Bangha Béla
Bangha Béla

2024. október 6. Vasárnap

Bangha Béla, nagyjókai

író, szerkesztő, jezsuita szerzetes

Születési adatok

1880. november 16.

Nyitra

Halálozási adatok

1940. április 29.

Budapest


Család

Sz: Bangha István jogász, ügyvéd, Marc Irma. Testvére: Bangha Imre (1883–1956) honvéd tábornok.

Iskola

Középiskoláit Nyitrán, Kalocsán és Nagyszombatban végezte; a kalocsai jezsuita gimnázium hetedikes növendékeként belépett a jezsuita rendbe (1895). Pozsonyban skolasztikus filozófiát (1904–1907), Innsbruckban teológiát tanult (1907–1911), az innsbrucki egyetemen teológiai doktori okl. szerzett (1911); pappá szentelték (1909; ünnepi fogadalmat tett: 1915).

Életút

A jezsuita rend bp.-i rendházának hitszónoka és Mária Kongregáció c. folyóiratának szerkesztője (1910–1923). Rómában élt (1923– 1925), hazatérése után különböző katolikus lapok szerkesztője (1925–1928). A bp.-i rendház főnöke (1928. júl. 26.–1940), egyúttal a katolikus főiskolai tanfolyam megszervezője, igazgatója és érseki biztosa (1932–1940); közben hosszabb missziós körútra indult a brazíliai, az argentínai és az uruguayi magyarok közé (Nyisztor Zoltánnal, 1933). A bp.-i Jézus Szíve Templomban tartott szónoklataival, ill. írásaival, valamint szervezőképessége jóvoltából a harcos katolikus közéleti, hit- és sajtómozgalmak egyik vezetője. A katolikus sajtó megújítására megszervezte a Katolikus Hölgyek Országos Sajtóegyesületét, az 1913-ban országos szövetségbe tömörült Mária-kongregációkat a politikai katolicizmus szolgálatába állította, s hasonló célokkal létrehozta a Központi Sajtóvállalatot (Baranyay Jusztinnal, Buttykay Antallal, 1917), amely megvásárolta az Új Nemzedék és a Déli Hírlap című lapokat (1918). Az összeomlás után katolikus–protestáns összefogást szorgalmazott a baloldal ellen (1918 ősze), a Tanácsköztársaság idején a letartóztatás elől Pozsonyba menekült. A két vh. között a keresztény–nemzeti eszmekör egyik megfogalmazója és fő hirdetője. A római Collegium Germanium– Hungaricumban megszervezte az első magyar nyelvű miséket, és a jezsuita rend generálisának megbízásából megszervezte a Mária-kongregációk központi irodáját, s megindította az Acies Ordinata című latin nyelvű folyóiratát (1924). Mint hitszónok bejárta Olaszországot, Németországot és a Balkánt is. A bp.-i Eucharisztikus Világkongresszus főszervezője, kiadványainak fordítója és himnuszának (Győzelemről énekeljen) szerzője (1938).

Emlékezet

Sírja a Kerepesi temetőben van. Márvány emléktábláját a bp.-i VIII. ker.-i Vörösmarty Gimnáziumban helyezték el (1942; lebontották, majd restaurálva helyreállították: 1992). Róla nevezték el a jezsuita rend bp.-i adminisztratív központját (Bangha Béla Ház; Bp., VIII. ker. Horánszky u. 18–20.; a házat 1950-ben államosították, 2007-ben kapták vissza). A ház falán mészkő domborművet helyeztek el.

Elismerés

A Szent István Akadémia tagja (r.: 1915). Az Actio Catholica egyik alelnöke. A Kisegítő Plébánia Egyesület alapító tagja (1913-tól), az Aquinói Szent Tamás Társulat tagja, a Márta Önkéntes Ápolónői Egyesület társelnöke.

Szerkesztés

Létrehozta a Központi Sajtóvállalatot (Baranyay Jusztinnal, Buttykay Antallal, 1917), amely megvásárolta az Új Nemzedék és a Déli Hírlap című lapokat (1918). A jezsuita rend generálisának megbízásából megszervezte a Mária-kongregációk központi irodáját, s megindította az Acies Ordinata című latin nyelvű folyóiratát (1924). A Katholikus Lexikon főszerkesztője (I–IV. 1931–1933). A Mária-Kongregáció (1910–1923 és 1925-től), a Magyar Kultura (1912– 1923 és 1925-től), a Sajtó (1916–1918) és a pozsonyi Új Szív c. lapok szerkesztője (1919).

