Barát Irén
Barát Irén

2024. február 23. Péntek

Barát Irén

orvos, tüdőgyógyász

Névváltozatok

Baráth Irén 

Születési adatok

1890. július 15.

Temesvár, Temes vármegye

Halálozási adatok

1972. január 18.

Budapest

Temetési adatok

1972. január 27.

Budapest

Farkasrét (hamvasztás előtti búcsúztatás)


Család

Római katolikus hitre áttért zsidócsaládból származott.

Nagyszülei: Freund Mór békéscsabai kereskedő, Tedesco Paula; Róth Albert, Wippler Erzsébet.

Freund Mór első felesége: Deutsch Terézia.

Szülei: Barát Ármin (= 1885-ig Freund Ármin, 1860. júl. 7. Illava, Trencsén vm.–1937. febr. 24. Bp. Temetés: 1937. febr. 26. Farkasrét) újságíró, műfordító, a Temesvarer Zeitung felelős szerkesztője, majd a miniszterelnökségi sajtóiroda főnöke, Róth Julianna (†1939. márc. 2. Bp.).

Freund Mór és Deutsch Terézia gyermekei, Barát Ármin féltestvérei: Barát Fülöp (1871. jan. 22. Békéscsaba), Baráth Rezső lugosi gyáros és Barát Vilmos (1879. febr. 13. Békéscsaba) temesvári igazgató, ill. Lampel Lipótné Freund Hermine (1865. Békéscsaba), Freund Berta (1869. szept. 20. Békéscsaba) és homoródszentpáli Szentpály Istvánné Freund Matild (1875. febr. 25. Békéscsaba) postamesternő.

Testvérei: Barát Béla (1888. szept. 27. Temesvár–1945. jan. 20. Bp.) építész, művészettörténész és Barát Paula (†1945. okt. 14. Bp.) középiskolai tanár.

Hajadon.

A család a Barát névváltozatot használta, a sajtóban és a Bajor Gizi-irodalomban azonban gyakran a Baráth névalak szerepel.

Iskola

A budapesti magyar kir. felsőbb leányiskola és leánygimnáziumban éretts. (1909), a budapesti tudományegyetemen orvosdoktori okl. szerzett (1914).

Életút

Az I. világháború kitörése után a zsolnai katonai járványkórház bakteriológus asszisztense (1914–1915). A budapesti tudományegyetem Kórbonctani Intézete díjas gyakornoka (1915. máj. 1.–1919. jún. 30.), a III. sz. Belgyógyászati Tanszék klinikai orvosa (1919. júl. 1.–1921. jún. 30.), egy. tanársegéde (1921. júl. 1.–1924. jún. 30.).

A budakeszi Erzsébet Királynő Szanatórium, ill. az Országos Korányi TBC és Pulmonológiai Intézet osztályos főorvosa, ill. osztályvezető főorvosa (1924. júl. 1.–1970. dec. 31.).

Tüdőgyógyászattal, a kóros tüdőfolyamatok vizsgálatával foglalkozott. Jelentős eredményeket ért el a tbc új, antibiotikumos gyógyításában.

Emlékezet

Barát Irén Temesvárott született, tanulmányait Budapesten végezte, a fővárosban érettségizett. Tanítónak készült, de édesapja rábeszélte az orvosi hivatásra. Évfolyamában tizenhat medika volt, de csak kevesen fejezték be közülük az orvosi tanulmányait. Doktorrá avatása után néhány héttel tört ki a „nagy háború”. Azonnal szolgálatra jelentkezett: Zsolnára került, ahol Rusznyák István, az MTA későbbi elnöke lett a főnöke. Közösen fedezték fel az egyik sebesült katonában a kolera kórokozójának jellegzetes, pálcikaszerű alakját. Első orvosi sikere a zsolnai kolerajárvány kitörésének megakadályozása volt, ez után fordult érdeklődése a bakteriális fertőzések, majd a tüdőgümőkór gyógyítása felé. Korányi Sándor hívására került 1924-ben a budakeszi tüdőszanatóriumba, ahol elsők között próbálhatták ki a tbc gyógykezelésének legújabb módszereit. Nagyszerű orvos volt, több mint negyvenöt éven át több tízezer beteget gyógyított meg.

