Baranyai Lipót
Baranyai Lipót

2024. december 6. Péntek

Baranyai Lipót

gazdaságpolitikus

Születési adatok

1894. augusztus 7.

Béllye, Baranya vármegye

Halálozási adatok

1970. január 20.

Frankfurt am Main


Iskola

A bp.-i tudományegyetemen jogtud. doktori okl. szerzett (1919), egységes ügyvédi és bírói vizsgát tett (1920). Az MTA tagja (ig.: 1940. ápr. 11.–1945. ápr. 26., lemondott, majd újraválasztották: 1945. máj. 30.–1946. júl. 24.; t.: 1943. máj. 14.–1949, tagsága külföldre távozása miatt megszűnt; t. tagsága visszaállítva: 1989).

Életút

Az I. vh.-ban a fronton szolgált (1914–1917), a bp.-i központi járásbíróság gyakornoka (1917–1920), majd tanulmányai befejezése után az Igazságügyi Minisztérium tisztviselője (1920–1921). A Pénzintézeti Központ (1921–1928), a Magyar Nemzeti Bank (MNB) ügyésze (1928–1931), az MNB jogtanácsosa (1931–1935), igazgatói rangban a devizagazdálkodást irányító bankosztály vezetője (1935–1936), az MNB vezérigazgatója (1936–1938), elnöke (1938–1943), tisztségéről lemondott és nyugalomba vonult (1943). A Felsőház tagja, a Pénzügyi Bizottság elnöke (1939–1943).Magyarország német megszállásakor a Gestapo letartóztatta (1944. márc. 19.), az oberlanzdorfi táborba hurcolták, majd a bp.-i Gyorskocsi utcai börtönben (= a Német Biztonsági Rendőrség börtöne) raboskodott (1944. márc.–okt.). Később a németek átadták a magyar hatóságoknak, akik szabadon engedték (1944. okt. 15.). A vh. végéig álnéven bujkált. A II. vh. után külföldre távozott, Angliában telepedett le (1948), a londoni Angol Bank könyvtárának könyvtárosa (1948–1951). Az USA-ba költözését követően a Világbank utazó képviselője (1951–1959), majd visszatért Európába, az NSZK-ban élt; a frankfurti Német Szövetségi Bank (= Deutsche Bundesbank) tanácsadója (1959–1970). A II. vh. után a Takarékpénztárak és Bankok Egyesülete (TÉBE) és az Amerikai–Magyar Társaság elnöke (1945–1947). Az emigrációs közéletben csak londoni évei alatt vett részt. Az Angliai Magyar Demokratikus Emigráció Segítő Bizottsága és Tanácsadó Szervezete egyik alapító tagja (1948–1951), a Magyar Nemzeti Bizottmány tagja. A Magyar Európa Tanács alelnöke (1949–1951). A II. vh. idején az angolbarát liberális körök vezéralakja; Kállay Miklós miniszterelnök megbízásából Svájcban tárgyalt a szövetségesek képviselőivel (1943).

Emlékezet

Portréját a Magyar Nemzeti Bank Popovics-termében őrzik (Kandó László olajfestménye, 1944).

Elismertség

A Magyar Gazdaságkutató Intézet, a Parthenon Egyesület és az Országos Hitelügyi Tanács elnöke (1944-ig).

Szerkesztés

A Londoni Magyar Szemle (1949–1950) és az Angliai Új Magyarság c. lapok munkatársa (1949–1957).

Főbb művei

F. m.: A háborús gazdálkodás Európában. (Gazdasági Jog, 1940)
A klasszikus kultúra és a mai ember. (Bp., 1941)
„Homo historicus” és homo oeconomicus. (Budapesti Szemle, 1942)
Magyar ár- és jegybankpolitika. (Gazdasági Jog, 1942).

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu, 2013

×

Földieknek látszók

Női szentek és boldogok

Legújabb könyvemben tizenkét különös sorsú, közismert, mégis ismeretlen 10–13. századi női szent, boldog és boldog emlékezetű nő életútja szerepel. A szentekről és boldogokról azt hihetnénk, hogy önmegtagadó, imádságos, nem egyszer aszketikus életük kiáltó ellentétben állt világi kortársaik tevékeny mindennapjaival. Valójában valamennyiük élete küzdelmes volt, tele gyarlósággal, hibával, szerencsés és szerencsétlen döntések sorozatával, rendkívüli jellemük azonban a magyarság sorsdöntő pillanataiban felülemelkedett minden addigi kétségen és korláton. Talán egyetlen fejedelmi család sem adott annyi szentet, mint a három évszázadon át uralkodó Árpád-ház, talán egyetlen történelmi korszakban sem élt annyi női szent és szent életű női hitvalló, mint az Árpád-kori Magyar Királyság területén. Az uralkodói dinasztia szentjein kívül könyvem megemlékezik a keresztény hitet a külhonban terjesztő magyarországi uralkodónőkről és fejedelemasszonyokról is.

A Kossuth Kiadó gondozásában megjelent, gazdagon illusztrált album kedvezményes áron, 5942 forintért megrendelhető a vevoszolgalat@kossuth.hu emailen.

Kozák Péter
a Névpont szerkesztője