Barabás Endre
Barabás Endre

2020. október 28. Szerda

Barabás Endre

pedagógus, újságíró

Névváltozatok

K. Barna Endre

Születési adatok

1870. március 5.

Középajta, Háromszék vármegye

Halálozási adatok

1945. május 28.

Budapest


Család

Sz: Barabás András, Orbán Terézia.

Iskola

Nagyenyeden tanítóképzőt, Bp.-en polgári iskolai tanítóképzőt végzett (1893-ig).

Életút

A marosvásárhelyi ref. felső leányiskola (1893–1894), uo. a községi polgári iskola (1894–1901), a székelykeresztúri (1902–1903), a kolozsvári állami tanítóképző r. tanára (1903–1911). A dévai állami tanítóképző intézet igazgatója (1911–1919), az összeomlás után a román hatóságok Nagyszebenben letartóztatták (1919. máj.), majd Fogarason őrizetben tartották, végül kiutasították az országból (1919. nov.). Bp.-en telepedett le (1919. dec.), a miniszterelnökségi sajtócenzúra, a Bocskai Társaság, majd a Népies Irodalmi Társaság munkatársa (1919–1925), főigazgatói címmel nyugdíjazták (1925). A két vh. között, az általa erdélyiek számára alapított otthonban számos, a fővárosban tanult fiatalnak nyújtott segítséget egyetemi oklevelük megszerzéséig. 1925-ben létrehozta az iskolai tanulmányaikat végzők támogatására az ún. gyámszülő társaságokat, ill. a végzettek további sorsát figyelemmel kísérő ún. gondviselő társaságokat. Számos alapvető jelentőségű munkát írt a romániai magyarság helyzetéről, az erdélyi magyar kisebbség oktatás- és iskolaügyéről.

Emlékezet

Emlékét őrzi a sepsiszentgyörgyi Barabás Endre Egyesület (2008-tól).

Szerkesztés

A Dévai tanítóképző értesítője (1911–1919) és a bp.-i Erdélyi Hírek szerkesztője (1920). Pedagógiai írásai a fentieken kívül a Család és Iskola, a Gazdaszövetség, a Magyar Tanítóképző, a Néptanítók Lapja, a Polgári Iskolai Közlöny és a Szövetkezés (1899–1918), társadalompolitikai és szövetkezeti írásai a Közgazdasági Szemlében, a Köztelekben, a Magyar Gazdák Szemléjében és a Magyar Társadalomtudományi Szemlében jelentek meg (1911–1919).

Főbb művei

F. m.: A székely kivándorlás és a Romániában élő magyarok helyzete. (Közgazdasági Szemle, 1901)
Udvarhely vármegye közgazdasági leírása. (Bp., 1904)
Az erdélyrészi népfajok birtokaránya. (Közgazdasági Szemle, 1905)
Magyar tanulságok a bukaresti kiállításról. (Kolozsvár, 1906)
Románia nemzetiségi politikája és az oláhajkú magyar polgárok. K. Barna Endre néven. (Közgazdasági Szemle, 1908)
Románia mezőgazdasági és szociális helyzete. (Kolozsvár, 1909)
Kolozs vármegye közgazdasági leírása. (Bp., 1910)
A romániai magyar kisebbség sérelmei (Bp., 1922)
Erdély statisztikája. (Lugos, 1924)
A romániai magyar nyelv oktatásügy első tíz éve. 1918–1928. (Lugos, 1929
németül: 1929
hasonmás kiad. Székelyudvarhely, 2007)
A magyar és román kultúrpolitika irányai. A volt magyarországi román nemzetiségi és a világháború utáni romániai magyar kisebbségi kultúrpolitika főbb adatai. Román források alapján. (Bp., 1931)
Epizódok a románság történetéből a magyar uralom alatt. (Lugos, 1932)
A falukutatás és a tanítók. (Bp., 1935
A magyar iskolaügy helyzete Romániában. 1918–1940–1941. (Kecskemét, 1941).

Irodalom

Irod.: Hajdú D. Dénes: B. E.-ről. (Magyar Nemzet, 1985. ápr. 29.).

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu, 2013