Főbb művei

F. m.: önálló művei: Az esztétikai látszatvalóság problémája. (Bp., Toldy Könyvkereskedés, 1932)
A stílus-elmélet új útjai. (Esztétikai füzetek. Bp., 1934)
Bevezetés az esztétikába. (Bp., Eggenberger, 1935)
Irodalomtörténet és esztétika. (Esztétikai füzetek. Bp., 1935)
Líránk formanyelve a nyugatos nemzedék után. Székfoglaló előadás. (Elhangzott: 1943. febr. 5.
megjelent: A Szent István Akadémia III. Nyelvtudományi és Szépirodalmi Osztálya értekezései. I. köt. 9. Bp., 1944)
A modern ízlés. (Az Egyetemi Nyomda kis tanulmányai. Bp., 1946)
Arany lírai formanyelvének fejlődéstörténeti helye. (Irodalomtörténeti füzetek 12. Bp., Akadémiai Kiadó, 1957)
Élmény és gondolat. Tanulmányok, cikkek. (Bp., Magvető Könyvkiadó, 1978)
Teremtő értékelés. Tanulmányok, cikkek. (Bp., Magvető Könyvkiadó, 1984)
A művészi érték világa. Elméleti írások, tanulmányok, esszék. (Bp., Magvető Könyvkiadó, 1987).

F. m.: fontosabb tanulmányai: Teremtő egyéniség, belső forma. Rudolf Odebrecht esztétikája. (Athenaeum, 1934 és külön: Bp., 1934)
Die gegenwärtigen Probleme der ungarischen Ästhetik. (Zeitschrfit für Ästhetik unf allgemeine Kunstwissenschaft, 1937)
Az impresszionizmus irodalmunkban. (Irodalomtörténet, 1938 és külön: Bp., 1938)
Horváth János egyetemi előadásai. (Napkelet, 1938. 1.)
Az esztétika autonómia-kérdése. (Esztétikai Szemle, 1939. 1-4.)
Új magyar szellemfilozófiai alapvetés. Bartók György: Ember és élet. – Stílus és életforma. Zolnai Béla: A magyar biedermeier. – Esztétikai szempontú fejlődéstörténet. Brisits Frigyes: A XIX. század első fele. A magyar irodalom története. V. köt. Szerk. Alszeghy Zsolt. (Esztétikai Szemle, 1940. 3-4.)
Esztétikai szempontok a nevelésben. (Magyar Pedagógia, 1941. 1.)
Über Wert und Wirklichkeit in der Ästhetik. Übersicht der ästhetischen Untersuchungendes letzten Jahrzehntes in Ungarn. (Litteraria Hungarica, 1941 és külön: Bp., 1943)
A jelenkori esztétika. (Athenaeum, 1942 és külön: Bp., 1942)
Költő esztétikája. Kosztolányi Dezső: Ábécé. Sajtó alá rend. Illyés Gyula. (Esztétikai Szemle, 1942. 1-2.)
Márai Sándor: Röpirat a nemzetnevelés ügyében. (Magyar Paedagogia. 1942. 2.)
Berczeli A. Károly: Hőskor. Válogatott versek. (Sorsunk, 1943. 1.)
Sík Sándor: Esztétika. (Athenaeum, 1943. 1.)
A művészetek felosztása Böhm esztétikájában. (Szellem és élet, 1943. 1-2.)
Az ősi. Kodolányi János: Holdvilág völgye. (Sorsunk, 1943. 1.)
Hankiss János: Európa és a magyar irodalom. (Irodalomtörténet, 1943. 2.)
Gulyás Pál összegyűjtött versei. (Sorsunk, 1943. 7.)
Tamási Áron. (Sorsunk, 1944. 6.)
Sőtér István. (Sorsunk, 1947. 12.)
Természeti szép és művészi érték. (A Batsányi János Társaság antológiája. Pécs, 1948)
Vajthó László, a humanista irodalmi nevelő. (Magyartanítás, 1958. 1.)
Az új lengyel film. (Jelenkor, 1963. 8.)
Tamási Áron. (Alföld, 1966. 12.)
Líránk formanyelve. Kísérlet a magyar vers nyelvzenéjének megállapítására. (Filológiai Közlöny, 1967. 1-2. és külön: Bp., 1967)
Kosztolányi és a német irodalom. (Irodalomtörténeti Közlemények, 1968. 3. és külön: Bp., 1968)
A huszonhatodik év világa. Szabó Lőrinc kötetéről. (Alföld, 1969. 8.)
Tömörkény táji impresszionizmusa. (Irodalomtörténet, 1969. 1.)
Jékely Zoltán lírája. (Alföld, 1971. 5.)
Az ember tragédiája szerkezetei. (Irodalomtörténeti Közlemények, 1974. 3. és külön: Bp., 1974)
Rudnyánszky helye. (Irodalomtörténet, 1976. 3. és külön: Bp., 1976)
Ízléskultúra az irodalomban és a képzőművészetben. (Új Auróra, 1983. 2.)
Latin költő a Dunánál: Berczeli Anzelm Károly. (Jelenkor, 1984. 7-8.)
Posta messziről. Weöres Sándor verseskötete. (Jelenkor, 1984. 11.)
A Márai-probléma. (Vigilia, 1986. 1.)
Jékely Zoltán összegyűjtött versei. (Kortárs, 1986. 3.)
Életfilozófiai töredékek. (Jelenkor, 1991. 11.).

