Bárány Nándor
Bárány Nándor

2024. november 5. Kedd

Bárány Nándor, rhendesi

gépészmérnök

Születési adatok

1899. május 31.

Kisbér, Komárom vármegye

Halálozási adatok

1977. október 6.

Budapest

Temetési adatok

1977. október 29.

Gödöllő


Család

Sz: Bárány Pál állami építészeti intéző. F: 1919-től Jagicza Anna. Leánya: Bárány Edit (1920. okt. 4. Gödöllő).

Iskola

A bp.-i Markó u.-i Állami Főreáliskolában éretts. (1917), a József Műegyetemen gépészmérnöki okl. szerzett (1928), a műsz. tudományok doktora (addigi tevékenységéért, 1952). Az MTA tagja (1.: 1953. máj. 30.).

Életút

Az I. vh.-ban frontszolgálatot teljesített, majd a Tanácsköztársaság idején részt vett a felvidéki hadjáratban (1917–1919), a Fővárosi Gázművek alkalmazottja (1919–1923). Tanulmányai befejezése után a Magyar Honvédséghez került, műsz. tüzér tisztként (mérnök-őrnagyi rangban, 1928-tól), a II. vh. után a Katonai Átvételi Intézet állományában tagja az új hadseregnek (1947-től), mérnök-ezredes (1949-től), a Haditechnikai Intézet tud. munkatársa (1950–1954). A bp.-i Süss Nándor-féle Precíziós Mechanikai Intézet mérnöke (1928–1945), a Gamma Optikai és Finommechanikai Rt. tud. tanácsadója (1945–1950), az Optikai és Mechanikai Központi Kutatólaboratórium ig.-ja (1950–1956). A BME Gépészmérnöki Kar félállású docense (1954–1956), egy. tanára (1956. júl. 28.–1967. dec. 31.) és az általa alapított Műszer és Finommechanika, ill. Finommechanikai-Optikai Tanszék vezetője (1957–1967), nyugdíjazása után a tanszék meghívott előadója (1968-tól). Művészi színvonalon fényképezett. 1931-39 között 16 hazai és 7 külföldi kiállításon vett részt, s összesen 18 díjat nyert fotóival (közülük a legjelentősebb az American Photography Honorable Mention díja, 1938). Kísérletező fotográfus, az ún. új tárgyiasság egyik első magyarországi képviselője volt. Fényképein az elvont fogalmak képi megfogalmazására törekedett. Műveit a kecskeméti Magyar Fotográfiai Múzeum őrzi. Az alkalmazott optikai kutatások magyarországi úttörője; az optikai és finommechanikai műszerkészítés területén maradandót alkotott. Több tüzérségi műszert, prizma- és tükörfoglalásokat, ún. okulárlencsét, szálkereszt-megvilágítást, új megoldású prizmát tervezett. Különböző világítási megoldásokkal (pl.: műtőlámpa, kirakatvilágítás stb.) is fogl., új optikai alakfelismerési eljárást is kidolgozott.

Emlékezet

Emlékére az Optikai, Akusztikai, Film- és Színháztechnikai Egyesület (OPAKFI) Bárány Nándor-díjat alapított (a finommechanikai és mikrotechnikai, valamint az optikai és műszertechnikai szakterület fejlesztésében és művelésében elért kimagasló tevékenységért, 1981). Kisbéri szülőháza (Vasút sor 19.) helyileg védett műemlék (emléktáblával is ellátták).

Elismertség

Az Optikai és Kinotechnikai Tudományos Egyesület elnöke (1949–1953).

Elismerés

Kossuth-díj (honvédelmi szempontból nagy jelentőségű munkájáért, 1951).

Szerkesztés

A Finommechanika–Mikrotechnika c. folyóirat társszerkesztője (1974–1977).

