Család

Családja 1750-ben telepedett le Várpalotán. Apja, Bárány Ignác Pesten, majd Rohoncon élt, végül Bécsben telepedett le. Magyar származása ellenére önmagát osztráknak vallotta.

Iskola

A bécsi tudományegyetemen orvosdoktori okl. szerzett (1900), több németországi egyetemi klinikán belgyógyászati, ill. ideg- és elmekórtani tanulmányokat folytatott (1900–1903), a fül betegségeinek tárgyköréből magántanári képesítést szerzett (1909).

Életút

A bécsi tudományegyetem Fül-Orr-Gégészeti Klinikáján Adam Politzer tanársegéde (1903–1916) és magántanár (1909–1916); közben az I. vh. idején önként jelentkezett frontszolgálatra, hadikórházi fül- orr- gégészeten osztályvezető főorvosként szolgált (1914–1915), Premysl elestekor orosz hadifogságba került (1915. márc.), a turkesztáni Merv város közelében orvosi felügyelőként működött (1915–1916). A svéd kormány közbenjárására szabadon engedték (1916), fogolycsere révén került Svédországba, ahol letelepedett. Az Uppsalai Egyetemen a fülgyógyászat ny. r. tanára (1917–1936) és a Fül-Orr-Gégészeti Klinika igazgatója (1917– 1936). A modern fülgyógyászat egyik megalapítója, bár munkássága lényegében a fülészet és az ideggyógyászat határterületeire esett. Jelentősek a belső fül egyensúlyozó szervének fiziológiájára és patológiájára vonatkozó kutatásai. Tudományos pályafutásának kezdetén egy egyszerű klinikai tapasztalat terelte figyelmét a belső fülben lévő egyensúlyi rendszerre. Betegeinél sokszor kellett fülöblítést végezni, ennek kapcsán a betegek gyakran elszédültek. Megállapította, hogy szédülésük összefügg az öblítőfolyadék hőmérsékletével, amelynek változásakor a szemgolyók rezgése jelentkezik. A jelenség egy élettani reflexmechanizmusnak felel meg, s később Bárány-féle kalorikus reakciónak nevezték el. Hiánya kóros jelentőségű, mivel a fülben zajló, elsősorban gyulladásos folyamatok ívjáratokra terjedését jelzi. Az élettani folyamat összefügg a tengeribetegség jelenségével is. Később kiderült, hogy e reflexvizsgálat, a szintén róla elnevezett Bárány-féle félremutatási kísérletek kiváltásával használhatónak bizonyult a kisagyvelő, mint a mozgási műveletek egyik központja daganatos vagy tályogos gócainak kimutatásakor. Hasonló kísérleteket végzett Hőgyes Endre is, a két tudós között lezajlott vita végül Bárány Róbert javára dőlt el, jóllehet kisagy- diagnosztikai vizsgálatainak bizonyos hiányosságait kimutatták, de ez Bárány prioritását nem befolyásolta. Az I. vh. idején kidolgozta az agyvelő friss lövészi sérülésének sebészi ellátási módszerét, majd műtéti eljárást fejlesztett ki az idült homloküreg-gyulladás gyógyítására.

Emlékezet

Az első magyar származású Nobel-díjas tudós: hadifogsága idején, 1915-ben ítélték neki az 1914. évi Nobel-díjat. Uppsalában nevét viselő társaság alakult (1960), amely 5 évenként szimpóziumot rendez. Horváth Judit festőművész naptárt készített, amely valamennyi magyar és magyar származású Nobel-díjast megörökített, így Bárány Róbert portréját is elkészítette (1999). Egerben a Wigner Jenő Műszaki és Informatikai Szakközépiskola Kollégiuma kertjében szoborparkot avattak, amely 12 magyar Nobel-díjas bronz mellszobrát örökíti meg. A szoborparkot Farkas Pál és Kampf József szobrászművészek alakították ki, Bárány Róbert szobra harmadikként, 1999. jún.-ban készült el (az emlékparkot 1999. nov. 19-én avatták fel).

Elismerés

A bostoni egyetem Guyot-díja (1912), Nobel-díj (a vesztikuláris apparátus fiziológiájával és kórtanával kapcsolatos munkáiért, 1914), a groningeni egyetem Guyot-díja (1914), a Svéd Orvosi Társaság Aranyérme (1925).