Bárd Miklós
Bárd Miklós

2024. szeptember 16. Hétfő

Bárd Miklós

költő, honvéd tábornok

Névváltozatok

Kozma Ferenc, leveldi

Születési adatok

1857. február 26.

Marcali

Halálozási adatok

1937. május 4.

Budapest


Család

Sz: Kozma Sándor jogász, főügyész, nagylucsei Dóczi Regina. Testvére: Kozma Andor (1861–1933) költő, műfordító.

Iskola

A József Műegyetem hallgatója (1875–1878), tanulmányait nem fejezte be.

Életút

Tanulmányait megszakítva katonának állt, a 16. huszárezredben szolgált (1878-tól; 1880-tól hadnagyi rangban). Turjaremetén (Ung vm.) századosként méntelep-parancsnok (1895–1905), őrnagyként a nagykőrösi (1905–1907), ill. a fogarasi méntelep vezetője (1907–1918). Harcolt az I. vh.-ban, az összeomlás után ún. méneskari tábornokként nyugdíjazták (1918). A forradalom, ill. a Tanácsköztársaság alatt elrejtőzött (1918–1919), majd Nagykőrösön (1920), és Bp.-en élt (1921–1937). Kiváló távlovagló volt. Első verseit Rimay Kálmán álnéven küldte el Rákosi Jenőnek (1898). A nemzeti tematikát konzervatív irányköltészetben szólaltatta meg, több háborús verse drámai erővel hatott (Fekete bolygó; Te voltál), s a szociális érzés sem idegen tőle. Természet- és életszeretettől sugárzó versei közül nem egy a szimbolizmushoz közelített. A két vh. között Tisza Istvánt dicsőítő verseket írt, üdvözölte Horthy Miklós bevonulását; verses regénye, a Tanácsköztársaság pamfletszerű bemutatása (Köd, 1929).

Emlékezet

A szabadságharcnak emléket állító drámájából (Szováthy Éva) népszerű film készült (Karády Katalinnal a címszerepben, 1943).

Elismertség

A Kisfaludy Társaság tagja (r.: 1904).

Elismerés

Nádasdy-díj (1923).

Főbb művei

F. m.: B. M. versei. (Bp., 1902)
Bacsó Pál és egyéb versek. (Bp., 1903)
B. M. költeményei. 1887–1913. (Bp., 1915)
Vezeklés. Verses reg. (Bp., 1920)
B. M. újabb költeményei. (Bp., 1925)
Köd. Verses reg. (Debrecen, 1929)
Föld a párnám. Versek. (Bp., 1930)
Újabb válogatott költeményei. (Bp., 1935)
B. M. levelei és életrajza. (Bp., 1940)
B. M. művei. 1–6. Sajtó alá rend., bev. Kozma György. (Bp., 1940–1942).

Irodalom

Irod.: Riedl Frigyes: B. M. (Budapesti Szemle, 1902)
Hatvany Lajos: B. M. (Budapesti Szemle, 1905)
Schöpflin Aladár: B. M. (Nyugat, 1915
Sch. A.: Magyar írók. Bp., 1917)
Ábrahám Ernő: B. M. (Bp., 1938)
Bárd Miklósné: B. M.-ról. (Nagykőrös, 1939)
Arany-Tóth Pál: B. M. (Kispest, 1940)
Kozma György: A leveldi Kozma-család története. (Bp., 1940)
Komlós Aladár: A magyar költészet Petőfitől Adyig. (Bp., 1959)
Merényi László: B. M. pályaképe. (Somogy, 1991).

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu, 2013

×

Földieknek látszók

Női szentek és boldogok

Legújabb könyvemben tizenkét különös sorsú, közismert, mégis ismeretlen 10–13. századi női szent, boldog és boldog emlékezetű nő életútja szerepel. A szentekről és boldogokról azt hihetnénk, hogy önmegtagadó, imádságos, nem egyszer aszketikus életük kiáltó ellentétben állt világi kortársaik tevékeny mindennapjaival. Valójában valamennyiük élete küzdelmes volt, tele gyarlósággal, hibával, szerencsés és szerencsétlen döntések sorozatával, rendkívüli jellemük azonban a magyarság sorsdöntő pillanataiban felülemelkedett minden addigi kétségen és korláton. Talán egyetlen fejedelmi család sem adott annyi szentet, mint a három évszázadon át uralkodó Árpád-ház, talán egyetlen történelmi korszakban sem élt annyi női szent és szent életű női hitvalló, mint az Árpád-kori Magyar Királyság területén. Az uralkodói dinasztia szentjein kívül könyvem megemlékezik a keresztény hitet a külhonban terjesztő magyarországi uralkodónőkről és fejedelemasszonyokról is.

A Kossuth Kiadó gondozásában megjelent, gazdagon illusztrált album kedvezményes áron, 5942 forintért megrendelhető a vevoszolgalat@kossuth.hu emailen.

Kozák Péter
a Névpont szerkesztője