Bangha Imre
Bangha Imre

2021. október 18. Hétfő

Bangha Imre, nagyjókai

honvéd tábornok

Születési adatok

1883. június 16.

Nyitra

Halálozási adatok

1956. november 28.

Budapest


Család

Sz: Bangha István jogász, ügyvéd, Marc Irma. Testvére: Bangha Béla (1880–1940) író, szerkesztő, jezsuita szerzetes.

Iskola

A bécsi Katonai Műszaki Akadémián végzett (1904), hadnaggyá avatták a bp.-i cs. és kir. 4. hadtest-tüzérezredhez, bécsi felsőbb tüzértanfolyamot végzett (1911), később a József Műegyetemen gépészmérnöki okl. is szerzett.

Életút

Ütegszolgálat után, az egyévi önkéntes iskola tanára (1904–1908), a temesvári cs. és kir. 7. tüzérdandár parancsnokságán beosztott tiszt (1911–1912), átlépett a honvédségbe és a tüzérség felügyelője mellett szolgált (1912–1914). Az I. vh.-ban a cs. és kir. 40. tüzérdandárnál és a 71. gyaloghadosztály parancsnokságán szolgált (1914–1918), az összeomlás után a Vörös Hadsereg parancsnokságán a tüzérosztály, ill. a tüzércsoport vezetője (1918–1919. aug.), a Nemzeti Hadsereg Fővezérségénél, majd a vezérkar főnökénél beosztott tiszt (1919. aug.–1920. máj. 1.). A Honvédelmi Minisztérium (HM) 31. Osztályán szolgált (1920. máj. 1.–1923. jan. 1.), a HM 1. Osztályának tüzér referense (1923. jan. 1.–dec. 5.), a HM 3. Osztálya Tüzér Alosztályának vezetője (1923–1925), a HM 3/a Osztályának vezetője (1925–1930). A péti Nitrogénművek, ill. a bp.-i Nitrokémia Rt. igazgatója (1930–1932), vezértanácsnoki rangban (1930. nov. 1.), a hajmáskéri tüzérségi lőiskola parancsnoka mellett beosztott tiszt (1932–1933), a miskolci 7. vegyesdandár tüzérségi parancsnoka (1933–1936). A Honvédség Főparancsnokának tüzérségi szemlélője, egyúttal a hadmérnöki, majd a hadiműszaki törzskar főnöke (1936–1940), altábornagyi rangban (1936. nov. 1.). A Honvédség Főparancsnokának ún. vonatszemlélője (1938–1940). Nyugállományba helyezték (1940. máj. 1.). A Hadiműszaki Tanács elnöke (1940–1944), majd annak katonai tagja (1944. jan. 24.-étől). Az ún. Magyar Racionalizálási Bizottság társelnöke (1945-ig). A II. vh. után Nyugatra távozott (1945), majd hazatért Magyarországra (1946). Nyugdíját megvonták, gyermekei támogatásából élt.

Főbb művei

F. m.: Das Schiesswesen d. k. u. k. Feld- u. Gebirgsartillerie. (Wien, 1907)
Errichtung der Peter Nitrogenfabrik. (?, 1931)
Hadviselés hajdan és ma. (Bp., 1943).

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu, 2013