Bárdos Kornél Albert
Bárdos Kornél Albert

2024. december 6. Péntek

Bárdos Kornél Albert

zenetörténész, római katolikus pap, ciszterci szerzetes

Névváltozatok

1930-ig Neubauer Kornél

Születési adatok

1921. november 1.

Felsőmindszent, Baranya vármegye

Halálozási adatok

1993. november 8.

Budapest

Temetési adatok

1993. november 15.

Zirc


Család

Szülei:  Bárdos Gyula (= 1930-ig Neubauer Gyula, Bárdos-Neubauer Gyula, 1896–1933. márc. 16. Felsőmindszent. Temetés: 1933. márc. 17. Felsőmindszent) felsőmindszenti elemi iskolai tanító, Faludi Vilma (1902. máj. 26. Máza, Baranya vm.–1980. márc. 26. Pécs, Baranya m. Temetés: 1980. márc. 29. Pécs, Központi Temető) tanítónő.

Testvére: dr. Flerkó Béláné dr. Bárdos Vera (= Neubauer Veronika, 1927. nov. 10. Felsőmindszent–2011. dec. 11. Pécs. Temetés: 2011. dec. 28. Pécs, Központi Temető) orvos, MÁV rendelőintézeti főorvos.

Bárdos Vera férje: Flerkó Béla (1924. jún. 14. Pécs–2003. ápr. 12. Pécs. Temetés: 2003. ápr. 25. Pécs, Központi Temető) orvos, egyetemi tanár, az MTA tagja (l.: 1970; r.: 1982).

Iskola

Gimnáziumi tanulmányait Pécsett és Budapesten végezte, a ciszterci rend budapesti I. kerületi Szent Imre Főgimnáziumában éretts. (1940), Zircen belépett a ciszterci rendbe (1940. aug. 29.), a rend zirci teológiai főiskoláján végzett (1945), Mindszenty József szentelte pappá (1945. máj. 8.).

A budapesti Pázmány Péter Tudományegyetemen magyar–latin szakos középiskolai tanári és bölcsészdoktori okl. (1948), a Zeneművészeti Főiskolán – Kodály Zoltán, Rajeczky Benjamin és Bárdos Lajos tanítványaként – ének- és zene szakos középiskolai tanári okl. szerzett (1950). A zenetudományok kandidátusa (1968), doktora (1987).

Életút

A Zeneakadémia lelkésze (1948–1950), a ciszterci rend feloszlatása után az esztergomi egyházmegye káplánja (1950–1951), a budapesti Villányi úti Szent Imre-plébánia vezetője (1951–1961). A miskolci II. kerületi Állami Zeneiskola (1951–1955), a budapesti XI. kerületi 6. sz. Körzeti Zeneiskola ének-zene és szolfézstanára (1955–1979) és diákkórusának karnagya (1956–1979).

Az MTA Zenetudományi Intézete (ZTI) külső tud. munkatársa (1953–1979), tud. főmunkatársa (1979–1988) és a Magyar Zenetörténeti Osztály vezetője (1982–1988), tud. tanácsadója (1988–1993).

A ciszterci novíciátus zenetörténet és gregorián tanára (1989), az ELTE BTK c. egy. tanára (1989).

Tudományos pályafutásának kezdetén az MTA Zenetudományi Bizottsága megbízásából a XVIXVIII. századi magyar graduális énekek összegyűjtésével és feldolgozásával foglalkozott (Csomasz Tóth Kálmánnal, 1953-tól): elsősorban a protestáns gregorián énekek kutatása terén ért el jelentős eredményeket. Később érdeklődése a városi egyházi és világi főúri zene összefüggései, ill. egyes városok zenei múltja felé fordult. Megírta Pécs, Győr, Tata, Sopron, Székesfehérvár és Eger városok zenetörténetét.

Emlékezet

Bárdos Kornél Felsőmindszenten született Neubauer Kornél néven (édesapja 1930-ban vette fel a Bárdos nevet, élet végén a Bárdos-Neubauer kettős családnevet is használta). Középiskoláit Pécsett, a ciszterci rend gimnáziumában végezte, egyúttal tagja volt a Pécsi Püspöki Énekiskola híres kórusának is. Érettségi után belépett a ciszterci rendbe, tanulmányait a rend zirci főiskoláján folytatta, a háború után Mindszenty József (más adatok szerint Endrédy Vendel zirci apát, aki a gyámja is volt) szentelte pappá. Tanulmányait Budapesten (a Pázmány Péter Tudományegyetemen és a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskolán folytatta), majd a szerzesrendek feloszlatása után Kodály Zoltán és rendtársa, Rajeczky Benjámin támogatásával kezdhette meg egyedülálló zenetörténeti kutatásait. Érdeklődése az újkori városi zenekultúrára irányult az egykori városi és egyházi jegyzőkönyvekből, levelekből, emlékiratokból, egyéb dokumentumokból közel tucatnyi magyarországi város zene- és művelődéstörténetét állította össsze.

