Bara Dénes
Bara Dénes

2020. november 1. Vasárnap

Bara Dénes

orvos, patológus, neuroendokrinológus

Névváltozatok

1961-ig Bachrach Dénes 

Születési adatok

1925. november 16.

Budapest

Halálozási adatok

2008. április 16.

Szeged

Temetési adatok

2008. április 25.

Szeged

Belvárosi Temető


Család

Sz: Bachrach Dezső (†1945) kisiparos-kiskereskedő, a theresienstadti koncentrációs táborban halt meg, Meller Matild (†1939). Testvére: Bokorné Bara Katalin a Művelődésügyi Minisztérium (MM) Kiadói Főigazgatóságának előadója. F: 1953-tól Szabó Éva orvos, bőrgyógyász, a SZOTE Bőrklinika adjunktusa. Fia: Bara Tamás; leánya: Bara Marianna.

Iskola

A Barcsay (= Madách Imre) Gimnáziumban éretts. (1943), a II. világháború végén munkaszolgálatos (1944–1945). A Szegedi Tudományegyetemen általános orvosi okl. szerzett (1950), kórbonctani és -szövettani (1954), patohisztológiai-citológiai szakorvosi vizsgát tett (1979); az orvostudományok kandidátusa (1957). Az MLEE-n végzett (1963). 

Életút

A Szegedi Tudományegyetem, ill. a SZOTE Kórbonctani és Kórszövettani Intézete demonstrátora (1949–1950), egy. tanársegéde (1950–1954), egy. adjunktusa (1954–1963), egy. docense (1963–1970); közben az Intézet mb. vezetője (1961–1962); egy. tanára (1970. júl. 1.–1985. nov. 16.), emeritusz professzora (1991-től). Az MTA–TMB rövidített aspiránsa (1955–1956). A Collège de France párizsi hisztofiziológiai laboratóriumának vendégkutatója (1958–1959). 

Neuropatológiával, elsősorban a hipotalamusz-hipofízisrendszer morfológiai vizsgálatával foglalkozott. Nemzetközileg is jelentős eredményeket ért el az ún. antidiuretikus központok hisztofiziológiája, a neuroszekréció és a vízháztartás, a neuroszekréció és az endokrin működések közötti kapcsolat kutatása terén. 1966-tól a nagyagy egyes részeinek metabolikus topográfiáját, enzimohisztokémiáját, ill. ennek a funkcionális és a patomorfológiában történő felhasználását kutatta. 

Elismertség

A Magyar Patológus Társaság vezetőségi tagja (1968-tól). Az International Academy of Pathology és a Society of European Comparative Endocrinologists tagja (1971-től).

