Banner Benedek
Banner Benedek

2024. november 8. Péntek

Banner Benedek

régész, etnográfus, pedagógus

Születési adatok

1884. április 25.

Székudvar, Arad vármegye

Halálozási adatok

1968. szeptember 24.

Budapest


Család

Testvére: Banner János (1888–1971) régész. Unokatestvére: Banner József (1926–1973) etnográfus, pedagógus.

Iskola

A kolozsvári Ferenc József Tudományegyetemen történelemből és földrajzból végbizonyítványt (1905), majd bölcsészdoktori okl. szerzett (1912).

Életút

A békési gimnázium gyakorló tanára (1905–1906), a Nyitra vm.-i Ságon nevelő (1909–1911), a temesvári állami reáliskola r. tanára és a Dél-magyarországi Történelmi és Régészeti Társulat másodtitkára, egyúttal a múzeum néprajzi részlegének vezetője (1911– 1914), mint hadapródjelölt harcolt az I. vh.-ban, orosz hadifogságból tért haza (1919). A békéscsabai Állami Lórántffy Zsuzsanna Leánygimnázium r. tanára (1921–1946); közben igazgatója is (1934–1946). Egyidejűleg a békéscsabai városi múzeum régésze (1921–1954), nyugdíjazása után Bp.-en élt (1954-től). Nyitra vármegye régészeti emlékeivel, néprajzi hagyományaival fogl., szépirodalmi műveket és tankönyveket is írt. Részt vett Banner János szegedi és hódmezővásárhelyi ásatásain (1925–1948), ill. önállóan ásatott Békéscsaba-Fényesen. Több néprajzi és régészeti kiállítást rendezett Békéscsabán.

Elismertség

A Magyar Néprajzi Társaság tagja (1910-től).

Szerkesztés

A Békéscsabai Múzeumbizottság Kiadványai című sorozat szerkesztője (1930-as évek).

Főbb művei

F. m.: A nyitramegyei Ság község tótjainak népviselete. Egy. doktori értek. is. (Bp., 1911)
Adatok a nyitramegyei Ság község tótjainak tárgyi etnográfiájához. (Békés, 1912)
Mehmed Tahir, Cuzuki Kenzo és mások. Elb.-ek. (Békészcsaba, 1922)
A pokol tornácán. Elb.-ek Szibériából, a hadifogságból. (Békéscsaba, 1924)
Mandzsurián keresztül. (Bp., 1927)
Földrajz a leányközépiskolák számára I. A mi hazánk. Karl Jánossal. (Bp., 1928)
A békéscsaba-fényesi sírmező. (Szeged, 1933)
Középkori gölöncsér-kemence Békéscsabán. (Bp., 1933)
Kinderspielzeuge im Fundmaterial der bronzezeitlichen Siedlung Gyulavarsánd- Laposhalom. (Bp., 1958)
Adatok a ragadványnevek kialakulásához Békés város kettős és összetett vezetékneveinek vizsgálata alapján. (Ethnographia, 1960)
ford.: Báró Tóth Ferenc születésének kétszázéves fordulójára. 1733–1933. Memoárjainak Egyiptomot tárgyaló része. (Békéscsaba, 1933).

Irodalom

Irod.: Banner János: B. B. emlékének. (Békési Élet, 1970)
G. Vass István: A békéscsabai múzeum története. 1899–1979. (Békéscsaba, 1979)
Kocsor János: B. B. (Magyar múzeumi arcképcsarnok. Bp., 2002).

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu, 2013

×

Földieknek látszók

Női szentek és boldogok

Legújabb könyvemben tizenkét különös sorsú, közismert, mégis ismeretlen 10–13. századi női szent, boldog és boldog emlékezetű nő életútja szerepel. A szentekről és boldogokról azt hihetnénk, hogy önmegtagadó, imádságos, nem egyszer aszketikus életük kiáltó ellentétben állt világi kortársaik tevékeny mindennapjaival. Valójában valamennyiük élete küzdelmes volt, tele gyarlósággal, hibával, szerencsés és szerencsétlen döntések sorozatával, rendkívüli jellemük azonban a magyarság sorsdöntő pillanataiban felülemelkedett minden addigi kétségen és korláton. Talán egyetlen fejedelmi család sem adott annyi szentet, mint a három évszázadon át uralkodó Árpád-ház, talán egyetlen történelmi korszakban sem élt annyi női szent és szent életű női hitvalló, mint az Árpád-kori Magyar Királyság területén. Az uralkodói dinasztia szentjein kívül könyvem megemlékezik a keresztény hitet a külhonban terjesztő magyarországi uralkodónőkről és fejedelemasszonyokról is.

A Kossuth Kiadó gondozásában megjelent, gazdagon illusztrált album kedvezményes áron, 5942 forintért megrendelhető a vevoszolgalat@kossuth.hu emailen.

Kozák Péter
a Névpont szerkesztője