Baranyay Jusztin Gyula
Baranyay Jusztin Gyula

2021. május 11. Kedd

Baranyay Jusztin Gyula

egyházjogász, ciszterci szerzetes

Születési adatok

1882. december 3.

Várpalota, Veszprém vármegye

Halálozási adatok

1956. június 21.

Pannonhalma


Család

Sz: Baranyay Lajos, Omasz Terézia. Testvére: Baranyay Lajos (1884–) áldozópap, pápai prelátus.

Iskola

Belépett a ciszterci rendbe (1900), pappá szentelték (1907), az innsbrucki egyetemen teológiai doktori okl. szerzett (1909).

Életút

A bp.-i Bernardinum tanára (1909–1910), prefektusa (1910–1912), hittanára (1912–1915), igazgatója (1915–1926), a Pázmány Péter Tudományegyetem Hittudományi Karán az egyházjog ny. r. tanára (1926-1942), a Hittudományi Kar dékánja (1929–1930 és 1934– 1935), a Jog- és Államtudományi Karán az egyházi jog ny. r. tanára (1942–1948). Egyházjoggal fogl., a legitimista mozgalom egyik jelentős személyisége volt. A Mindszenty-perben (1949. febr. 8.) hűtlenség koholt vádjával 15 évi fegyházbüntetésre és teljes vagyonelkobzásra ítélték (a kínzások hatására terhelőleg vallott a bíborosra; egyéni kegyelemmel szabadult: 1956. febr.).

Szerkesztés

Egyházjogi írásai elsősorban a Katolikus Szemlében (1900–1917), a Religióban (1906–1913), az Alkotmányban (1911–től), az Egyházi Lapokban (1911-től), a Magyar Kultúrában (1913-tól), a Katolikus Nevelésben (1917-től) és a Magyar Szemlében jelentek meg.

Főbb művei

F. m.: Az egyház új törvénykönyve. (Magyar Kultura, 1917)
Pázmány Péter egyeteme. (Bp., 1935)
A kánoni jog szerepe és jelentősége a jogtudományok világában. (Magyar Jogászegyleti Értekezések. Bp., 1941)
A törvényelemzés alapproblémái a Corpus Juris Canoniciban. (Notter Antal Emlékkönyv. Bp., 1941).

Irodalom

Irod.: Mindszenty József a népbíróság előtt. (Bp., 1989)
Gergely Jenő: A Mindszenty-per névtelen áldozatai. (Élet és Tudomány 1990. 36.)
Kállay István: B. J., a másodrendű vádlott. Koncepciós perek a magyar történelemben. (Magyar Nemzet, 1992. 143.).

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu, 2013