Bárczay János
Bárczay János

2025. január 14. Kedd

Bárczay János, bárczai

politikus

Születési adatok

1900. július 20.

Abaújkér

Halálozási adatok

1985. július 27.

Budapest


Család

Régi nemesi családból származott, a család ősi fészke az Abaúj vm.-i Bárcza. Nemesi címerüket Zsigmond királytól kapták 1424- ben. Sz: Bárczay Ferenc, Szatmári-Király Ida. F: 1. Lichtenstein Márta. Elvált. Leánya: Bárczay Anna. 2. F: 1946-tól Tényes Magdolna. Leánya: Bárczay Erzsébet; fia: Bárczay András. Testvére: Bárczay István politikus.

Iskola

A miskolci r. k. fiúgimnáziumban éretts. (1918), a kassai és a miskolci jogakadémián tanult, a bp.-i Pázmány Péter Tudományegyetemen jogtud. doktori okl. szerzett (1923); közben a debreceni gazdasági akadémián is folytatott tanulmányokat.

Életút

Az I. vh.-ban huszártisztként szolgált (1914–1918), zászlósi rangban szerelt le (1918). Az összeomlás után Borsod vm. szolgabírája és alispáni titkára (1921–1924), majd abaújkéri birtokán gazdálkodott, s bekapcsolódott a vármegye politikai és gazdasági életébe. Abaúj-Torna vm. törvényhatósági bizottságának tagja, a Nemzeti Egység Pártja, ill. a Magyar Élet Pártja ogy.-i képviselője (Tornai választókerület, 1932–1935; Gönci választókerület, 1935–1944) és a szervezési és propagandaügyekkel mb. alelnöke (1939–1940), egyúttal a Földművelésügyi Minisztérium államtitkára (és a miniszter állandó helyettese, 1940. nov.–1944. márc.). Árvízvédelmi kormánybiztos (1942. febr.). Magyarország német megszállása után visszavonult a birtokára. A II. vh. után kitelepítették Jászdózsára (1951–1953), később gyári munkásként dolgozott. 1960-tól haláláig nyugdíjasként Bp.-en élt. A Johannita-rend lovagja. A Magyar Családvédelmi Szövetség társelnöke (1932–1944), az Abaúj-Torna vármegyei Gazdasági Egyesület alelnöke (1934–1940), az Országos Magyar Faiskolai Szövetség elnöke (1936–1940), a Társadalmi Egyesületek Szövetségének társelnöke. Országgyűlési képviselősége idején a nevéhez fűződött az aggteleki cseppkőbarlang villanyvilágítással való ellátása, ill. 1939-ben ő kezdeményezte az abaújszántói mezőgazdasági iskola megalapítását (ma: Abaújszántói Mezőgazdasági Szakközépiskola és Kollégium).

Elismertség

A Magyar Országos Véderő Egyesület (MOVE) országos nagytanácsának alelnöke.

Szerkesztés

A kassai Felvidéki Ujság főszerkesztője.

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu, 2013

×

Földieknek látszók

Női szentek és boldogok

Legújabb könyvemben tizenkét különös sorsú, közismert, mégis ismeretlen 10–13. századi női szent, boldog és boldog emlékezetű nő életútja szerepel. A szentekről és boldogokról azt hihetnénk, hogy önmegtagadó, imádságos, nem egyszer aszketikus életük kiáltó ellentétben állt világi kortársaik tevékeny mindennapjaival. Valójában valamennyiük élete küzdelmes volt, tele gyarlósággal, hibával, szerencsés és szerencsétlen döntések sorozatával, rendkívüli jellemük azonban a magyarság sorsdöntő pillanataiban felülemelkedett minden addigi kétségen és korláton. Talán egyetlen fejedelmi család sem adott annyi szentet, mint a három évszázadon át uralkodó Árpád-ház, talán egyetlen történelmi korszakban sem élt annyi női szent és szent életű női hitvalló, mint az Árpád-kori Magyar Királyság területén. Az uralkodói dinasztia szentjein kívül könyvem megemlékezik a keresztény hitet a külhonban terjesztő magyarországi uralkodónőkről és fejedelemasszonyokról is.

A Kossuth Kiadó gondozásában megjelent, gazdagon illusztrált album kedvezményes áron, 5942 forintért megrendelhető a vevoszolgalat@kossuth.hu emailen.

Kozák Péter
a Névpont szerkesztője