Barabás Béla
Barabás Béla

2022. augusztus 19. Péntek

Barabás Béla, albisi

politikus

Születési adatok

1855. december 12.

Arad

Halálozási adatok

1934. május 28.

Arad


Iskola

A bp.-i tudományegyetemen jogtud. doktori okl. szerzett (1879), ügyvédi szakvizsgát tett (1880-as évek eleje).

Életút

Az Arad vm.-i árvaszék irattárnoka, kisegítő előadója és tb. vm.-i aljegyző (1880–1883), Aradon ügyvédi irodát nyitott (1886- tól). Már egyetemista korában bekapcsolódott a politikai életbe: részt vett okkupációellenes és törökbarát diákmozgalmakban (1878). Az aradi törvényhatósági bizottság tagja (1886–1918), ogy.-i képviselő (Függetlenségi és 48-as Párt, Gyoma, 1892– 1901; Nagyvárad, 1901–1905; Arad 1905–1910; Szilágysomlyó, 1911–1917). Az 1901-es választásokon Nagyváradon ő buktatta ki Tisza Kálmánt a parlamentből – ami után pártja alelnökévé választották –, de 1910-ben Aradon Tisza Istvánnal szemben alulmaradt. Az 1905–1906-os kormányzati válság idején az ellenzéki koalíció ún. vezérlőbizottságának tagja, részt vett az udvarral való megegyezés előkészítésében, Kossuth Ferenc és Fejérváry Géza az ő lakásában beszélte meg annak pontjait (áprilisi paktum, 1906. ápr.). A magyar kiegyezési delegáció alelnöke (1906 és 1908), elnöke (1907). Gr. Károlyi Mihályt elkísérte amerikai útjára (1914), Arad vm. és Arad városának főispánja (1917–1918). A Tanácsköztársaság idején az aradi ellenforradalmi kormány vallás- és közoktatásügyi minisztere (1919. máj. 5.–1919. máj. 30.). Az I. vh. után Romániában maradt, a romániai magyarság egyik legtekintélyesebb vezetőjeként széles körű publicisztikai tevékenységet fejtett ki – elsősorban a trianoni békeszerződés ellenében. Az aradi Magyar Párt elnöke (1920–1934), egyúttal az Országos Magyar Párt intézőbizottságának tagja. A román Ogy. Felsőházának tagja (szenátor, 1926–1933). Hat társával együtt, gyűjtés útján rövid idő alatt emlékdombot emeltetett a 13 aradi vértanú kivégzésének színhelyén (1881-ben), majd egy újabb mozgalommal kb. 150 ezer koronát gyűjtött össze, s a kivégzés helyszínét „a nemzet földjeként” megszerezte (1909-ben).

Elismerés

Arad és Mezőtúr városok díszpolgára.

Szerkesztés

A kolozsvári Remény című ifjúsági lap, ill. az Arad és Vidéke (1893), a bp.-i Magyar Lobogó szerkesztője (1903–1904). A Cinkota és Környéke (1914–1916), ill. az Aradi Magyar Ujság főszerkesztője (1926–1927). Írásai a fentieken kívül még elsősorban az Alföldben (1889), a Magyarországban (1899), az Ellenzékben (1893), a Magyar Géniuszban (1902), a Nagyváradban (1902), a Debreceni Független Ujságban (1903), a Jövendőben (1903), az Aradi Közlönyben (1905–1907), a Pesti Naplóban (1905-től), az Ország–Világban (1905-től), az Egyetemi Lapokban (1907), az Igazságban (1909), a Pesti Hírlapban (1914), a Brassói Lapokban, az Erdélyi Hírlapban és az aradi Magyar Ujságban jelentek meg.

Főbb művei

F. m.: Emlékirataim (Arad, 1929)
Amikor Kossuth Lajost hazahívták. (Cegléd, 1933).

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu, 2013

×

Földieknek látszók

Női szentek és boldogok

Legújabb könyvemben tizenkét különös sorsú, közismert, mégis ismeretlen 10–13. századi női szent, boldog és boldog emlékezetű nő életútja szerepel. A szentekről és boldogokról azt hihetnénk, hogy önmegtagadó, imádságos, nem egyszer aszketikus életük kiáltó ellentétben állt világi kortársaik tevékeny mindennapjaival. Valójában valamennyiük élete küzdelmes volt, tele gyarlósággal, hibával, szerencsés és szerencsétlen döntések sorozatával, rendkívüli jellemük azonban a magyarság sorsdöntő pillanataiban felülemelkedett minden addigi kétségen és korláton. Talán egyetlen fejedelmi család sem adott annyi szentet, mint a három évszázadon át uralkodó Árpád-ház, talán egyetlen történelmi korszakban sem élt annyi női szent és szent életű női hitvalló, mint az Árpád-kori Magyar Királyság területén. Az uralkodói dinasztia szentjein kívül könyvem megemlékezik a keresztény hitet a külhonban terjesztő magyarországi uralkodónőkről és fejedelemasszonyokról is.

A Kossuth Kiadó gondozásában megjelent, gazdagon illusztrált album kedvezményes áron, 5942 forintért megrendelhető a vevoszolgalat@kossuth.hu emailen.

Kozák Péter
a Névpont szerkesztője