Család

Római katolikus hitre áttért zsidócsaládból származott.

Nagyszülei: Freund Mór békéscsabai kereskedő, Tedesco Paula; Róth Albert, Wippler Erzsébet.

Freund Mór első felesége: Deutsch Terézia.

Szülei: Barát Ármin (= 1885-ig Freund Ármin, 1860. júl. 7. Illava, Trencsén vm.–1937. febr. 24. Bp. Temetés: 1937. febr. 26. Farkasrét) újságíró, műfordító, a Temesvarer Zeitung felelős szerkesztője, majd a miniszterelnökségi sajtóiroda főnöke, Róth Julianna (†1939. márc. 2. Bp.).

Freund Mór és Deutsch Terézia gyermekei, Barát Ármin féltestvérei: Barát Fülöp (1871. jan. 22. Békéscsaba), Baráth Rezső lugosi gyáros és Barát Vilmos (1879. febr. 13. Békéscsaba) temesvári igazgató, ill. Lampel Lipótné Freund Hermine (1865. Békéscsaba), Freund Berta (1869. szept. 20. Békéscsaba) és homoródszentpáli Szentpály Istvánné Freund Matild (1875. febr. 25. Békéscsaba) postamesternő.

Testvérei: Barát Béla (1888. szept. 27. Temesvár–1945. jan. 20. Bp.) építész, művészettörténész és Barát Paula (†1945. okt. 14. Bp.) középiskolai tanár.

Hajadon.

A család a Barát névváltozatot használta, a sajtóban és a Bajor Gizi-irodalomban azonban gyakran a Baráth névalak szerepel.

Iskola

A budapesti magyar kir. felsőbb leányiskola és leánygimnáziumban éretts. (1909), a budapesti tudományegyetemen orvosdoktori okl. szerzett (1914).

Életút

Az I. világháború kitörése után a zsolnai katonai járványkórház bakteriológus asszisztense (1914–1915). A budapesti tudományegyetem Kórbonctani Intézete díjas gyakornoka (1915. máj. 1.–1919. jún. 30.), a III. sz. Belgyógyászati Tanszék klinikai orvosa (1919. júl. 1.–1921. jún. 30.), egy. tanársegéde (1921. júl. 1.–1924. jún. 30.).

A budakeszi Erzsébet Királynő Szanatórium, ill. az Országos Korányi TBC és Pulmonológiai Intézet osztályos főorvosa, ill. osztályvezető főorvosa (1924. júl. 1.–1970. dec. 31.).

Tüdőgyógyászattal, a kóros tüdőfolyamatok vizsgálatával foglalkozott. Jelentős eredményeket ért el a tbc új, antibiotikumos gyógyításában.

Emlékezet

Barát Irén Temesvárott született, tanulmányait Budapesten végezte, a fővárosban érettségizett. Tanítónak készült, de édesapja rábeszélte az orvosi hivatásra. Évfolyamában tizenhat medika volt, de csak kevesen fejezték be közülük az orvosi tanulmányait. Doktorrá avatása után néhány héttel tört ki a „nagy háború”. Azonnal szolgálatra jelentkezett: Zsolnára került, ahol Rusznyák István, az MTA későbbi elnöke lett a főnöke. Közösen fedezték fel az egyik sebesült katonában a kolera kórokozójának jellegzetes, pálcikaszerű alakját. Első orvosi sikere a zsolnai kolerajárvány kitörésének megakadályozása volt, ez után fordult érdeklődése a bakteriális fertőzések, majd a tüdőgümőkór gyógyítása felé. Korányi Sándor hívására került 1924-ben a budakeszi tüdőszanatóriumba, ahol elsők között próbálhatták ki a tbc gyógykezelésének legújabb módszereit. Nagyszerű orvos volt, több mint negyvenöt éven át több tízezer beteget gyógyított meg.

Barát Irén az 1930-as évek elején ismerkedett meg Bajor Gizivel, a Nemzeti Színház legendás művészével, 1951-ig, a házaspár tragédiájáig  Bajor Gizi bizalmas barátja volt. Barát Irén intézte levelezését, a legintimebb magániratokig, találkozásaikról pedig naplót vezetett. Bajor Gizi élete utolsó éveiben már Barát Irén is a Bajor-villában lakott valószínűleg azért, mert Bajor Gizi már nagyon félt férjétől, Germán Tibortól, akinek az elméje akkorra már megbomlott…

Barát Irén Budapesten hunyt el, a Farkasréti Temetőben nyugszik. Gyászszertartásán az Egészségügyi Minisztérium nevében dr. Mosolygó Dénes főosztályvezető-helyettes, az Országos Korányi TBC és Pulmonológiai Intézet nevében dr. Hutás Imre igazgató-főorvos, a Korányi Frigyes TBC és Tüdőgyógyász Társaság nevében dr. Miskovits Gusztáv professzor, a társaság elnöke, az egykori munkatársak nevében dr. Böszörményi Miklós professzor, a barátok nevében Gobbi Hilda Kossuth-díjas színművész búcsúzott. Az Országos Korányi TBC és Pulmonológiai Intézetben az évről-évre megrendezett Korányi-emléknapon Székely Mihályné (az Operaház művészének az özvegye) 1972. dec.-ben bejelentett, hogy dr. Barát Irén emlékére százezer forintos alapítványt tesz. A Barát Irén-pályázaton az intézet 35 évnél nem idősebb orvosai vehettek részt pályamunkákkal (pl. tanulmány, szakdolgozat, klinikai kísérlet stb.). A legjobb műveket a Barát Irén-díjjal jutalmazták. Elsőként 1973-ban adták át, a jutalmazottak: dr. Herjavecz Irén és dr. Tamás Ágnes.

Elismertség

A Magyar Orvosok Tuberkulózis Egyesületének titkára, főtitkára (1934–1971), a TBC-szakcsoport, ill. a Korányi Frigyes TBC és Tüdőgyógyász Társaság alapító tagja, elnöke (1958–1969).

Elismerés

Szocialista Munkáért Érdemérem (1956), Munka Érdemrend (arany, 1970).

Kiváló orvos (az elsők között, 1952), Korányi Frigyes-emlékérem (1963), Állami Díj (csaknem félévszázados gyógyító munkájáért, példamutató magatartásáért és társadalmi tevékenységéért, 1970).

Szerkesztés

A Magyar Orvosok Tuberkulózis Egyesülete Munkálatainak szerkesztője (Országh Oszkárral, Parassin Józseffel, 1925–1930).