Család

Sz: Barát Ármin (1860–1937) újságíró, műfordító, Róth Júlia. Testvére: Barát Béla (1888–1945) építész, művészettörténész.

Iskola

A bp.-i tudományegyetemen orvosdoktori okl. szerzett (1914), kórbonctani és tüdőgyógyász szakorvosi vizsgát tett (1924-ig).

Életút

A bp.-i tudományegyetem Kórbonctani Intézetének gyakornoka, egy. tanársegéde (1914–1917), a Belgyógyászati Klinikán br. Korányi Sándor gyakornoka, egy. tanársegéde (1917–1924), a budakeszi Erzsébet Királynő Szanatórium, ill. az Országos Korányi TBC és Pulmonológiai Intézet főorvosa, majd osztályvezető főorvosa (1924–1970). Tüdőgyógyászattal, a kóros tüdőfolyamatok vizsgálatával fogl. Jelentős eredményeket ért el a tbc új, antibiotikumos gyógyításában.

Emlékezet

Emlékét őrzi a Magyar Tüdőgyógyász Társaság Barát Irén-pályázata.

Elismertség

A Magyar Orvosok Tuberkulózis Egyesületének titkára, főtitkára (1934–1971), a TBC-szakcsoport, ill. a Korányi Frigyes TBC és Tüdőgyógyász Társaság elnöke (1958–1969).

Elismerés

Szocialista Munkáért Érdemérem (1956), Munka Érdemrend (arany, 1970). Korányi Frigyes-emlékérem (1963), Állami Díj (csaknem félévszázados gyógyító munkájáért, példamutató magatartásáért és társadalmi tevékenységéért, 1970).

Szerkesztés

A Magyar Orvosok Tuberkulózis Egyesülete Munkálatainak szerkesztője (Országh Oszkárral, Parassin Józseffel, 1925–1930).