Főbb művei

F. m.: A legszebb virág és ápolása. (Pozsony, 1905)
Rejtett kincsesbánya. Jézus szentséges szívének ún. nagy ígérete. (Pozsony, 1905
4. kiad. Bp., 1926)
Jellemrajzok a katholikus egyház életéből. (Kalocsa, 1909
3. kiad. Bp., 1923)
Jézus istenségének bizonyítékai. (Bp., 1910
3. kiad. 1923)
Krisztus és a modern társadalom. Hittudományi előadások a művelt katholikus közönség számára. 1–2. (Bp., 1911–1912)
Mi a kongregáció? (Bp., 1911
2. kiad. 1920)
A XX. század Krisztus problémája. (Bp., 1912)
Sajtóröpiratok. 1–3. Kálvintéri álnéven. (Bp. 1912–1914)
Mi katholikusok és a sajtó. (Bp., 1913)
Örök remények. (Bp., 1915)
Az ész tanúsága Isten mellett. (Bp., 1915)
Hitéleti szervezkedésünk és a Mária-Kongregáció (Bp., 1915)
Világrend és Isten. (Bp., 1915)
Krisztus és az Egyház. (Bp., 1916)
Az apróhirdetés. Vígjáték Szerafini Blanka álnéven. (Bp., 1917)
A magyar katolikus sajtó kérdése. (Magyar Kultura, 1917)
Keresztény vagy vörös szocializmus? Kálvintéri álnéven. (Bp., 1919)
Imakönyv a művelt katholikus közönség számára. (Bp., 1920)
Lola naplója és egyéb elbeszélések. Szerafini Blanka álnéven. (Bp., 1920)
Magyarország újjáépítése és a kereszténység. (Bp., 1920)
Elmélkedések a keresztény hitélet alapigazságairól. (Bp., 1920)
Világrend és Isten. (Bp., 1922)
Házasság és gyermekáldás a keresztény morál szempontjából. (Bp., 1923)
A katholicizmus fellegvárai. (Bp., 1923)
Istenhit és istentagadás (Bp., 1923)
A katholikus Egyház krisztusi eredete. (Bp., 1923)
Catechismus parvus congregationis Marianae, seu elementa scitu digna de congregatione Mariana. (Roma, 1924
angolul: 1925)
De modo sodales ad apostolatum inducendi. (Roma, 1925)
Der zeitgemässe Laienapostolat und die Marianische Kongregationen. (Roma, 1925)
Handbuch für die Leiter Marianischer Kongregationen. (Roma, 1925)
Római úti kalauz. (Bp., 1925)
Az apostolkodás rövid kézikönyve. (Bp., 1927)
A mózesi teremtéstörténet hat napja. (Bp., 1927)
Gondolkozás-e a szabad gondolkozás? (Bp., 1927)
A jezsuita rend ellenségei. (Bp., 1928)
Guadelupe. Mexikói reg. (Bp., 1929)
Az oltár titka. Jelen van-e Krisztus az Oltáriszentségben? (Bp., 1930)
A másik. Elb.-ek. Szerafini Blanka álnéven. (Bp., 1931)
Katolicizmus és zsidóság. Iványi Jánossal, Pataki Arnolddal (Bp., 1933)
A mi erőnk: a mi sajtónk! (Bp., 1933)
Örök élet igéi. Szentbeszédek és olvasmányok. 1–4. (Bp., 1934)
Dél keresztje alatt. Feljegyzések egy délamerikai missziós körútról. (Bp., 1934)
Klärung in der Judenfrage. (Wien–Leipzig, 1934)
Róma lelke. Utak és élmények. (Bp., 1936)
Magyar jezsuiták Pombal börtönében. (Bp., 1937)
Az ősegyház. Borbély Istvánnal. (Bp., 1937)
Allocutiones eucharisticae (Bp., 1938)
Béke veletek. Szentbeszédek és olvasmányok. (Bp., 1939)
Csődöt mondott-e a kereszténység? (Bp., 1939)
Az Egyház Krisztus gondolata. (Bp., 1940)
A vallás örök időszerűsége (Bp., 1940)
Világhódító kereszténység. (Bp., 1940)
A magyarországi katholikus sajtóprobléma. (Bp., 1941)
B. B. összegyűjtött munkái. I– XXX. (Bp., 1942–1943)
szerk.: A keresztény egyház története. I–VIII. Ijjas Antallal. (Bp., 1937–1941)
Napkelet és napnyugat. Élő szellemek hódolata az oltáriszentség előtt. Összeáll. (Bp., 1938)
Az Eucharisztia. Az Oltáriszentség tanának hittani és erkölcsi tartalma. (Bp., 1938)
A négyszázéves Jézustársaság jubileumi kiadványa (Bp., 1940).

Irodalom

Irod.: Nyisztor Zoltán: B. B. élete és műve. (Bp., 1941)
B. B. Emlékkönyv. Szerk. Hamar Zoltán. (Bp., 1941)
Nemeshegyi Péter: B. B. (Távlatok, 1998).

Megjegyzések

Néhány írása Szerafini Blanka álnéven jelent meg.

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu, 2013

×

Földieknek látszók

Női szentek és boldogok

Legújabb könyvemben tizenkét különös sorsú, közismert, mégis ismeretlen 10–13. századi női szent, boldog és boldog emlékezetű nő életútja szerepel. A szentekről és boldogokról azt hihetnénk, hogy önmegtagadó, imádságos, nem egyszer aszketikus életük kiáltó ellentétben állt világi kortársaik tevékeny mindennapjaival. Valójában valamennyiük élete küzdelmes volt, tele gyarlósággal, hibával, szerencsés és szerencsétlen döntések sorozatával, rendkívüli jellemük azonban a magyarság sorsdöntő pillanataiban felülemelkedett minden addigi kétségen és korláton. Talán egyetlen fejedelmi család sem adott annyi szentet, mint a három évszázadon át uralkodó Árpád-ház, talán egyetlen történelmi korszakban sem élt annyi női szent és szent életű női hitvalló, mint az Árpád-kori Magyar Királyság területén. Az uralkodói dinasztia szentjein kívül könyvem megemlékezik a keresztény hitet a külhonban terjesztő magyarországi uralkodónőkről és fejedelemasszonyokról is.

A Kossuth Kiadó gondozásában megjelent, gazdagon illusztrált album kedvezményes áron, 5942 forintért megrendelhető a vevoszolgalat@kossuth.hu emailen.

Kozák Péter
a Névpont szerkesztője