Banfi Florio
Banfi Florio

2020. október 29. Csütörtök

Banfi Florio

irodalomtörténész, történész

Névváltozatok

Holik Flóris László; Holik-Barabás Gyula

Születési adatok

1899. december 1.

Nyíregyháza

Halálozási adatok

1967. szeptember 2.

Róma


Iskola

A bp.-i Pázmány Péter Tudományegyetem magyar–német–latin szakos hallgatója (1920–1924), tanulmányai idején az Eötvös Collegium tagja (1921–1924).

Életút

Olaszországban élt (1925-től), ahol irodalomtörténeti, történeti, bibliográfiai kutatásokat folytatott, főként a magyar–olasz művelődéstörténeti kapcsolatok történetével fogl.

Emlékezet

Kéziratos hagyatékát az Országos Széchenyi Könyvtár őrzi.

Szerkesztés

Művelődéstörténeti tanulmányai elsősorban az Irodalomtörténeti Közleményekben (1921–1923), az Egyetemes Philológiai Közlönyben (1921-től), az Erdélyi Múzeumban (1931–1934), a Hadtörténeti Közleményekben (1933-tól), ill. az Archivio Storico per la Dalmaziában jelentek meg (1934).

Főbb művei

F. m.: Index miraculorum Marianorum indici A. Ponceleti in Anal. Boll. T. 21. vulgata superaddendus. (Bp., 1920)
Jegyzetek középkori irodalmunk történetéhez. (Bp., 1922)
Filippo Scolari és Hunyadi János. (Pécs, 1930)
Sponsus Marianus Filius regis Hungariae S. Maria degli Angeli. (Assisi, 1930)
La leggenda delle tre lance. (Pistoia, 1932)
La fortezza di Giavarino. (Győr) in Ungheria e suoi architetti militari italiani spezialmente Pietro Ferabosco. Maggioritti, L. A.-val. (Roma, 1932)
Olasz építészek Erdélyben. (Kolozsvár, 1933)
Le fortezze di Temesvár e di Lippa. Maggioritti, L. A.-val. (Roma, 1933)
Le stimmate della B. Margherita d’Ungheria. (Firenze, 1934)
L’origine dalla famiglia Zriny. (Roma, 1934)
Le fortificazioni di Buda e di Pest e gli architetti militari italiani. Maggioritti, L. A.-val. (Roma, 1934)
Francesco Rosselli térképész Mátyás király udvarában. (Térképészeti Közlöny, 1940)
Salve, Varadino felice! La citta di S. Ladislao nei rapporti italo–ungheresi. (Bp., 1941)
La corona di Santo Stefano. (Milano, 1941)
Ricordi ungheresi in Italia. (Roma, 1942)
Il breviario di Mattia Corvino nella Biblioteca Apostolica Vaticana. (Bp., 1943)
Umbri in Ungheria. (Perugia, 1951)
La lapide sepolcrale di Giovanni de Lazo assertore di Roma „patria comune”. (Roma, 1961).

Irodalom

Irod.: V. Kovács Sándor: B. F. középkori kutatásai. (Irodalomtörténeti Közlemények, 1968).

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu, 2013