Baranyai Zoltán
Baranyai Zoltán

2020. október 24. Szombat

Baranyai Zoltán

irodalomtörténész, diplomata

Születési adatok

1888. december 12.

Nagyszőllős

Halálozási adatok

1948. október 25.

Chicago


Család

Sz: Baranyai (Aumüller) Gyula pedagógus (1859–1932), Quinz Emília. Testvére: Baranyai Gyula (1897–1978) gordonkaművész, Baranyai Erzsébet (1894–1976) pszichológus.

Iskola

A budapesti tudományegyetemen – az Eötvös Collegium tagjaként – magyar–francia szakos középiskolai tanári okl. (1911), a pécsi Erzsébet Tudományegyetemen bölcsészdoktori okl. szerzett (1922); közben a lausanne-i egyetemen is tanult (1907). A francia nyelv és műveltség a 18. században tárgykörben magántanári képesítést szerzett (1926; újraképesítve: 1946).

Életút

A bp.-i kereskedelmi és reáliskola r. tanára (1911–1914, 1918-1920); közben, mint tüzérhadnagy az I. vh.-ban frontszolgálatot teljesített (1914–1918). A berni magyar követség sajtóelőadója (Genf székhellyel, 1920–1924), a Külügyminisztérium titkára (1924– 1925), I. osztályú követségi titkára (1925–1930), II. osztályú követségi tanácsosa (1930–1936), egyúttal a Népszövetség magyar titkárságának vezető tisztviselője (1920–1936). A Külügyminisztérium miniszteri osztálytanácsosa és a kulturális osztály helyettes vezetője (1936–1940), chicagói magyar főkonzul (1940–1941). A II. vh. után a Külügyminisztérium miniszteri osztályfőnöke (1945– 1947). A magyar kormánydelegáció tagja több nemzetközi konferencián (1920–1938), ill. a II. vh. után a párizsi békekonferencia fődelegátusa (1946). A szegedi Ferenc József Tudományegyetem magántanára (1926–1947), az indianai Notre Dame Egyetem r. tanára (1947–1948). Irodalomtörténészként elsősorban francia irodalom- és művelődéstörténettel foglalkozott, műfordítóként klasszikus francia irodalmat tolmácsolt. Jelentősek a kisebbségek jogállásának kérdéseit vizsgáló írásai is.

Elismertség

A Magyar Irodalomtörténeti Társaság választmányi tagja, a Magyar Külügyi Társaság elnöki tanácstagja.

Szerkesztés

A Revue des Études Hongroises Finno-Ougriennes szerkesztője. (Eckhardt Sándorral, 1923–1929).

Főbb művei

F. m.: Első Montesquieu fordításaink. (Egyetemes Philológiai Közlöny, 1913–1916)
A francia nyelv és műveltség Magyarországon. XVIII. század. Részben egy. doktori értek. (Bp., 1920)
A kisebbségi szerződések története. (Magyar Külpolitika, 1922)
A kisebbségi jogok védelme. (Bp., 1922
2. átd. kiad. Berlin, 1925)
Autonomie des petites nations finno-ougriennes. (Revue des Études Hongroises Finno-Ougriennes, 1923)
Le Bacha de Bude. (Lausanne, 1922)
H. F. Amiel, traducteur de Petőfi. (Genf, 1927)
Francia eredetű széppróza fordításaink a XVIII. században (Bp., 1927)
Francia nyelvű hírlapok és folyóiratok hazánkban. (A Sajtó, 1927)
A kisebbségi jog fejlődése és reformja a Nemzetek Szövetségénél. (Magyar Szemle, 1929)
Visages de la Hongrie. Szerk. (Paris, 1938)
Ungarn. Das Antlitz einer Nation. Szerk. (Bp., 1940)
ford.: Maupassant: Az ékszer (Bp., 1920).

Irodalom

Irod.: Péter László: B. Z. időszerűsége (Délmagyarország, 1988. dec. 17.).

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu, 2013