Bárány-Oberschall Magdolna
Bárány-Oberschall Magdolna

2020. október 28. Szerda

Bárány-Oberschall Magdolna

művészettörténész

Születési adatok

1904. december 22.

Budapest

Halálozási adatok

1985. október 28.

Bryn Mawr, Philadelphia, USA


Család

F: 1931–1941: Bárány István (1907–1995) úszó, edző, szakíró. Leánya: Bárány Judit (1934) Elvált.

Iskola

A Pázmány Péter Tudományegyetemen bölcsészdoktori okl. szerzett (1926), a párizsi Sorbonne-on, majd Londonban és Hollandiában tanult (1929–1931), a magyar iparművészet és keleti kapcsolatai tárgykörben magántanári képesítést szerzett (1947).

Életút

Az Országos Magyar Iparművészeti Múzeum gyakornoka (1927–1933), szakdíjnoka (1933–1934), a Magyar Nemzeti Múzeum (MNM) Történeti Osztályának múzeumi segédőre (1934–1939), a Történeti Tár vezetője (1939–1946). A Pázmány Péter Tudományegyetem mb. előadója (1945–1946), magántanára (1947–1948). Olaszországi tanulmányútjáról nem tért vissza, az USA-ban telepedett le (1948–1953), a Szabad Európa Rádió müncheni részlege műsorellenőrző osztályának munkatársa (1953–1970), majd ismét az USA- ban élt (1970–1985). A magyar iparművészet, elsősorban az ötvösség és a zománcművesség történetével fogl. A Monomakhosz-koronával, ill. a magyar Szent Koronával kapcsolatos megállapításai a magyarországi művészettörténeti és bizantinológiai kutatások meghatározó tudományos eredményei. Elsőként állapította meg, hogy a Szent Korona alsó része, az oromzatos corona graeca a bizánci koronák típusának felel meg. Véleménye szerint ez a koronarész I. Géza feleségének, Szünedéné bizánci hercegnőnek a hozománya lehetett. A Szent Korona felső része, a corona latina apostolainak zománcképeit vizsgálva arra a következtetésre jutott, hogy a lemezek a 11. sz.-ban, a Rajna-vidéken készülhettek.

Főbb művei

F. m.: A holland és a flamand festészet nemzeti sajátosságai. Egy. doktori értek. is. (Bp., 1929)
A vasművesség. Az Iparművészeti Múzeum katalógusa. (Bp., 1931)
Konstantinos Monomachos császár koronája. (Archaeologica Hungarica, 1937)
Magyarországi miseruhák. (Bp., 1937)
A nyírbátori stallumok. (Bibliotheca Humanitatis Historiae. II. Bp., 1937)
Vezető a Történeti Gyűjteményekben. A Magyar Történeti Múzeum Történeti Tárának katalógusa. (Bp., 1938)
A kézművesség első nyomai. (Magyar Művelődéstörténet. I. Bp., 1939
hasonmás kiad. Szekszárd, 1991, 1993)
Magyar bútorok. (Bp., 1939
2. kiad. 1944)
Nemes és polgár a török időkben. Magyar iparművészet a hódoltság korában. (Magyar Művelődéstörténet. III. Bp., 1940) hasonmás kiad. Szekszárd, 1991, 1993)
A régi magyar vasművesség. (Bp., 1941)
Az iparművészet irányváltozása. (Magyar Művelődéstörténet. IV. Bp., 1941
hasonmás kiad. Szekszárd, 1991, 1993)
A salgótarjáni, orgondaszentmiklósi és pakonyi középkori sírleletek. (Bp., 1942)
Iparművesség Budán a törökkorban. (Budapest a török korban. Budapest története. III. Bp., 1944)
Il pastorale Romanico in osso della chiesa di Feldebrő. (Corvina, Firenze, 1952)
Die ungarische St. Stephanskrone im Lichte der neuesten Forschungen. (München, 1957)
Die Sankt Stephans-Krone und die Insignien des Königreiches Ungarn (Köln–Detroit–Wien, 1961
2. bőv. kiad. Wien–München, 1974)
Die eiserne Krone der Lombardei und der lombardische Königsschatz. (Wien–München, 1966).

Irodalom

Irod.: Horváth Hilda–Ridovics Anna: Oberschall Magda. (Magyar múzeumi arcképcsarnok. Bp., 2002).

Megjegyzések

MÉL IV., UMÉL I., RUL I.: téves születési adat: dec. 22.!; Művészeti Lexikon III.: téves születési adat: 1903. febr. 10.!

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu, 2013