Barabás Zoltán
Barabás Zoltán

2024. december 9. Hétfő

Barabás Zoltán

növénynemesítő, mezőgazdasági mérnök

Születési adatok

1926. február 10.

Budapest

Halálozási adatok

1993. január 23.

Szeged

Temetési adatok

1993. február 12.

Budapest

Rákoskeresztúr


Család

Családja Székelykeresztúrról származott, apai nagyapja unitárius lelkész volt. Sz: Barabás Zoltán gyermekorvos, az Állami Gyermekmenhely igazgató-főorvosa, Gaal Izabella. F: 1954-től Kárász Ilona dr. biológus, kémikus.

Iskola

Középiskolai tanulmányait a bp.-i Széchenyi István Gimnáziumban és a kolozsvári unitárius gimnáziumban végezte, Kolozsvárott éretts. (1944), a Magyar Agrártud. Egyetemen mezőgazdasági mérnöki okl. (1948), a Kert- és Szőlőgazdaság-tudományi Karán kertészmérnöki okl. szerzett (1949), a mezőgazdasági tudományok kandidátusa (1959), a biológiai tudományok doktora (1980). Az MTA tagja (l.: 1985. máj. 10.).

Életút

A József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Növénytermesztéstani Tanszék díjtalan gyakornoka (1949), a bp.-i Minőségi Vetőmagtermeltető Vállalat körzeti felügyelője (1949–1950), az MTA martonvásári Mezőgazdasági Kutató Intézet Lennemesítési Csoport tud. segédmunkatársa (1951–1954), a Genetikai Osztály tud. munkatársa (1954–1960), tud. főmunkatársa és a cirokkutatási program vezetője (1960–1969), a szegedi Gabonatermesztési Kutatóintézet főosztályvezetője (1969–1990). A GATE c. egy. tanára és kutatóprofesszora (1991–1993). A Columbia Egyetem (USA, Missouri állam) vendégkutatója (1967–1968). Növénynemesítéssel, annak genetikai problémáival, hibrid- és mutációs nemesítéssel, fajta- és hibrid-fajta előállításával, a búza és a takarmánycirok kutatásával fogl. Európában elsőként állított elő hibridcirokfajtákat, megteremtve ezzel e faj magyarországi meghonosításának feltételeit. Magyarországon az elsők között vizsgálta a heterózis-növények előállításának egyik legkorszerűbb formáját, a genetikai pollen sterilitást. Később érdeklődése evolúciós genetikai kérdések felé fordult. A tetraploid búzában egy mutációs lépésben előállította az emeletes kalászkájú formát, amely hozzájárult a búza fajhatárok megváltoztatásához. Kísérletesen igazolta a növényfajok szexdivergenciáját: egylaki cirokból kétlaki mutáns sorozatot állított elő. Nevéhez fűződik a szegedi Gabonatermesztési Kutatóintézet búzaprogramjának megszervezése, 1969-től 1990-ig 18 búzafajta előállításában, valamint a Triticum durum faj honosításában vett részt. Új nemesítési eljárásokat is kidolgozott: a hidegkezelés helyett a kemovernalizációt, a szántóföldi rezisztencia és tolerancia vizsgálatára az ún. Center Pivot módszert. A hibrid növényfajták előállítására bevezette a markergének, valamint a hiánymutánsok felhasználását.

Emlékezet

Halála után Barabás Zoltán Gabonanemesítési Tudományos Emlékülést rendeztek (Martonvásárott, 1993. márc. 31.–ápr. 1.).

Elismertség

Az MTA Szegedi Akadémiai Bizottság elnökhelyettese, a Növénytermesztési és a Biotechnológiai Bizottság tagja. A Magyar Genetikai Társaság tagja. Az EUCARPIA tagja, a Cirok Szekció elnöke (1969).

Elismerés

Munka Érdemrend (arany, 1985). Akadémiai Díj (1986), Állami Díj (1988), Szegedért Alapítvány Díja (1990), Fleischmann Rudolf-díj (1991).

Szerkesztés

A Magyarország kultúrflórája c. sorozat (1990–1993) és a Szegedi Akadémiai Bizottság (SZAB) kiadványainak szerkesztője (1991). A Cereal Research Communications főszerkesztője (1973–1993).

