Baranyai Miklós
Baranyai Miklós

2020. október 31. Szombat

Baranyai Miklós

orvos, szemész, aneszteziológus, politikus

Születési adatok

1934. július 15.

Gödöllő, Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye

Halálozási adatok

1997. augusztus 17.

Budapest


Család

Sz: Baranyai János vasúti főtiszt, Molnár Erzsébet. F: 1960-tól Macskásy Ottília orvos. Fia: Baranyai Árpád (1961–) orvos; leánya: Baranyai Klára (1965–) középiskolai tanár. Testvére: Baranyai Klára (1936–) és Baranyai Erzsébet (1945–), ill. Baranyai Tamás (1939–) evangélikus lelkész.

Iskola

A veresegyházi elemi iskola után a premontrei rend gödöllői gimnáziumában tanult, annak államosítása után a budapesti (újpesti) Könyves Kálmán Gimnáziumban éretts. (1953).

A BOTE-n általános orvosi okl. (1959), szemész (1970) és aneszteziológus szakorvosi vizsgát tett (1974).

Életút

Az Egri Megyei Kórház Szemészeti Osztályának gyakornoka (1959–1961), Poroszló (Heves m.) körzeti orvosa (1961–1966), a Hatvani Cukor- és Konzervgyár üzemorvosa (1966–1967). A Hatvani Városi Kórház, ill. az Albert Schweitzer Kórház segédorvosa (1967–1970), szemész szakorvosa (1970–1973), klinikai adjunktusa (1974–1977), az Aneszteziológiai és Intenzív Terápiás Osztály osztályvezető főorvosa (1977–1990).

Az MDF tagja (1988-tól), hatvani szervezetének elnöke (1988–1990), a párt országgyűlési képviselője (Hatvan, [Heves m. 4. sz. választóker.], 1990–1994). Az Országgyűlés Egészségügyi Albizottságának elnöke (1990).

Aneszteziológusként részt vett a magyarországi veseátültetési programban. Magyarországon az elsők között foglalkozott rendszeresen az újraélesztés laikusok körében való megismertetésével. Szemészeti művelődés- és kultúrtörténeti tevékenysége is értékes: Hieronymus Bosch képeit elemezte szemészeti vonatkozásban. 1990. aug. 7-én tisztázatlan körülmények között életveszélyesen megsérült; éveken át kómában volt, képviselői munkáját nem tudta ellátni.

Emlékezet

Emlékét őrzi a halála után megalakult hatvani Baranyai Miklós Ápolási és Gondozási Közalapítvány.

Elismertség

Az Albert Schweitzer Magyarországi Barátainak Köre alapító tagja (1987), a Magyar Protestáns Közművelődési Egyesület tagja (1989-től).

Főbb művei

F. m.: Látóélesség-vizsgálat optokinetikus nystagmus kiváltásával. (Hatvani Városi Tanács Kórházának Közleményei, 1975)
Bosch és az emberi szem. (Művészet, 1978).

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu 2018