Barát Irén az 1930-as évek elején ismerkedett meg Bajor Gizivel, a Nemzeti Színház legendás művészével, 1951-ig, a házaspár tragédiájáig  Bajor Gizi bizalmas barátja volt. Barát Irén intézte levelezését, a legintimebb magániratokig, találkozásaikról pedig naplót vezetett. Bajor Gizi élete utolsó éveiben már Barát Irén is a Bajor-villában lakott valószínűleg azért, mert Bajor Gizi már nagyon félt férjétől, Germán Tibortól, akinek az elméje akkorra már megbomlott…

Barát Irén Budapesten hunyt el, a Farkasréti Temetőben nyugszik. Gyászszertartásán az Egészségügyi Minisztérium nevében dr. Mosolygó Dénes főosztályvezető-helyettes, az Országos Korányi TBC és Pulmonológiai Intézet nevében dr. Hutás Imre igazgató-főorvos, a Korányi Frigyes TBC és Tüdőgyógyász Társaság nevében dr. Miskovits Gusztáv professzor, a társaság elnöke, az egykori munkatársak nevében dr. Böszörményi Miklós professzor, a barátok nevében Gobbi Hilda Kossuth-díjas színművész búcsúzott. Az Országos Korányi TBC és Pulmonológiai Intézetben az évről-évre megrendezett Korányi-emléknapon Székely Mihályné (az Operaház művészének az özvegye) 1972. dec.-ben bejelentett, hogy dr. Barát Irén emlékére százezer forintos alapítványt tesz. A Barát Irén-pályázaton az intézet 35 évnél nem idősebb orvosai vehettek részt pályamunkákkal (pl. tanulmány, szakdolgozat, klinikai kísérlet stb.). A legjobb műveket a Barát Irén-díjjal jutalmazták. Elsőként 1973-ban adták át, a jutalmazottak: dr. Herjavecz Irén és dr. Tamás Ágnes.

Elismertség

A Magyar Orvosok Tuberkulózis Egyesületének titkára, főtitkára (1934–1971), a TBC-szakcsoport, ill. a Korányi Frigyes TBC és Tüdőgyógyász Társaság alapító tagja, elnöke (1958–1969).

Elismerés

Szocialista Munkáért Érdemérem (1956), Munka Érdemrend (arany, 1970).

Kiváló orvos (az elsők között, 1952), Korányi Frigyes-emlékérem (1963), Állami Díj (csaknem félévszázados gyógyító munkájáért, példamutató magatartásáért és társadalmi tevékenységéért, 1970).

Szerkesztés

A Magyar Orvosok Tuberkulózis Egyesülete Munkálatainak szerkesztője (Országh Oszkárral, Parassin Józseffel, 1925–1930).

Főbb művei

F. m.: A Gaucher-féle splenomegalia egy újabb esete. (Magyar Orvosi Archivum, 1916)
Vizsgálatok a fehérjefractiók jelentőségéről tuberculosisnál. (Orvosképzés, 1925. 1.)
A tuberculosis elleni küzdelem Franciaországban. (Egészség, 1926)
A munkatherápiáról. (Orvosképzés, 1935. 6.)
Az ascorbinsav a tuberkulózis kezelésében. (Orvosképzés, 1936)
Streptomycin kezelés alatt fellépett meinigitis tuberculosa. (Orvosok Lapja, 1948. 4.)
Holm, Johannes: A tuberkulózis bakteriológiai diagnózisa. Ford. B. I. – Sula, Ladislav: A mycobacterium tuberculosis kimutatása aszciteszes táptalaj-mélykultúrában. Ford. B. I. (Pneumonologia Danubiana, 1949)
A felnőttkori primär és postprimär tuberkulózis. (Tuberkulózis szakmai továbbképző előadások. Bp., 1950)
Isonikotinsäure hydrozid in der Behandlung der Tuberkulose. (Therapia Hungarica, 1953)
Terhesség és tuberkulózis. (Reflektorfényben. A tuberkulózis. Szerk. Acsády György és Szabady Ervin. Bp., Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, 1959)
Adatok a friss tüdőfolyamatok hármas antituberkulotikus kezeléséhez. Bárász Zoltánnal. (Tuberkulózis, 1960)
Tüdőadenomatosisról egy eset kapcsán. Gyenei Ivánnal. (Tuberkulózis és Tüdőbetegségek, 1962).

