Bárány Gerő
Bárány Gerő

2020. október 24. Szombat

Bárány Gerő

jogász, jogfilozófus

Születési adatok

1878. január 9.

Dés, Szolnok-Doboka vármegye

Halálozási adatok

1939. május 2.

Budapest


Család

Sz: Bárány Lukács, Novák Sarolta.

Iskola

A kolozsvári és a bp.-i tudományegyetemen, valamint a lipcsei egyetemen tanult (1902–1903), a kolozsvári Ferenc József Tudományegyetemen állam- és jogtud. doktori okl. szerzett (1900).

Életút

A kolozsvári Ellenzék munkatársa (1896–1903), egyúttal a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium (VKM) tisztviselője (1900-tól), mint miniszteri osztályfőnököt nyugdíjazták (címzetes államtitkári rangban, 1935). A bp.-i tudományegyetemi Közgazdaság- tudományi Karon (1926–1934), ill. a József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen a filozófia meghívott előadó tanára (1934–1939). Jogfilozófiai, etikai kérdésekkel fogl. Pedagógiai szempontból is jelentős etikai és morálfilozófiai munkássága, a neokantiánus irányzat követője.

Szerkesztés

A kolozsvári Ellenzék munkatársa (1896–1903). A Hivatalos Közlöny szerkesztője (1918–1922).

Főbb művei

F. m.: Az ember és világa. (Kolozsvár, 1903)
Carmen miserabile. (Bp., 1904)
Jogbölcselkedés. (Bp., 1904)
Kant Immanuel. (Kolozsvár, 1904)
Bűn és bűnhődés. (Bp., 1905
2. kiad. 1906)
A cultura értékéről. (Bp., 1906)
A determinizmusról. (Bp., 1907)
Philosophiai essayk. (Bp., 1910)
Ethikai előadások. (Bp., 1915
új kiad 1926)
Az ethikai világrend útjelzői. (Bp., 1925)
Filozófiai mozaik. (Szeged, 1927)
Tat tvamasi. (Szeged, 1928)
Ethikai világrend. (Szeged, 1929)
Élet és halál. (Szeged, 1930)
Az eszmények szerepe a nevelésben. (Bp., 1930)
Königsbergi töredék. (Szeged, 1931)
Mit mond nekünk a világ titkainak beszédes némasága? (Szeged, 1933).

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu, 2013