Főbb művei

F. m.: Az egy és két szemmel való látás, a stereoszkopia és a távolságmeghatározás. (Bp., 1930)
A katonai figyelő műszerek. (Magyar Katonai Szemle, 1931)
A sztereoszkópikus látás és távolságmérés gyakorlata. (Magyar Katonai Szemle, 1932)
Bevezetés az optikai műszerek elméletébe, különös tekintettel a katonai távcsöves műszerekre és távolságmérőkre. (Bp., 1932)
A nagyítás, látómező és fényerő szerepe a távcsöves műszereknél. (Magyar Katonai Szemle, 1934)
Optikai műszerek elmélete és gyakorlata. I–VI. (Bp., 1947–1953)
A színszórás és a prizma. (Bp., 1952
2. kiad. 1954)
A pentatükör mint optikai mikrométer. Akadémiai széfoglaló is. (Elhangzott: 1954. ápr. 12.
MTA Műszaki Tudományok Osztálya Közleményei, 1955
németül is)
Continous Image- forming Systems of Large Field of Visions Telescopes. (Bp., 1957)
A New Instrument for Testing Stereoscopic Vision. (Periodica Polytechnica. Electrical Engineering, 1957)
Considerations Regarding the Possible Use of Some Optical Elements. (Periodica Polytechnica. Electrical Engineering, 1959)
Micrometer Adjustment of Mirror and Prisms. (Periodica Polytechnica. Electrical Engineering, 1960)
Deflection Disk as a Vision-influencing Phenomenon. (Periodica Polytechnica. Electrical Engineering, 1961)
Műszaki értelmező szótár. 16. Finommechanika, optika. Szerk. (Bp., 1961)
Optimechanikai műszerek. Mitnyán Lászlóval. (Bp., 1961)
A látás. Az emberi szem és a fényfelfogó szervek. (Bp., 1963)
Zárt helyiségek vizuális – optikai – megfigyelése. (Finommechanika, 1963)
Optika, fényméréstan. (Bp., 1966)
Technikai fotometria és vékonyrétegek. Tengelyrendszerek. (Bp., 1970)
Finommechanikai kézikönyv. Főszerk. (Bp., 1974).

Irodalom

Irod.: B. N. (A Jövő Mérnöke, 1977. 31.)
Vajda Pál: B. N. (Foto, 1977)
Petrik Olivér: B. N. (Magyar Tudomány, 1978)
Fejér Zoltán: 100 éve született B. N. (Fotóművészet, 1999)
Antal Ákos: B. N. a Műegyetemen. (Bp., 2007).

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu, 2013

×

Földieknek látszók

Női szentek és boldogok

Legújabb könyvemben tizenkét különös sorsú, közismert, mégis ismeretlen 10–13. századi női szent, boldog és boldog emlékezetű nő életútja szerepel. A szentekről és boldogokról azt hihetnénk, hogy önmegtagadó, imádságos, nem egyszer aszketikus életük kiáltó ellentétben állt világi kortársaik tevékeny mindennapjaival. Valójában valamennyiük élete küzdelmes volt, tele gyarlósággal, hibával, szerencsés és szerencsétlen döntések sorozatával, rendkívüli jellemük azonban a magyarság sorsdöntő pillanataiban felülemelkedett minden addigi kétségen és korláton. Talán egyetlen fejedelmi család sem adott annyi szentet, mint a három évszázadon át uralkodó Árpád-ház, talán egyetlen történelmi korszakban sem élt annyi női szent és szent életű női hitvalló, mint az Árpád-kori Magyar Királyság területén. Az uralkodói dinasztia szentjein kívül könyvem megemlékezik a keresztény hitet a külhonban terjesztő magyarországi uralkodónőkről és fejedelemasszonyokról is.

A Kossuth Kiadó gondozásában megjelent, gazdagon illusztrált album kedvezményes áron, 5942 forintért megrendelhető a vevoszolgalat@kossuth.hu emailen.

Kozák Péter
a Névpont szerkesztője