F. m.: tanulmányai, kritikái az Új Írásban: Szempontok a Krúdy-jelenség megítéléséhez. (1975. 7.)
Berzsenyi titka. (1976. 6.)
A józan költő. Szabó Lőrinc „költőietlen” költészete. (1977. 4.)
Töprengés a regényről. Szilágyi István: Kő hull apadó kútba. (1977. 9.)
Szerelmes hazatántorgás. Juhász Ferenc vallomás-kötete. (1978. 4.)
Képnyelv és világkép Ady Endre, József Attila és Juhász Ferenc költészetében. (1978. 8.)
Jönnek a harangok értem. Nagy László posztumusz kötetéről. (1978. 9.)
Egy racionalista regény. Panek Zoltán: A földig már lépésben. (1979. 1.)
Történelmi tudósítás. Szabó Gyula: A sátán labdái. (1979. 3.)
Chagall-szárnyú angyal. Szilágyi Domokos: Tengerparti lakodalom. (1979. 4.)
Nemzedéki törekvések tudatosítása. Láng Gusztáv: A jelen idő nyomában. (1979. 6.)
A költészet zeneisége. Koncsol László: Kísérletek, elemzések. (1979. 9.)
Az időtlen idő lírája. Csorba Győző: Összegyűjtött versek. (1979. 12.)
Polifonikus líra. Kormos István versei. (1980. 2.)
A Parthenon lovain innen és túl. Sík Csaba tanulmánykötete. (1980. 8.)
Műhelyforgácsok egy tudós műhelyéből. Szauder József: Tavaszi és őszi utazások. (1981. 2.)
Huszárik Csontváryja. (1981. 6.)
Laczkó Géza – „homme libre”. (1982. 3.)
Thomas Mann esztétikája. Hommage a Szemere Samu. (1982. 5.)
Tiltakozó nemzedék. Halász Gábor összegyűjtött írásai. (1982. 7.)
Arany János ma. A döbbenet lírája. Arany pszichológiai realizmusa. (1982. 10.)
Élő klasszikus. [Illyés Gyula nyolcvan éves.] (1982. 11.)
Teremtő értékelés. (1983. 6.)
Feltámadás. [Hódolat a halhatatlannak. Illyés Gyula.] (1983. 7.)
Zarathustra két múzsája. Lou Salomé és Elisabeth Nietzsche. (1984. 3.)
Egy ember élete. Kassák Lajos életregénye. (1984. 5.)
Fecske földet szántva röpdes. Radnóti Miklós lírája. (1984. 11.)
A Szentkuthy-rejtély. (1985. 5.)
A zsinórpadlás. Szabó Lőrinc: Könyvek és emberek között. (1985. 8.)
Esszéíró regénye. Hamvas Béla: Karnevál. (1985. 9.)
Koszolányi arca. (1985. 11.)
Atlantisz harangja. Domahidy András: Árnyak és asszonyok. (1986. 7.)
Az irisórai szarvas költője. Áprily Lajos költészete. (1986. 8.)
Tóth Árpád költői alkata. (1986. 11.)
Költészet vagy valóság? Temesi Ferenc bravúrja: a Por. (1987. 3.)
A Tér lírája. Kassák világképe. (1987. 5.).