F. m.: írásai az Orvosi Hetilapban: A leukanaemia kérdéséhez. (1920. 36.)
Akromegalia és a diabetes insipidus. (1922. 8.)
A Magyar Orvosok Tuberkulózis-Egyesületének VII. Nagygyűlése. 1–2. (1924. 39–40.)
A Magyar Orvosok Tuberkulózis-Egyesületének VIII. Nagygyűlése. (1925. 39.)
Avitaminosis és experimentalis tuberculosis. (1928. 5.)
A Magyar Orvosok Tuberkulózis-Egyesületének X. Nagygyűlése. (1928. 31.)
A Gerson-diaeta értéke a tüdőtuberkulózis kezelésében. (1930. 34.)
Az Egészségügyi Világszervezet munkája a tuberkulózis elleni küzdelemben. (1964. 14.)
In memoriam Vas Imre. Sirály Ferenccel. (1966. 39.).

Irodalom

Irod. és családi források: Temesvártt Barát Ármin, a Südungarischer Lloyd szerkesztője jegyet váltott Róth Júlia kisasszonnyal. (Fővárosi Lapok, 1885. máj. 20.)
Freund Ármin úgy kiskorú Freund Fülöp és Freund Vilmos eleki illetőségű ugyanottani lakosok vezetéknevének „Barát”-ra kért átváltoztatása belügyminiszteri rendelettel megengedtetett. (Budapesti Hírlap–Pesti Hírlap–Pesti Napló, 1885. szept. 18.)
Homoródszentpáli Szentpály István néptanító csütörtökön tartotta esküvőjét Freund Matild m. kir. postamesternővel, Barát Ármin temesvári lapszerkesztő testvérhúgával. (Budapesti Hírlap, 1904. júl. 9.)
Madách egy francia egyetemen. [Barát Paula, Barát Ármin leánya a grenoble-i egyetemen előadást tartott Madách Imréről.] (Pesti Hírlap, 1909. szept. 5.)
Dr. Barát Irén díjas gyakornoki kinevezésének megerősítése, 1915. máj. 1. (Hivatalos Közlöny, 1915. jún. 1.)
Dr. Barát Irén klinikai orvosi kinevezése, 1919. júl. 1. (Hivatalos Közlöny, 1919. júl. 17.)
Barát Ármin meghalt. (Budapesti Hírlap, 1937. febr. 25.)
Barát Ármin temetése. (Budapesti Hírlap–Pesti Hírlap–Pesti Napló, 1937. febr. 27.)
Barát Ármin meghalt. (Temesvári Hírlap, 1937. febr. 26.)
Eltemették Baráth Ármint. (Brassói Lapok, 1937. febr. 28.)
Barát Béla építész, műtörténeti író ez év jan. 20-án elhunyt. (Népszava, 1945. ápr. 4.–A Reggel, 1945. ápr. 16.)
Barát Paula hosszas szenvedés után elhunyt. Dr. Barát Irén, a budakeszi Erzsébet Szanatórium főorvosa az elhunytban a nővérét gyászolja. (Kossuth Népe, 1945. okt. 18.)
Gách Marianne: Egy óra dr. barát Irénnel. (Béke és Szabadság, 1954. 50.)
Fedor Ágnes: Fél évszázados győzelmes harc a tbc ellen. Beszélgetés a nyugalomba vonuló dr. Barát Irén főorvossal. (Magyar Nemzet, 1970. jan. 14.)
F[edor] Á[gnes]: Meghalt dr. Barát Irén. (Magyar Nemzet, 1972. jan. 20.)
Eltemették dr. Barát Irént. (Magyar Hírlap–Magyar Nemzet, 1972. jan. 28.)
Böszörményi Miklós: Barát Irén. (Tuberkulózis és Tüdőbetegségek, 1972)
Böszörményi Miklós: Búcsúzunk Barát Iréntől. (Egészségügyi Dolgozó, 1972. febr. 1.)
Barát Irén. (Orvosi Hetilap, 1972. 14.)
Baráth [!] Irén Alapítvány. (Népszabadság, 1972. dec. 22.)
Hutás Imre: A Barát Irén-alapítvány. (Egészségügyi Dolgozó, 1974. febr. 2.).

