Család

Sz: Barányi Gusztáv adófelügyelő, Dobronyovszky Irén általános iskolai tanár. F: Varga Anna Karolina tanítónő.

Iskola

A soproni Erdőmérnöki Főiskolán végzett (1954), erdészetvezetői vizsgát tett (1963), a soproni Erdészeti és Faipari Egyetemen doktorált (1982).

Életút

A gyöngyöstarjáni Dél-mátrai Állami Erdőgazdaság erdészetvezető-helyettese és a Földművelésügyi Minisztérium (FM) gyulaji Vadgazdálkodási Csoportjának kerületvezető vadásza (1955). Az Észak-kiskunsági Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaság (1955–1958), az átszervezések után a Kiskunsági Erdőgazdaság erdészetvezető szakelőadója (1958–1968), ill. a Kiskunsági Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaság igazgatója (1968–1990). A Magyar Vadászok Országos Szövetsége (MAVOSZ) vadászmestere (1968–1975 és 1985–1990). Az MHSZ Kiskunsági Lövész Klub elnöke (1981–1990). Vállalatigazgatóként vezető szerepet játszott a Kiskunság nagyarányú erdőtelepítésében és fásításában: Kecskeméten 1975-ben felállításra került az egymilliomodik hektár erdősítésének az emlékműve. További kutatási területe: a Kárpát-medence homokfásítása, a homoki fenyő hasznosítása. Jelentős tevékenységet fejtett ki a bugaci fűrészüzem, a Kecskemét-csalánosi parkerdő és a Lakitelek-tőserdő fejlesztésében. Nevéhez fűződik a bugaci Alföldfásítási Múzeum létrehozása (1984-ben). Szenvedélyes vadászként három alkalommal volt nagyobb vadászúton (Afrikában, Namíbiában, Kanadában, ill. Brit-Kolumbiában).

Elismertség

Az MTA Erdészeti Bizottság tagja. Az MTESZ elnökségi tagja. Az Országos Erdészeti Egyesület (OEE) kecskeméti csoportjának elnöke (1978–1990).

Elismerés

Munka Érdemrend (bronz, 1967; 1971 és 1982: ezüst; 1988: arany). Mathiász János-emlékérem (1976), Fásítási Emlékérem (1976).