F. m.: szerk.: A magyar széppróza története szemelvényekben. Összeáll. A bevezetést írta Vajthó László. (A tanítás problémái 18. Bp., Egyetemi Nyomda, 1937)
Zrínyi Miklós: Szigeti veszedelem. Sajtó alá rend., a bevezető tanulmányt írta. (Bp., Pátria, 1937)
Az esztétika autonómia-kérdése. (Mitrovics-emlékkönyv. Mitrovics Gyula tudományos működésének ötvenedik évfordulójára. Kiadják tisztelői. Szerk. is. Boda Istvánnal, Vajthó Lászlóval és Zombor Zoltánnal. Bp., Csáthy Ferenc Könyvkereskedése, 1939)
A magyar irodalom kincsesháza. Szerk. Alszeghy Zsolttal. (Az európai irodalom kincsesháza. Bp., Athenaeum, 1941)
A magyar öntudat kistükre. (A Felsőkereskedelmi Iskolai Tanárok Nemzeti Szövetsége kiadványa. 1–4. kiad. Bp., 1941
5. kiad. 1943)
Berda József válogatott versei. Az előszót írta. (Pegazus füzetek 1. Bp., Cserépfalvy, 1943)
Berczeli A. Károly válogatott versei. (Pegazus füzetek 3. Bp., Cserépfalvy, 1944)
A magyar líra Adyig. Összeáll., a magyarázó jegyzeteket írta. (Irodalmi olvasmányok. 1–2. Bp., Püski, 1948)
Útmutató a magyar irodalmi szakkörök számára. Összeáll. Szabolcsi Miklóssal. (Középiskolai szakköri füzetek. Bp., Tankönyvkiadó, 1952
2. kiad. 1956).

F. m.: ford.: Müller–Freienfels, Richard: A költészet. Ford. (Az Athenaeum olvasótára. Bp., 1941)
Edmund Husserl válogatott tanulmányai. Vál., szerk., a bevezető tanulmányt írta Vajda Mihály. Ford. (Gondolkodók. Bp., Gondolat Könyvkiadó, 1972)
Husserl, Edmund: A filozófia mint szigorú tudomány. Ford. (Bp., Kossuth Könyvkiadó, 1993).