Irod.: lexikonok, feldolgozások: Szentiványi Zoltán: Századunk névváltoztatásai. 1800–1893. (Bp., 1895)
A magyar feltámadás lexikona. (Bp., 1930)
Magyarországi zsidó és zsidó eredetű családok. I–III. köt. Szerk. Kempelen Béla. (Bp., 1937–1939)
Kapronczay Károly: Magyar orvoséletrajzi lexikon. (Bp., 2004).

 

neten:

https://www.familysearch.org/ark:/61903/1:1:68XV-51ZN (Freund Berta születési anyakönyve, 1869)

https://www.familysearch.org/ark:/61903/1:1:6ZTT-WHYD (Freund Fülöp születési anyakönyve, 1871)

https://www.familysearch.org/ark:/61903/1:1:68QC-37TW (Freund Matild születési anyakönyve, 1875)

https://www.familysearch.org/ark:/61903/1:1:68DY-XT33 (Freund Vilmos születési anyakönyve, 1879)

https://www.familysearch.org/ark:/61903/1:1:68D5-KG2L (Freund Hermine és Lampel Lipót házassági anyakönyve, 1890)

https://www.familysearch.org/ark:/61903/1:1:668D-VR7H (Barát Ármin halotti anyakönyve, 1937)

https://www.familysearch.org/ark:/61903/1:1:668F-M4LN (Baráth Árminné Róth Julianna halotti anyakönyve, 1939)

https://www.familysearch.org/ark:/61903/1:1:QPLK-F12Y (Barát Béla halotti anyakönyve, 1945)

https://www.familysearch.org/ark:/61903/1:1:QPLV-X85V (Barát Paula halotti anyakönyve, 1945)

https://www.familysearch.org/ark:/61903/1:1:7YG1-KV3Z (Barát Irén halotti anyakönyve, 1972)

https://dspace.oszk.hu/handle/20.500.12346/331549 (Barát Irén gyászjelentése, 1972)

Megjegyzések

Gulyás téves születési év: 1891!

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu 2023

×

Földieknek látszók

Női szentek és boldogok

Legújabb könyvemben tizenkét különös sorsú, közismert, mégis ismeretlen 10–13. századi női szent, boldog és boldog emlékezetű nő életútja szerepel. A szentekről és boldogokról azt hihetnénk, hogy önmegtagadó, imádságos, nem egyszer aszketikus életük kiáltó ellentétben állt világi kortársaik tevékeny mindennapjaival. Valójában valamennyiük élete küzdelmes volt, tele gyarlósággal, hibával, szerencsés és szerencsétlen döntések sorozatával, rendkívüli jellemük azonban a magyarság sorsdöntő pillanataiban felülemelkedett minden addigi kétségen és korláton. Talán egyetlen fejedelmi család sem adott annyi szentet, mint a három évszázadon át uralkodó Árpád-ház, talán egyetlen történelmi korszakban sem élt annyi női szent és szent életű női hitvalló, mint az Árpád-kori Magyar Királyság területén. Az uralkodói dinasztia szentjein kívül könyvem megemlékezik a keresztény hitet a külhonban terjesztő magyarországi uralkodónőkről és fejedelemasszonyokról is.

A Kossuth Kiadó gondozásában megjelent, gazdagon illusztrált album kedvezményes áron, 5942 forintért megrendelhető a vevoszolgalat@kossuth.hu emailen.

Kozák Péter
a Névpont szerkesztője