Barabás István
Barabás István

2020. november 30. Hétfő

Barabás István

állatorvos

Születési adatok

1908. július 27.

Bonyhád, Tolna vármegye

Halálozási adatok

1980. március 11.

Budapest


Család

Sz: Barabás Imre járási állatorvos Szekszárdon, Müller Flóra. F: 1. 1948-tól Ányos Irén opera-énekesnő. Elvált. 2. Puskás Ilona a Műszaki Kefegyár osztályvezetője.

Iskola

Elemi és középiskoláit Bonyhádon végezte, az Állatorvosi Főiskolán állatorvosi okl. (1930), járványtanból állatorvos-doktori okl. szerzett (1931), állatorvosi tiszti vizsgát tett (1933), az állatorvos-tudományok kandidátusa (1964).

Életút

Tolnán (1931–1932), Sióagárdon (1932–1937), Szekszárdon magánállatorvos (1937–1945), Szekszárdon Tolna vármegye, ill. Szekszárd városa állatorvosa (1945–1950). A Tolna megyei Tanács Mezőgazdasági Osztályának osztályvezető szakállatorvosa (1950–1951), a Földművelésügyi Minisztérium (FM) Brucella Kísérleti Csoportjának állategészségügyi vezetője (1951–1954), az Állami Gazdaságok Minisztériumának főállatorvosa (1954–1957), az FM Állami Gazdaságok Főigazgatóságának főállatorvosa (1957–1967), az FM Állami Gazdaságok Országos Központjának osztályvezető főállatorvosa (1967–1970). Az MTA–TMB önálló aspiránsa (1960–1963). Az Állatorvos-tudományi Egyetem, az Agrártudományi Egyetem (ATE), a mosonmagyaróvári Mezőgazdasági Akadémia és a Mezőgazdasági Mérnöktovábbképző Intézet mb. előadója.

Sertésbetegségekkel, sertés-egészségügyi kutatásokkal foglalkozott. Jelentős eredményeket ért el a sertésbetegségek, elsősorban a brucellózis visszaszorítása, ill. a tuberkulin reakciók keletkezésének szövettani vizsgálata terén. Munkássága révén továbbtenyésztésre alkalmas tenyészanyagot állítottak elő. Nevéhez fűződik a magyarországi üzemi állategészségügyi szolgálat megszervezése, ezzel kapcsolatban számos rendeletet, szabályzatot és irányelvet dolgozott ki. Egyik kezdeményezője az állatorvosok állattenyésztési ágazatonkénti szakosodásának. 

Elismerés

Szocialista Munkáért Érdemérem.

Főbb művei

F. m.: Cystologiai és serologiai vizsgálatok a baromfityphus ellen vaccinával oltott tyúkoknál. Állatorvos-doktori értek. (Bp., 1931)
A sertéspestis elleni szimultánoltás módosítása alumínium-hydroxyddal adszorbeált szérum alkalmazásával. (MTA Agrártudományok Osztálya Közleményei, 1950)
Parallergiás jelenség észlelése és magyarázata üszőállomány tuberkulinozásával kapcsolatban. (Magyar Állatorvosok Lapja, 1950)
A szarvasmarha- és sertésbrucellosis elleni védekezés. (MTA Biológiai és Agrártudományok Osztálya Közleményei, 1952)
Miért brucellózis a Bang-féle fertőző elvetélés? (Állami Gazdaságok, 1952)
A brucellosissal fertőzött sertéstenyészetek brucellosis-mentesítésének szakmai feltételei, különös tekintettel a rejtett fertőzésekre. (Magyar Állatorvosok Lapja, 1953)
A sertésbrucellosis elleni védekezés új iránya. (Agrártudomány, 1953)
A természetszerű állattartás. (MTA Agrártudományok Osztálya Közleményei, 1954)
Új irányelvek a szarvasmarha-gümőkór elleni küzdelemben. (Állami Gazdaság, 1960)
A sertésbrucellózis elleni védekezés új iránya. (Agrártudomány, 1963)
Brucellózissal fertőzött sertéstenyészetek brucellózismentesítése. Kand. értek. (Bp., 1963). 

Irodalom

Irod.: Halálhír. (Népszabadság, 1980. márc. 18.–Magyar Nemzet, 1980. márc. 21.)
Csukás András: B. I. (Magyar Állatorvosok Lapja, 1980). 

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu, 2013