Irodalom

Irod. és források: Elhunyt Baranski Sándor ny. kir. főmérnök. (Budapesti Hírlap, 1917. dec. 4.)
Dr. Baránszky-Jób László felsőkereskedelmi iskolai tanár és Kardhordó Gizella házasságot kötöttek. (Budapesti Hírlap, 1929. nov. 30.)
Elhunyt Baranski Sándorné Jost Franciska. (Új Magyarság, 1938. márc. 6.)
Husserl fenomenológiájának kritikai méltatása. A Magyar Filozófiai Társaság vitaülése 1938. dec. 13-án. (Athenaeum, 1939. 1-2.)
Esztétika. A Magyar Filozófiai Társaság vitaülése 1942. márc. 3-án. [Az értékesztétikáról.] (Athenaeum, 1942. 3.)
Baránszky-Jób László: Otthonaim. (Budapest [folyóirat], 1978. 1.)
Baránszky-Jób László: Pályám emlékezete. (Új Írás, 1978. 7.)
Széles Klára: Baránszky-Jób László teremtő értékelése. (Új Írás, 1985. 12.)
Rónay László: Egyszemélyes tanszék. Baránszky-Jób László köszöntése. (Élet és Irodalom, 1987. 5.)
Halálhír. (Népszabadság–Népszava, 1987. okt. 13.)
Elment a Tanár Úr. Baránszky-Jób László halálára. (Magyar Nemzet, 1987. okt. 13.)
Elhunyt Baránszky-Jób László. (Magyar Hírlap, 1987. okt. 13.)
Baránszky-Jób László búcsúztatása. (Magyar Nemzet, 1987. okt. 29.)
Lukácsy András: Baránszky-Jób László. (Új Tükör, 1987. 42.)
Rónay László: Búcsúsorok Baránszky-Jób László fejfájára. (Élet és Irodalom, 1987. 42.)
Fényi András: Búcsú Baránszky-Jób Lászlótól. (Pedagógusok Lapja, 1987. 21.)
Széles Klára: Baránszky-Jób László. (Irodalomtörténeti Közlemények, 1987. 4.)
Kabdebó Lóránt: In memoriam Baránszky-Jób László. (Vigilia, 1987. 12.)
Hanák Tibor: Baránszky-Jób László. (Új Látóhatár, 1988. 1.)
Elhunyt Baránszky-Jób Imre rubinokleveles gépészmérnök. (Magyar Nemzet–Népszabadság–Magyar Hírlap, 1993. júl. 31.)
András Sándor: Elhunyt Baránszky László. (Élet és Irodalom, 1999. 38.)
Kabdebó Lóránt: Baránszky László emlékezete. (Magyar Nemzet, 1999. szept. 21.)
Tóth Gábor: Juhász Ferenc és Nagy László ember- és világképének filozófiai vetületei Baránszky-Jób László életművében. (Hitel, 2018. 9.).