Főbb művei

F. m.: Emésztéses gyomorfekély és gyomorrák. Többekkel. (Orvosi Hetilap, 1951. 5.)
Adrenalin és cortison eosinopeniát okozó hatásának gátlása Evipan-nátrium narkózissal. Többekkel. (Orvosi Hetilap, 1951. 35.)
Peptic Ulcer and Cancer of the Stomach. Többekkel. (Acta Medica, 1951)
Histochemical Examination of the Colloids of the Hypothalamus–Hypophysis System. Többekkel. (Acta Morphologica, 1953)
Az adenohypophysis morphológiája fokozott ACTH-termelés esetén. Többekkel. (Kísérletes Orvostudomány, 1954)
A hypothalamicus neurosecretio főbb kérdései. Kand. értek. (Szeged, 1956)
Az antidiureticus központok fokozott működése kísérletes traumás oliguriában. Többekkel. (Orvosi Hetilap, 1956. 18.)
A traumás veseischaemia gyógyszeres befolyásolása. Többekkel. (Orvosi Hetilap, 1956. 19.)
A hypothalamus neurosecretios működése néhány főbb kérdéséről – patkánykísérletek alapján. (Kísérletes Orvostudomány, 1958)
A vegetatív idegrendszer működését gátló gyógyszerek hatása a hypothalamus neurosecretiójára, fehérpatkányban. Többekkel. (Orvosi Hetilap, 1958. 15.
angolul: Acta Physiologica, 1958)
A vegetatív idegrendszert befolyásoló gyógyszerek hatása sebészi betegek vizeletgátlására. Többekkel. (Orvosi Hetilap, 1958. 16.)
Hypothalamikus léziók hatása a neurosecretióra és az adenohypophysis működésére, patkányban. Kordon C.-vel. – Hátsóhypothalamicus-kivonat elhúzódó adagolásának hatása a pajzsmirigyre. (MTA Biológiai-orvosi Tudományok Osztálya Közleményei, 1960)
A mellékvesekéreg histophysiológiájának változása dehydratióban és rehydratióban. Többekkel. (Kísérletes Orvostudomány, 1962
angolul: Hystophysiological Changes of the Adrenal Cortex of the Rat in Dehydration and Rehydration. Journal of Endocrinology, 1961)
Effect on the Thyroid Gland of Protracted Administration of Posterior Hypothalamic Extracts. Többekkel. (Nature, 1962)
Patkány elülső hypothalamus–neurohypophysis-rendszerének histophysiológiája az adenohypophysis fokozott, ill. csökkent thyreotrop funkciója esetén. László Arankával és Szabó Évával. (Kísérletes Orvostudomány, 1962)
A hypothalamo-hypophysealis kapcsolatokról alkotott ismereteink fejlődése az utóbbi másfél évtizedben. (Orvosi Hetilap, 1962. 50.)
Idült agyléziók hatása a neurosecretios tevékenységre fehérpatkányban. László Arankával és Pokorny Lajossal. (Kísérletes Orvostudomány, 1963)
Újabb adatok hátsóhypothalamus-kivonatoknak a pajzsmirigy súlyát és szöveti képét befolyásoló hatásához. László Arankával és Szabó Évával. (Morphológiai és Igazságügyi Orvosi Szemle, 1963)
The Relation of Structure and Function in the Antherior Hypothalamic Nuclei. (Major Problems in Neuroendocrinology. New York, 1964)
Subtotalis hepatektomia hatása az antidiuretikus központokra. Többekkel. (Morphológiai és Igazságügyi Orvosi Szemle, 1965)
Adatok a „sárga köröm” syndromához. Többekkel. (Magyar Belorvosi Archívum, 1965)
Sulfhydryl- és disulfid-csoportok histochemiai vizsgálata a supraopticus és paraventricularis neuronok működési ciklusában. B. Szabó Évával. (MTA Orvostudományok Osztálya Közleményei, 1966)
Adatok lactáló patkány hypothalamusának neurosecretios tevékenységéhez. László Arankával és Skaliczki Józseffel. (Morphológiai és Igazságügyi Orvosi Szemle, 1966)
Az antidiuretikus központok histophysiológiája. Benyújtott doktori értek. (Szeged, 1968
megjelent, kivonatosan: Ideggyógyászati Szemle, 1967)
Adatok az ADH centrális hatásának kérdéséhez. Kocsárdi E.-vel és László Arankával. (Morphológiai és Igazságügyi Orvosi Szemle, 1967)
Adatok az antidiuretikus központok enzymhistochemiájához. Skaliczki Józseffel. (Kísérletes Orvostudomány, 1967)
A hypophysisnyél choristomája, valamint „centralis Reclingshausen” a hypophysis daganatos beszűrődésével. Lantos Péterrel. (Orvosi Hetilap, 1967. 45.)
Two Rare Forms of Tumor in the Hypothalamo-Hypophysial System. Lantos Péterrel. – Histoenzymology of the Antidiuretic Centres. Skaliczki Józseffel. (Acta Morphologica, 1968)
Adatok a hypothalamikus neurosecretio ultrastruktúrájához. Bartók Imrével és Csapó Zsuzsannával. (Morphológiai és Igazságügyi Orvosi Szemle, 1968)
A hypothalamus magvidékeinek thiaminpyrophosphatase activitása. Bőti Zsuzsannával és Skaliczki Józseffel. (Morphológiai és Igazságügyi Orvosi Szemle, 1971)
A hypothalamus „parafornicalis sejtrendszer”-ének ultrastrukturális vizsgálata. Csapó Zsuzsannával. (Morphológiai és Igazságügyi Orvosi Szemle, 1972)
Fehérpatkány Ammon-szarvának enzymhistochemiája. Bőti Zsuzsannával és Skaliczki Józseffel. (Morphológiai és Igazságügyi Orvosi Szemle, 1973)
A hypothalamus és Ammon-szarv histoenzymologiája. Benyújtott doktori értek. (Szeged, 1975)
Oxydatív enzymek histochemiai kimutatásának jelentősége kísérletes agyléziók környéki és távoli hatásának megítélésében. Többekkel. (Morphológiai és Igazságügyi Orvosi Szemle, 1975)
A szájnyálkahártya és a nyálmirigyek pathológiája. Jegyzet. (Szeged, 1979)
Congenitalis vitiumok agyi szövődményeinek klinikopathológiai elemzése. Bozóky Bélával és Kertész Erzsébettel. (Orvosi Hetilap, 1985. 20.). 

Irodalom

Irod.: Szegedi egyetemi almanach. 1921–1995. (Szeged, 1996)
Szegedi ki kicsoda? 1998–1999. (Szeged, 1999)
Ormos Jenő: B. D. (Szegedi Egyetem, 2008)
Tóth Tamás: Csongrád megye temetőiben nyugvó jeles személyiségek adattára. (Szeged, 2008)
Emed Alexander: Emlékezés B. D. professzorra. (Orvosi Hetilap, 2008. 50.). 

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu, 2013