Bánó Jenő
Bánó Jenő

2024. október 15. Kedd

Bánó Jenő, tapolylucskai és kükemezei

író, utazó

Születési adatok

1855. június 25.

Roskovány, Sáros megye

Halálozási adatok

1927. augusztus 2.

Malaga, Spanyolország


Család

Sz: Bánó József ogy.-i képviselő, br. Jeszenszky Róza. F: Münnich Kamilla. Testvére: Bánó József (1853–1937) jogász, kúriai bíró. Fia: Bánó József (1882–) mezőgazda, földbirtokos.

Iskola

A fiumei kereskedelmi tengerészeti akadémia elvégzése után tengerész-hadapróddá avatták, majd Eperjesen érettségi vizsgát tett, Kassán vasúti tanfolyamot végzett.

Életút

A Kassa–Odenbergi Vasúttársaság tisztjeként szolgált, később Héthárson állomásfőnök, utóbb a MÁV szolgálatába lépett, s mint fiumei állomásfőnök nyugdíjaztatta magát (1889). A Mexikói Köztársaság (1904–1911), majd Egyiptom magyarországi főkonzulja (1911–1914), egyúttal a magyar kereskedelmi múzeum alexandriai képviseletének vezetője (1911–1916). Az I. vh. elején az angolok katonai fogságba vetetették (1915–1916), majd mint mexikói állampolgárt szabadon engedték (1916). Spanyolországban (Barcelonában) telepedett le, majd Malagában élt (1914-től). Tengerész-hadapródként bejárta Franciaország, Anglia, ill. Afrika kikötőit, majd szülei kívánságára vasúti tisztviselő lett. Felesége halála után világkörüli útra indult (1889-től). Mexikóban San Miguel városka közelében 1000 hektáros birtokot vásárolt, amelyen kávéültetvényt létesített. Betegsége miatt feladta ültetvényét, beutazta a Karib-szigetvilágot, Venezuelát és Panamát (1890–1900). Mexikóban, Oaxacá államban telepedett le, ahol ismét kávéültetvényt létesített, ill. a Hunnia nevű második ültetvényén vaníliát, cukornádat és kaucsukfát termesztett (1900 nyara–1903). Számos népszerű írást jelentett meg Mexikó földjéről, népeiről és kultúrájáról, gyakran járt Magyarországra, ahol nagy sikerű felolvasásokat tartott amerikai és mexikói élményeiről a Magyar Földrajzi Társaságban.

Emlékezet

Emlékét az érdi Magyar Földrajzi Múzeumban állandó kiállítása őrzi.

Szerkesztés

Az I. vh. idején Suleiman el-Fakir álnéven politikai cikkeket írt az antanthatalmak ellen (elsősorban spanyolországi lapokban, 1917– 1918).

Főbb művei

F. m.: Útiképek Amerikából. (Bp., 1890)
Mexico és utazásom a trópusokon. (Bp., 1896)
Bolyongásaim Amerikában. Útleírások a trópusok vidékéről a Mexikói Köztársaság tüzetes ismertetésével. (Bp., 1906)
Estudios sobre varias plantas tropicales de Mexico. (Mexico, 1910).

Irodalom

Irod.: Agárdi Ferenc: A nagyvilág magyar vándorai. (Bp., 1955).

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu, 2013

×

Földieknek látszók

Női szentek és boldogok

Legújabb könyvemben tizenkét különös sorsú, közismert, mégis ismeretlen 10–13. századi női szent, boldog és boldog emlékezetű nő életútja szerepel. A szentekről és boldogokról azt hihetnénk, hogy önmegtagadó, imádságos, nem egyszer aszketikus életük kiáltó ellentétben állt világi kortársaik tevékeny mindennapjaival. Valójában valamennyiük élete küzdelmes volt, tele gyarlósággal, hibával, szerencsés és szerencsétlen döntések sorozatával, rendkívüli jellemük azonban a magyarság sorsdöntő pillanataiban felülemelkedett minden addigi kétségen és korláton. Talán egyetlen fejedelmi család sem adott annyi szentet, mint a három évszázadon át uralkodó Árpád-ház, talán egyetlen történelmi korszakban sem élt annyi női szent és szent életű női hitvalló, mint az Árpád-kori Magyar Királyság területén. Az uralkodói dinasztia szentjein kívül könyvem megemlékezik a keresztény hitet a külhonban terjesztő magyarországi uralkodónőkről és fejedelemasszonyokról is.

A Kossuth Kiadó gondozásában megjelent, gazdagon illusztrált album kedvezményes áron, 5942 forintért megrendelhető a vevoszolgalat@kossuth.hu emailen.

Kozák Péter
a Névpont szerkesztője