Baranyai Miklós
Baranyai Miklós

2022. augusztus 9. Kedd

Baranyai Miklós

orvos, szemész, aneszteziológus, politikus

Születési adatok

1934. július 15.

Gödöllő, Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye

Halálozási adatok

1997. augusztus 17.

Budapest


Család

Sz: Baranyai János vasúti főtiszt, Molnár Erzsébet. F: 1960-tól Macskásy Ottília orvos. Fia: Baranyai Árpád (1961–) orvos; leánya: Baranyai Klára (1965–) középiskolai tanár. Testvére: Baranyai Klára (1936–) és Baranyai Erzsébet (1945–), ill. Baranyai Tamás (1939–) evangélikus lelkész.

Iskola

A veresegyházi elemi iskola után a premontrei rend gödöllői gimnáziumában tanult, annak államosítása után a budapesti (újpesti) Könyves Kálmán Gimnáziumban éretts. (1953).

A BOTE-n általános orvosi okl. (1959), szemész (1970) és aneszteziológus szakorvosi vizsgát tett (1974).

Életút

Az Egri Megyei Kórház Szemészeti Osztályának gyakornoka (1959–1961), Poroszló (Heves m.) körzeti orvosa (1961–1966), a Hatvani Cukor- és Konzervgyár üzemorvosa (1966–1967). A Hatvani Városi Kórház, ill. az Albert Schweitzer Kórház segédorvosa (1967–1970), szemész szakorvosa (1970–1973), klinikai adjunktusa (1974–1977), az Aneszteziológiai és Intenzív Terápiás Osztály osztályvezető főorvosa (1977–1990).

Az MDF tagja (1988-tól), hatvani szervezetének elnöke (1988–1990), a párt országgyűlési képviselője (Hatvan, [Heves m. 4. sz. választóker.], 1990–1994). Az Országgyűlés Egészségügyi Albizottságának elnöke (1990).

Aneszteziológusként részt vett a magyarországi veseátültetési programban. Magyarországon az elsők között foglalkozott rendszeresen az újraélesztés laikusok körében való megismertetésével. Szemészeti művelődés- és kultúrtörténeti tevékenysége is értékes: Hieronymus Bosch képeit elemezte szemészeti vonatkozásban. 1990. aug. 7-én tisztázatlan körülmények között életveszélyesen megsérült; éveken át kómában volt, képviselői munkáját nem tudta ellátni.

Emlékezet

Emlékét őrzi a halála után megalakult hatvani Baranyai Miklós Ápolási és Gondozási Közalapítvány.

Elismertség

Az Albert Schweitzer Magyarországi Barátainak Köre alapító tagja (1987), a Magyar Protestáns Közművelődési Egyesület tagja (1989-től).

Főbb művei

F. m.: Látóélesség-vizsgálat optokinetikus nystagmus kiváltásával. (Hatvani Városi Tanács Kórházának Közleményei, 1975)
Bosch és az emberi szem. (Művészet, 1978).

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu 2018

×

Földieknek látszók

Női szentek és boldogok

Legújabb könyvemben tizenkét különös sorsú, közismert, mégis ismeretlen 10–13. századi női szent, boldog és boldog emlékezetű nő életútja szerepel. A szentekről és boldogokról azt hihetnénk, hogy önmegtagadó, imádságos, nem egyszer aszketikus életük kiáltó ellentétben állt világi kortársaik tevékeny mindennapjaival. Valójában valamennyiük élete küzdelmes volt, tele gyarlósággal, hibával, szerencsés és szerencsétlen döntések sorozatával, rendkívüli jellemük azonban a magyarság sorsdöntő pillanataiban felülemelkedett minden addigi kétségen és korláton. Talán egyetlen fejedelmi család sem adott annyi szentet, mint a három évszázadon át uralkodó Árpád-ház, talán egyetlen történelmi korszakban sem élt annyi női szent és szent életű női hitvalló, mint az Árpád-kori Magyar Királyság területén. Az uralkodói dinasztia szentjein kívül könyvem megemlékezik a keresztény hitet a külhonban terjesztő magyarországi uralkodónőkről és fejedelemasszonyokról is.

A Kossuth Kiadó gondozásában megjelent, gazdagon illusztrált album kedvezményes áron, 5942 forintért megrendelhető a vevoszolgalat@kossuth.hu emailen.

Kozák Péter
a Névpont szerkesztője