Irod.: műveiről: Barta János: B. J. L.: Az esztétikai látszatvalóság problémája. (Athenaeum, 1934. 1-3.)
Mitrovics Gyula: B. J. L.: Bevezetés az esztétikába. (Esztétikai Szemle, 1935. 1.)
Prahács Margit: B. J. L.: Bevezetés az esztétikába. (Athenaeum, 1935. 5-6.)
Kozocsa Sándor: B. J. L.: Bevezetés az esztétikába. (Irodalomtörténet, 1936. 2.)
Vajthó László: B. J. L.: Bevezetés az esztétikába. (Napkelet, 1936. 2.)
Balassa József: A magyar széppróza története szemelvényekben. Összeáll. B. J. L. (Magyar Nyelvőr, 1937. 5-7.)
Belohorszky Ferenc: A magyar széppróza története szemelvényekben. Összeáll. B. J. L. (Szabolcsi Szemle, 1937. 5-7.)
A magyar széppróza története szemelvényekben. Összeáll. B. J. L. (Napkelet, 1937. 9.)
Marót Gábor: Új magyar irodalmi antológia. A magyar irodalom kincsesháza. Szerk. Alszeghy Zsolt és B. J. L. (Sorsunk, 1942. 3.)
Angyal Endre: B. J. L.: A modern ízlés. (Sorsunk, 1947. 2.)
Lengyel Dénes: B. J. L.: Arany lírai formanyelvének fejlődéstörténeti helye. (Magyartanítás, 1958. 2.)
Pomogáts Béla: B. J. L.: Élmény és gondolat. Tanulmányok, cikkek. (Magyar Hírlap, 1979. jan. 28.)
Bata Imre: B. J. L.: Élmény és gondolat. Tanulmányok, cikkek. (Népszabadság, 1979. febr. 6.)
Bata Imre: Élmény és gondolat. B. J. L. tanulmányai. (Új Írás, 1979. 5.)
Kőháti Zsolt: Élmény és gondolat. B. J. L. tanulmányai. (Magyar Nemzet, 1979. márc. 25.)
Kartal Zsuzsa: A személyiség tisztelete. B. J. L.: Élmény és gondolat. Tanulmányok, cikkek. (Élet és Irodalom, 1979. ápr. 21.)
Barta János: B. J. L.: Élmény és gondolat. Tanulmányok, cikkek. (Alföld, 1979. 9.)
Tamás Attila: B. J. L.: Élmény és gondolat. Tanulmányok, cikkek. (Irodalomtörténet, 1980. 2.)
Rónay László: A műalkotás szépsége. B. J. L.: Teremtő értékelés. Tanulmányok, cikkek. (Magyar Hírlap, 1984. aug. 4.)
Csányi László: „…kiben magában is érdem van…” B. J. L.: Teremtő értékelés. Tanulmányok, cikkek. (Új Írás, 1984. 12.)
Deák László: Legyünk őszinték, az esztétikával nagyon furcsán állunk. B. J. L. Teremtő értékelés c. esszékötetéről. (Mozgó Világ, 1984. 12.)
Széles Klára: B. J. L.: Teremtő értékelés. Tanulmányok, cikkek. (Irodalomtörténeti Közlemények, 1985. 6.)
Sík Csaba: A művészi érték világa. B. J. L. újabb tanulmánykötetéről. (Magyar Hírlap, 1987. júl. 24.)
Ágoston Vilmos: A művészi érték világa. B. J. L. elméleti írásai, tanulmányai, esszéi. (Magyar Nemzet, 1987. dec. 14.)
Kardos László: Alany és tárgy. B. J. L.: A művészi érték világa. (Nagyvilág, 1989. 1.).

Irod.: Magyar irodalmi lexikon. I–III. köt. Főszerk. Benedek Marcell. (Bp., 1963–1965)
Prominent Hungarians Home and Abroad. (München, 1966
2. kiad. 1973)
Esztétikai kislexikon. Szerk. Szerdahelyi István. (Bp., 1979)
Kortárs magyar írók kislexikona. 1959–1988. Főszerk. Fazakas István. (Bp., 1989)
Kortárs magyar írók. 1945–1997. Bibliográfia és fotótár. I–II. köt. Szerk. F. Almási Éva. (Bp., 1997–2000)
Új magyar irodalmi lexikon. I–III. köt. Főszerk. Péter László. (2. jav. és bőv. kiad. Bp., 2000)
Újpest lexikon. A szerkesztőbizottság elnöke Sipos Lajos, főszerk. Hirmann László. (Újpest, 2002).

neten:

https://www.familysearch.org/ark:/61903/3:1:33SQ-GTMH-9S9W?i=90&cc=1554443&personaUrl=%2Fark%3A%2F61903%2F1%3A1%3AKD2T-2FQ (Baranski Gyula születési anyakönyve, 1867)

https://www.familysearch.org/ark:/61903/3:1:33S7-9T9M-XYV?i=624&cc=1554443 (Baranski Mária születési anyakönyve, 1869)

https://www.familysearch.org/ark:/61903/3:1:939Z-1FBL-1?cc=1743180 (Baranski László Emil születési anyakönyve, 1877)

https://www.familysearch.org/ark:/61903/3:1:9Q97-YSJC-493?cc=1743180 (Baranski Ilona Erzsébet születési anyakönyve, 1881)

https://www.familysearch.org/ark:/61903/3:1:S3HT-62KV-H4?i=221&cc=1452460 (Jakabovics László születési anyakönyve, 1898)

https://www.familysearch.org/ark:/61903/3:1:S3HY-DYHS-453?i=200&cc=1452460&personaUrl=%2Fark%3A%2F61903%2F1%3A1%3AZG4Z-MTMM (Baránszky Gyula és Adamovszky Katalin házassági anyakönyve, 1899)