Főbb művei

F. m.: Virágzásbiológiai problémák Sorghum-fajták nemesítésében. (Növénytermelés, 1954)
Adatok a cukor- és szemescirok- fajták hazai értékéhez. (MTA Agrártudományok Osztálya Közleményei, 1954)
Hímsteril modifikációk és formák. Kand. értek. (Martonvásár, 1958)
An Induced Mutant in Triticum carthlicum with the Diagnostic Feature of Triticum vavilovi. (Nature, 1959)
A fajok kialakulásában szerepet játszó sterilitási és inkompatibilitási rendszerek. (A növénynemesítés alapjai. Bp., 1959)
A takarmánycirok nemesítése és termesztése. Bajai Jenővel. Témadokumentáció. (Bp., 1962)
Observation of Sex Differentiation in Sorghum. (Nature, 1962)
Indukált kvantitatív mutánsok kiváltása, szelektálása és értékelése. (MTA Agrártudományok Osztálya Közleményei, 1962)
A hibrid szudánifű termesztésének tapasztalatai. (Magyar Mezőgazdaság, 1968)
A növények fogamzásszabályozása. (Fogamzásszabályozás. Bp., 1969)
Method of Producing Hybrid Wheat by Means of Marker Genes. (Cereal Research Communities, 1973)
Nemesítés adaptálódó képességre. (Tudomány és Mezőgazdaság, 1975)
Shortening Vernalization of Winter Wheat with Kinetin. (Euphytica, 1978)
A hibrid szemescirok. Faragó Lászlóval. (Bp., 1980)
Öntermékenyülő növények hibrid és mutációs nemesítése. Doktori értek. (Szeged, 1980)
A cirok és a szudánifű. Bányai Lászlóval. (Magyarország kultúrflórája. 9. Bp., 1985)
Genetika a növényvédelemben. (Tudomány és Mezőgazdaság, 1985)
Búzanemesítés, eredmények, problémák, perspektívák. Akadémiai székfoglaló. (Elhangzott: 1986. ápr. 9.
Értekezések, emlékezések. Bp., 1992)
A búzatermelés kézikönyve. Szerk. (Bp., 1987)
Hybrid Seed Production Using Nutritional Mutants. (Euphytica, 1991)
Vertical Resistance or Tolerance, a Methodical Challenge? (Acta Phytopathologica et Entomologica, 1991)
f. nemesítései: szudánifű: Hybar 301 (1964)
szemes cirok: Hybar 241 (1971)
Hybar 456 (1971)
Remény (1981)
aestivum búza: GK Csongor (1980)
GK Boglár (1981)
GK Ságvári (1982)
GK Kincső (1983)
GK Bucsányi 20 (1983)
GK Zombor (1985)
GK Bence (1987)
GK István (1987)
GK Szőke (1987)
GK Örzse (1988)
GK Barna (1990)
GK Csűrös (1991)
GK Góbé (1992)
GK Olt (1992)
GK Délibáb (1992)
GK Zugoly (1993)
GK Pinka (1993)
GK Hattyas (1996)
GK Kende (1996)
GK Szindbád (1996)
GK Kalász (1997)
GK Élet (1997)
GK Véka (1997)
durum búza: GK Minaret (1980)
GK Basa (1980)
GK Pannodur (1985)
GK Tiszadur (1992)
GK Novodur (1993).

Irodalom

Irod.: Bócsa Iván: B. Z. (Magyar Tudomány, 1993)
Matuz János: B. Z. (Növénytermelés, 1993)
Chikán Ágnes: A sikér biológiájától a siker lélektanáig. B. Z. emlékére. (Bp., 2002).

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu, 2013

×

Földieknek látszók

Női szentek és boldogok

Legújabb könyvemben tizenkét különös sorsú, közismert, mégis ismeretlen 10–13. századi női szent, boldog és boldog emlékezetű nő életútja szerepel. A szentekről és boldogokról azt hihetnénk, hogy önmegtagadó, imádságos, nem egyszer aszketikus életük kiáltó ellentétben állt világi kortársaik tevékeny mindennapjaival. Valójában valamennyiük élete küzdelmes volt, tele gyarlósággal, hibával, szerencsés és szerencsétlen döntések sorozatával, rendkívüli jellemük azonban a magyarság sorsdöntő pillanataiban felülemelkedett minden addigi kétségen és korláton. Talán egyetlen fejedelmi család sem adott annyi szentet, mint a három évszázadon át uralkodó Árpád-ház, talán egyetlen történelmi korszakban sem élt annyi női szent és szent életű női hitvalló, mint az Árpád-kori Magyar Királyság területén. Az uralkodói dinasztia szentjein kívül könyvem megemlékezik a keresztény hitet a külhonban terjesztő magyarországi uralkodónőkről és fejedelemasszonyokról is.

A Kossuth Kiadó gondozásában megjelent, gazdagon illusztrált album kedvezményes áron, 5942 forintért megrendelhető a vevoszolgalat@kossuth.hu emailen.

Kozák Péter
a Névpont szerkesztője