisztense (1963–1965), rendezője (1965–1989); közben a Pannónia Filmstúdió szinkronrészlegének vezetője (1978–1979), a Mokép művészeti tanácsadója (1982– 1989). A Színház- és Filmművészeti Főiskolán a filmtörténet tanára (1985–1989). Nyugdíjazása után továbbra is művelődéstörténeti és művészeti sorozatokat szerkesztett az MTV-ben. A Szociáldemokrata Ifjúsági Mozgalom (SZIM) tagja (1945–1946), a Szakszervezeti Ifjúsági és Tanoncmozgalom (SZIT) kultúrfelelőse (1946–1947), majd ismét különböző ifúsági szervezetekben (DISZ, SZIT, MINSZ) dolgozott kulturális területen, 1950-ben politikai okokból eltávolították. Két tévéfilm után készítette el első nagyjátékfilmjét (Játék a múzeumban, 1965). Első filmjei a fiatalok életének örömteli és problémás mozzanatait ábrázolták, majd egy könnyed hangvételű akcióvígjátékkal (A gyilkos a házban van, Stanislaw Mikulski főszereplésével) jelentkezett (1970). Későbbi filmjei közül kiemelkedik a Kísértet Lublón (Mikszáth-adaptáció, 1976) és a Dóra jelenti (Radó Sándor földrajzprofesszor megtörtént életén alapuló világháborús kémfilm, 1977). Az 1930-as évek mozijára emlékezik a legendás filmhős Jávor Pál megidézésével (A Jávor, archív kompiláció, 25 hazai játékfilm összemontírozásával, 1986). Különösen értékes filmkritikusi munkássága, több népszerű filmes témájú könyv szerzője.

Elismertség

A Magyar Amatőrfilm Szövetség elnöke (1969–1985).

Elismerés

Magyar Köztársasági Érdemrend Tisztikeresztje (polgári tagozat, 1995). SZOT Díj (1986).

Szerkesztés

Az Ifjúság és a Szikra c. lapok rovatvezetője (1947), az Ifjúság Hangja szerkesztője (1947). Filmjegyzeteket írt a Magyar Rádió számára; filmelméleti cikkei, filmkritikái a Színház- és Filmművészetben (1955), a Nagyvilágban (1958–1966), a Valóságban (1960– 1965) és a Filmkultúrában jelentek meg (1967–1988).

Főbb művei

F. m.: írásai: Az ifjúság a 3 éves tervért. Összeáll. (Bp., 1947)
Felvétel indíts! Amíg egy film elkészül. Palásthy Györggyel. (Bp., 1959)
A filmről a nézőnek. Herczenik Miklóssal. (Bp., 1959)
A tizedik múzsa. Többekkel. (Bp., 1968)
A rendező munkája. (Bp., 1972). F. filmjei: Festenek a gyerekek (rövid, 1959)
Hajnal után sötétség (rövid, 1961)
Másfélmillió (dramaturg, 1964)
Ketten haltak meg. Egy hét vidéken (dramaturg, 1965)
Játék a múzeumban (1965)
Mi lesz veled Eszterke? (1968)
Krebsz, az isten (dramaturg, 1969)
A gyilkos a házban van (1970)
Lányarcok tükörben (1972)
Szerelem jutányos áron (tv is, 1972)
Kísértet Lublón (1975)
A nagyenyedi két fűzfa (tv is, 1978)
Dóra jelenti (1978)
Fogadó az örök világossághoz (1981)
Hal négyesben (tv is, 1984)
A Jávor (1987)
Fejezetek a film történetéből (ismeretterjesztő filmtörténeti videósorozat, 1988–1990)
f. tv.: Éjszaka is kézbesítendő. (1964)
Hámori O.: Négyszemközt. (1964)
Somogyi P.: Rókafogta csuka. (1966)
Feleki L.: Víziók. (1966)
Mándy I.: Borika vendégei. (1967)
Somogyi P.: Futnak a pénzem után. (1967)
Somogyi P.: Visszafelé történt. (1967)
Somogyi P.–Goda G.: Kétszer kettő. (1969)
Mikes Gy.: Miért is mentem hozzád feleségül? (1970)
Mándy I.–Csurka I.: 2 x 1 nem mindig 2! (1970)
Somogyi P.: Szerelem jutányos áron. (1973)
Piruljunk vagy pereljünk? (1978)
Jókai: A nagyenyedi két fűzfa. (1979)
Wilde, O.: A canterville-i kísértet (1982)
Csak egy kislány… (1990)
Fehér J.: Fanyar kanyar. (1990)
Hunyady S.: Kártyaaffér hölgykörökben. (1990)
Miből lehet megélni? (1991)
Karinthy Frigyes: Férfi és nő. (1992)
Beszélgetés Szeleczky Zitával. (1994)
Magyar szociofotó. (1994)
Fejezetek a film történetéből. (1995). F. rádió: Maupassant: Egy asszony élete. (1983)
Thackeray, W. M.: Beálltam katonának. (1985)
Sipulusz: A polgármester ötlete. (1991)
Somogyi P.: Házassági szédelgő. (1992)
Somogyi P.: A palacsintasütés ellentmondásai. (1993)
Békeffi L.: Hogyan adjon interjút a jó politikus? (1995)
Bókay J.: Szakíts helyettem! (1997)
Békeffi L.: Sötét pont. (1997)
Mihály I.: Pénzt, vagy életet! (1997). F. rendezése: Az ember túlsó oldala. (Bartók Terem, 1961).

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu, 2013

×

Földieknek látszók

Női szentek és boldogok

Legújabb könyvemben tizenkét különös sorsú, közismert, mégis ismeretlen 10–13. századi női szent, boldog és boldog emlékezetű nő életútja szerepel. A szentekről és boldogokról azt hihetnénk, hogy önmegtagadó, imádságos, nem egyszer aszketikus életük kiáltó ellentétben állt világi kortársaik tevékeny mindennapjaival. Valójában valamennyiük élete küzdelmes volt, tele gyarlósággal, hibával, szerencsés és szerencsétlen döntések sorozatával, rendkívüli jellemük azonban a magyarság sorsdöntő pillanataiban felülemelkedett minden addigi kétségen és korláton. Talán egyetlen fejedelmi család sem adott annyi szentet, mint a három évszázadon át uralkodó Árpád-ház, talán egyetlen történelmi korszakban sem élt annyi női szent és szent életű női hitvalló, mint az Árpád-kori Magyar Királyság területén. Az uralkodói dinasztia szentjein kívül könyvem megemlékezik a keresztény hitet a külhonban terjesztő magyarországi uralkodónőkről és fejedelemasszonyokról is.

A Kossuth Kiadó gondozásában megjelent, gazdagon illusztrált album kedvezményes áron, 5942 forintért megrendelhető a vevoszolgalat@kossuth.hu emailen.

Kozák Péter
a Névpont szerkesztője