https://www.familysearch.org/ark:/61903/3:1:S3HY-DYHS-49R?i=141&cc=1452460 (Szontagh Adolf és Baránszky Ilona Erzsébet házassági anyakönyve, 1900)

https://www.familysearch.org/ark:/61903/3:1:S3HY-XCD3-N9D?i=235&cc=1452460 (Baránszky Vanda Erzsébet Mária születési anyakönyve, 1902)

https://www.familysearch.org/ark:/61903/3:1:S3HT-DWL9-D94?i=319&cc=1452460&personaUrl=%2Fark%3A%2F61903%2F1%3A1%3A66VK-429X (Vécsey Géza halotti anyakönyve, 1906)

https://dspace.oszk.hu/handle/20.500.12346/597845 (Vécsey Géza gyászjelentése, 1906)

 https://www.familysearch.org/ark:/61903/3:1:S3HY-DTW3-M55?i=32 (Baránszky-Jób László és Kardhordó Gizella házassági anyakönyve, 1929)

https://dspace.oszk.hu/handle/20.500.12346/303135 (Adamofsky [!] Péter gyászjelentése, 1937)

https://www.familysearch.org/ark:/61903/3:1:S3HY-DBRQ-386?i=26&cc=1452460 (Baranski Emil László halotti anyakönyve, 1941)

https://dspace.oszk.hu/handle/20.500.12346/330823 (Baranski Emil László gyászjelentése, 1941)

https://www.familysearch.org/ark:/61903/3:1:S3HY-DBR3-Y8S?i=82&cc=1452460 (Dr. Baktay Albert és Baránszky Vanda házassági anyakönyve, 1943)

https://www.familysearch.org/ark:/61903/3:1:S3HT-DRD3-GB2?i=162&cc=1452460 (Dr. Baránszky Gyuláné Adamovszky Katalin halotti anyakönyve, 1949)

https://dspace.oszk.hu/handle/20.500.12346/330825 (Dr. Baranski Gyuláné Adamofsky [!] Katalin gyászjelentése, 1949)

https://www.familysearch.org/ark:/61903/3:1:S3HY-DTM7-4VB?i=149&cc=1452460&personaUrl=%2Fark%3A%2F61903%2F1%3A1%3AWGCB-BMZM (Dr. Baránszky Gyula halotti anyakönyve, 1953)

https://dspace.oszk.hu/handle/20.500.12346/330824 (Dr. Baranski Gyula gyászjelentése, 1953)

https://www.familysearch.org/ark:/61903/3:1:S3HT-DT37-SRY?i=125&cc=1452460&personaUrl=%2Fark%3A%2F61903%2F1%3A1%3A66DQ-21LY (Korbai Lénárdné Baránszky Anna halotti anyakönyve, 1955)

https://www.familysearch.org/ark:/61903/3:1:S3HY-D14S-3SR?i=19&wc=92QB-SP8%3A40678301%2C60592401%2C1077299301&cc=1452460 (Undi Ferencné Baránszky Berta halotti anyakönyve, 1971)

https://dspace.oszk.hu/handle/20.500.12346/561568 (Undi Ferencné Baranski Berta gyászjelentése, 1971)

https://dspace.oszk.hu/handle/20.500.12346/330827 (Baránszky-Jób Lászlóné Kardhordó Gizella gyászjelentése, 1984)

Megjegyzések

1. A család tagjai a halotti anyakönyvekben a Baránszky, a gyászjelentéseken a Baranski névváltozatban szerepeltek.

2. Kiskorú Jakabovics László nevét a belügyminiszter 131075/1902. sz. engedélye alapján 1902-ben „Jób”-ra változtatta.

3. Jób családi nevét a belügyminiszter 87189/1946. sz. engedélye alapján 1946-ban Jóbról Baránszky-Jóbra változtatta.