Bárány-Oberschall Magdolna
Bárány-Oberschall Magdolna

2022. szeptember 27. Kedd

Bárány-Oberschall Magdolna

művészettörténész

Születési adatok

1904. december 22.

Budapest

Halálozási adatok

1985. október 28.

Bryn Mawr, Philadelphia, USA


Család

F: 1931–1941: Bárány István (1907–1995) úszó, edző, szakíró. Leánya: Bárány Judit (1934) Elvált.

Iskola

A Pázmány Péter Tudományegyetemen bölcsészdoktori okl. szerzett (1926), a párizsi Sorbonne-on, majd Londonban és Hollandiában tanult (1929–1931), a magyar iparművészet és keleti kapcsolatai tárgykörben magántanári képesítést szerzett (1947).

Életút

Az Országos Magyar Iparművészeti Múzeum gyakornoka (1927–1933), szakdíjnoka (1933–1934), a Magyar Nemzeti Múzeum (MNM) Történeti Osztályának múzeumi segédőre (1934–1939), a Történeti Tár vezetője (1939–1946). A Pázmány Péter Tudományegyetem mb. előadója (1945–1946), magántanára (1947–1948). Olaszországi tanulmányútjáról nem tért vissza, az USA-ban telepedett le (1948–1953), a Szabad Európa Rádió müncheni részlege műsorellenőrző osztályának munkatársa (1953–1970), majd ismét az USA- ban élt (1970–1985). A magyar iparművészet, elsősorban az ötvösség és a zománcművesség történetével fogl. A Monomakhosz-koronával, ill. a magyar Szent Koronával kapcsolatos megállapításai a magyarországi művészettörténeti és bizantinológiai kutatások meghatározó tudományos eredményei. Elsőként állapította meg, hogy a Szent Korona alsó része, az oromzatos corona graeca a bizánci koronák típusának felel meg. Véleménye szerint ez a koronarész I. Géza feleségének, Szünedéné bizánci hercegnőnek a hozománya lehetett. A Szent Korona felső része, a corona latina apostolainak zománcképeit vizsgálva arra a következtetésre jutott, hogy a lemezek a 11. sz.-ban, a Rajna-vidéken készülhettek.

Főbb művei

F. m.: A holland és a flamand festészet nemzeti sajátosságai. Egy. doktori értek. is. (Bp., 1929)
A vasművesség. Az Iparművészeti Múzeum katalógusa. (Bp., 1931)
Konstantinos Monomachos császár koronája. (Archaeologica Hungarica, 1937)
Magyarországi miseruhák. (Bp., 1937)
A nyírbátori stallumok. (Bibliotheca Humanitatis Historiae. II. Bp., 1937)
Vezető a Történeti Gyűjteményekben. A Magyar Történeti Múzeum Történeti Tárának katalógusa. (Bp., 1938)
A kézművesség első nyomai. (Magyar Művelődéstörténet. I. Bp., 1939
hasonmás kiad. Szekszárd, 1991, 1993)
Magyar bútorok. (Bp., 1939
2. kiad. 1944)
Nemes és polgár a török időkben. Magyar iparművészet a hódoltság korában. (Magyar Művelődéstörténet. III. Bp., 1940) hasonmás kiad. Szekszárd, 1991, 1993)
A régi magyar vasművesség. (Bp., 1941)
Az iparművészet irányváltozása. (Magyar Művelődéstörténet. IV. Bp., 1941
hasonmás kiad. Szekszárd, 1991, 1993)
A salgótarjáni, orgondaszentmiklósi és pakonyi középkori sírleletek. (Bp., 1942)
Iparművesség Budán a törökkorban. (Budapest a török korban. Budapest története. III. Bp., 1944)
Il pastorale Romanico in osso della chiesa di Feldebrő. (Corvina, Firenze, 1952)
Die ungarische St. Stephanskrone im Lichte der neuesten Forschungen. (München, 1957)
Die Sankt Stephans-Krone und die Insignien des Königreiches Ungarn (Köln–Detroit–Wien, 1961
2. bőv. kiad. Wien–München, 1974)
Die eiserne Krone der Lombardei und der lombardische Königsschatz. (Wien–München, 1966).

Irodalom

Irod.: Horváth Hilda–Ridovics Anna: Oberschall Magda. (Magyar múzeumi arcképcsarnok. Bp., 2002).

Megjegyzések

MÉL IV., UMÉL I., RUL I.: téves születési adat: dec. 22.!; Művészeti Lexikon III.: téves születési adat: 1903. febr. 10.!

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu, 2013

×

Földieknek látszók

Női szentek és boldogok

Legújabb könyvemben tizenkét különös sorsú, közismert, mégis ismeretlen 10–13. századi női szent, boldog és boldog emlékezetű nő életútja szerepel. A szentekről és boldogokról azt hihetnénk, hogy önmegtagadó, imádságos, nem egyszer aszketikus életük kiáltó ellentétben állt világi kortársaik tevékeny mindennapjaival. Valójában valamennyiük élete küzdelmes volt, tele gyarlósággal, hibával, szerencsés és szerencsétlen döntések sorozatával, rendkívüli jellemük azonban a magyarság sorsdöntő pillanataiban felülemelkedett minden addigi kétségen és korláton. Talán egyetlen fejedelmi család sem adott annyi szentet, mint a három évszázadon át uralkodó Árpád-ház, talán egyetlen történelmi korszakban sem élt annyi női szent és szent életű női hitvalló, mint az Árpád-kori Magyar Királyság területén. Az uralkodói dinasztia szentjein kívül könyvem megemlékezik a keresztény hitet a külhonban terjesztő magyarországi uralkodónőkről és fejedelemasszonyokról is.

A Kossuth Kiadó gondozásában megjelent, gazdagon illusztrált album kedvezményes áron, 5942 forintért megrendelhető a vevoszolgalat@kossuth.hu emailen.

Kozák Péter
a Névpont szerkesztője