Bárány István
Bárány István

2020. október 22. Csütörtök

Bárány István

úszó, edző, újságíró

Születési adatok

1907. december 20.

Eger

Halálozási adatok

1995. február 21.

Budapest


Család

Sz: Bárány Géza (1880–1932) építészmérnök, Eger város mérnöke, katinai Katinszky Katalin. F: 1. 1931–1941: Bárány-Oberschall Magdolna (1904–1985) művészettörténész, 2. 1944–1956: Petrik Erzsébet orvosírnok. Elvált. 3. 1967-től Binder Erika gyors- és gépírónő. Leánya: Bárány Judit (1934) és Bárány Erika (1968).

Iskola

Az egri Dobó István Főreáliskolában éretts. (1925), bécsi Kereskedelmi Akadémiát végzett (1926), a pécsi Erzsébet Tudományegyetemen jogtud. doktori okl. szerzett (1930), a SEKI-n úszó szakedzői tanfolyamot végzett (1956); úszás-vízilabda sportágakban mesteredző (1961).

Életút

Budapest Székesfőváros Tanácsának segédfogalmazója (1931–1936), fogalmazója (1936–1939), a Közoktatási Osztály középiskolai személyzeti előadója, egyúttal az I. és a VII. ker.-i közmunkahivatal vezetője (1939–1945), a II. vh. után a Sportlétesítmények Vállalata csoportvezetője (1945–1952). A MOVE Egri SE úszója, vízilabdázója (1920–1934). Úszásban: olimpiai 2. (1928: 100 m gyors, J. Weismüller mögött), olimpiai 3. (1932: 4x 200 m gyors), olimpiai 4. (1928: 4x 200m gyors), olimpiai résztvevő (1924). 4-szeres Európa-bajnok (1926: 100 m gyors; 1931: 100 m gyors, 400 m gyors, 4x 100 m gyors); Eb 2. (1926: 4x 200 m gyors; 1927: 100 m gyors) Eb 3. (1927: 4x 200 m gyors). A párizsi Grand Prix 5-szörös győztese (1925, 1926, 1927, 1929, 1930: 100 m gyors); angol bajnok (1925: 100 yard gyors). 27- szeres magyar bajnok (100 m gyors: 1925–1932; 200 m gyors: 1926–1932; 400 m gyors: 1931, 1932; 4x 200 m gyors: 1924– 1929, 1931; 3x 100 m vegyes: 1924, 1928, 1929). 4-szeres Európa-csúcstartó (100 m gyors: 1928: 59,8; az első európai úszó, aki egy percen belül úszott 100 m-en!; 1929: 58,6; 1931: 58,4; 200 m gyors: 58,6). Válogatott kerettag (1924–1932). Visszavonulása után a magyar úszóválogatott csapatkapitánya (1933–1938), a Magyar Úszó Szövetség főtitkára (1956–1960). Nevéhez fűződik a magyarországi csoportos úszásoktatás megvalósítása. Számos népszerű sportténeti könyv és visszaemlékezés szerzője és szerkesztője.

Emlékezet

A hamvait tartalmazó urnát kérésének megfelelően az Egri Sportmúzeum falában helyezték el. Az apja által tervezett egri sportuszoda (átadták: 1925. jún. 1.), halála után felvette nevét (Bárány István Sportuszoda, 1995-től).

Elismerés

A Nemzeti Sport olvasói szavazásának győztese (1927), a sportág örökös bajnoka (1982); az Úszósport Hírességei Csarnoka (Hall of Fame) tagja (1978).

Szerkesztés

A Pesti Napló sportrovatának munkatársa (1930–1944), az első modern sportmagazin, a Képes Sport alapító főszerkesztője (1939– 1944). A Főiskolai Sport szerkesztője (1954–1955), a Sport és Tudomány munkatársa (1960–1964), az Úszósport (1968–1990), a Vízipóló című lapok szerkesztője (1991–1992). A Révai Új Lexikona munkatársa (1991–1994).

Főbb művei

F. m.: A sportszerű úszás. (Bp., 1929)
Az úszásoktatás elmélete. (Bp., 1934)
A berlini olimpia zsebkönyve. (Bp., 1936)
A tömeges úszásoktatás. (Bp., 1954)
Az úszás kis kézikönyve. Sárosi Imrével. (Bp., 1954
románul: 1956)
A gyermekek úszásoktatása. (Bp., 1957
2. bőv. kiad. 1964
oroszul: 1960
németül: 1961
angolul: 1961
lengyelül: 1968 és 1974)
A magyar úszósport útja. (Bp., 1955)
Tudjon úszni minden úttörő! Szlovik Ferenccel. (Bp., 1969)
Úszás és műugrás. Összeáll. Márton Jenővel. (Bp., 1970
3. kiad. 1978)
Versenyben Tarzannal. (Bp., 1984)
Szerelmes bajnokok. (Bp., 1986).

Irodalom

Irod.: Gallov Rezső: A legendás Bárány. (Sportvezető, 1981).

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu, 2013