Barbarits Lajos
Barbarits Lajos

2022. május 28. Szombat

Barbarits Lajos

agrártörténész, muzeológus, újságíró

Születési adatok

1899. október 3.

Veszprém

Halálozási adatok

1981. július 29.

Budapest


Család

Sz: Barbarits Lajos, Torma Borbála.

Iskola

Iskoláit Pápán végezte, majd katonai szolgálata (1917–1918 és 1918–1920) után a keszthelyi Gazdasági Akadémián mezőgazda okl. szerzett (1923).

Életút

A nagykanizsai Zalai Közlöny munkatársa (1923–1926), felelős szerkesztője (1926–1944) és a lapot kiadó nyomdavállalat ügyvezetője (1930–1944), a nyilas hatalomátvétel (1944. okt. 16.) után családjával együtt bujdosott, de elfogták és a Gestapo fogságába került. A II. vh. után visszatért Nagykanizsára (1945 tavasza), a helyi nyomda vezetője (1945–1948), a Földművelésügyi Minisztérium (FM) Tenyészállat-forgalmi Gazdasági Iroda, ill. az FM Tenyészállat-gazdálkodási Igazgatóság munkatársa (1949– 1954). A Magyar Mezőgazdasági Múzeum szakértője (1954–1957), főigazgató-helyettese és az Agrártörténeti Osztály vezetője (1957–1967), a múzeum nyugdíjas munkatársa (1967–1975). A mezőgazdasági munkafolyamatok (szántás, vetés, aratás, betakarítás stb.) gépesítésének történetével, a muzeológiai tárgygyűjtés elvi és módszertani kérdéseivel fogl. Muzeológusként a Magyar Nemzeti Galéria (MNG) szakértőivel együtt először rendezte meg a Mezőgazdaság a képzőművészetben című kiállítást (1959), amellyel elindítója lett a múzeum azóta is sikeres művészeti kiállításainak. Számos agrármunkagépet szerzett be, s ezekből a modellekből megrendezte a múzeum 1945 utáni első gépesítési kiállítását. Monográfiát írt Nagykanizsáról, emellett 1945-ig rendszeresen írt verseket, elbeszéléseket és riportokat is.

Elismertség

A Magyar Újságírók Egyesületének tagja (1930-tól), a Magyar Kulturális Egyesületek Országos Szövetségének választmányi tagja. Az Országos Társadalombiztosítási Intézet (OTI) választmányi tagja (1935-től). A Magyar Irodalmi Társaságok Szövetségének titkára (1936-tól). A TIT t. tagja. Az MTESZ Aranyokleveles Mérnökök Körének t. tagja.

Szerkesztés

A Vásári Értesítő szerkesztője (1925). A nagykanizsai Zalai Közlöny munkatársa (1923–1926), felelős szerkesztője (1926–1944) és a lapot kiadó nyomdavállalat ügyvezetője (1930–1944).

Főbb művei

F. m.: Nagykanizsa. (Bp., 1929)
őszi gyónás. Versek. (Bp., 1934)
Mezőgazdaságunk gépesítésének kezdetei. (A Mezőgazdasági Múzeum füzetei. 5. Bp., 1958)
A cséphadarótól a kombájnig. (A Mezőgazdasági Múzeum füzetei. 9. Bp., 1959)
A gőzekeszántás története. (A Mezőgazdasági Múzeum füzetei. 13. Bp., 1960)
A vetés gépesítésének kezdetei és elterjedése Magyarországon. (Mezőgazdaság-történeti tanulmányok. 2. Bp., 1965)
Gedanken zur künftigen Gestaltung der Sammlungs- und Ausstellungstätigkeit der Museen. (Neue Museumskunde. XIII. Berlin, 1970)
A gazdaságosság számítása a gépi aratás fejlődéstörténetében. (Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei, 1973/74)
A kézi és gépi eszközváltás és az aratómunkás- mozgalmak. (Agrártörténeti Szemle, 1979).

Irodalom

Irod.: B. L. (Hírek a Mezőgazdasági Múzeumból. II. Bp., 1981)
Hajdú Péter: B. L. (Magyar múzeumi arcképcsarnok. Bp. 2002).

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu, 2013

×

Földieknek látszók

Női szentek és boldogok

Legújabb könyvemben tizenkét különös sorsú, közismert, mégis ismeretlen 10–13. századi női szent, boldog és boldog emlékezetű nő életútja szerepel. A szentekről és boldogokról azt hihetnénk, hogy önmegtagadó, imádságos, nem egyszer aszketikus életük kiáltó ellentétben állt világi kortársaik tevékeny mindennapjaival. Valójában valamennyiük élete küzdelmes volt, tele gyarlósággal, hibával, szerencsés és szerencsétlen döntések sorozatával, rendkívüli jellemük azonban a magyarság sorsdöntő pillanataiban felülemelkedett minden addigi kétségen és korláton. Talán egyetlen fejedelmi család sem adott annyi szentet, mint a három évszázadon át uralkodó Árpád-ház, talán egyetlen történelmi korszakban sem élt annyi női szent és szent életű női hitvalló, mint az Árpád-kori Magyar Királyság területén. Az uralkodói dinasztia szentjein kívül könyvem megemlékezik a keresztény hitet a külhonban terjesztő magyarországi uralkodónőkről és fejedelemasszonyokról is.

A Kossuth Kiadó gondozásában megjelent, gazdagon illusztrált album kedvezményes áron, 5942 forintért megrendelhető a vevoszolgalat@kossuth.hu emailen.

Kozák Péter
a Névpont szerkesztője