Iskola

Az egri jogakadémián végzett (1817), az MTA tagja (l.: 1836. szept. 10.).

Életút

Pesten joggyakornok (1818–1819), a pesti kir. tábla esküdtje (1820-tól) és Pesten ügyvéd (1821–1829), Torontál vm. t. aljegyzője (1829–1821), levéltárnoka (1831-től). Kazinczy Ferenc bíztatására kezdett el szépirodalommal foglalkozni. Kezdetben melankolikus verseket írt az Aurorába, ill. korabeli almanachokba és folyóiratokba. Később elbeszéléseket, útirajzokat és történelmi életrajzokat írt elsősorban a Felső-Magyarországi Minervába, a Társalkodóba, a Tudományos Gyűjteménybe és az Uraniába. Élete utolsó éveiben elsősorban Torontál és Temes vármegyék történetével fogl. A Délvidék első helytörténésze, munkáit még korának romantikus történetszemlélete hatotta át. Torontál és Temes vármegye monográfiáin kívül még két megyetörténetet is írt: de Bodrog és Heves vármegyékről szóló munkái kéziratban maradtak.

Emlékezet

Makón, jeltelen sírban temették el; a temetői kápolna falán emléktábla őrzi emlékét. Munkásságáról Nagybecskereken, a vármegye közgyűlésén 1885. máj.-ban emlékeztek meg, a díszteremben portréját is elhelyezték. Lauka Gusztáv alkalmi ódában dicsőítette „Délvidék első monográfusát”. Ugyanekkor helyezték el Nagybecskereken, az Uri utcában márvány emléktábláját is.