Bárdos Kornél Budapesten hunyt el, a ciszterci rend zirci temetőjében nyugszik. Emlékét őrzi a Bárdos Kornél Baráti Kör, amelynek célja, hogy összefogja mindazokat a világhálón, akik érdeklődnek munkássága iránt, vagy tanítványuk volt a tudósnak. Halálának 10. évfordulóján szentmisét tartott Czike János ciszterci atya a ciszterci Szent Imre Gimnázium ún. régi kápolnájában (2003). A mise után a gimnázium egyik osztálytermét róla nevezték el és ugyanott emléktábláját is leleplezték. Tiszteletére az MTA Zenetudományi Intézete Bárdos Kornél-emlékkonferenciát rendezett (2003. nov. 28–29.). Halálának huszadik évfordulóján (2013. okt. 27-én) egykori lakóháza (Budapest XI. kerület, Bartók Béla út 15/a) emléktábláját is leleplezték.

Elismertség

Az MTA Zenetudományi Bizottsága (1975–1993) és az MTA Művelődéstörténeti Bizottság XVIII. századi Munkabizottsága tagja (1983–1993).

Elismerés

A Művészeti Alap Zenei Nagydíja (1988).

Szerkesztés

A Magyarország Zenetörténete szerkesztője (1980-tól).

Főbb művei

F. m.: önálló művei, könyvfejezetei: Népzenei jellegű variálásmód a 15–18. századi magyar passiókban. Kand. értek. (Bp., 1966)
Volksmusikartige Variierungstechnik in den ungarischen Passionen 15 bis 18. Jahrhundert. [A kand. értek. német nyelvű átdolgozott változata.] (Bp., Akadémiai Kiadó, 1975)
Pécs zenéje a 18. században. (Bp., Akadémiai Kiadó, 1976)
A magyar protestáns graduálok himnuszai.
Csomasz Tóth Kálmánnal. (Népzene és zenetörténet 3. Szerk Vargyas Lajos. Bp., Editio Musica, 1977)
A tatai Esterházyak zenéje 1727–1846. (Bp.,
Akadémiai Kiadó, 1978)
Győr zenéje a 17–18. században. A művek tematikus jegyzékét összeáll. Vavrinecz Veronika. (Bp.,
Akadémiai Kiadó, 1980)
Rauch András Sopronban. – Andreas Rauch in Ödenburg. – Rauch Andreas Musikalisches Stammbüchlein. Szerk. Jancsovics Antal és Sas Ágnes. A bevezető tanulmányt írta Ferenczi Ilonával és Mollay Károllyal. (Musicalia Danubiana 2. Az MTA Zenetudományi Intézete kiadványa. Bp., 1983)
Sopron
zenéje a 16–18. században. A művek tematikus jegyzékét összeáll. Vavrinecz Veronika. (Bp., Akadémiai Kiadó, 1984)
Szabad királyi városaink és
mezővárosaink zenei struktúrája és zeneélete a 16–17. században. 1541–1686. Doktori értek. (Bp., 1986)
Eger zenéje. 1687–1887. A művek tematikus jegyzékét összeáll. Vavrinecz Veronika. (Bp.,
Akadémiai Kiadó, 1987)
Városi zeneélet a 16–17. században. – Fejedelmi és főúri zeneélet a 16–17. században. (Magyarország zenetörténete. II. köt. 1541–1686. Bp., Akadémiai Kiadó, 1987)
Székesfehérvár
zenéje. 1688–1892. A színházi zene fejezetrészt írta Gupcsó Ágnes. A művek tematikus jegyzékét összeáll. Vavrinecz Veronika. (Bp., Akadémiai Kiadó, 1993).

F. m.: tanulmányai: A protestáns graduálok és a gregorián hagyomány. (Magyar Kórus, 1949)
Az Eperjesi Graduál I. Gregorián kapcsolatok. (Zenetudományi Tanulmányok VI. Zenetudományi tanulmányok Kodály Zoltán 75. születésnapjára. Szerk. Bartha Dénes és Szabolcsi Bence. Bp., Akadémiai Kiadó, 1957)
Die Variation in den ungarischen Passionen des 16–18. Jahrhunderts. (Studia Musicologica, 1963. 3-4.)
Harcok a passio éneklése körül Magyarországon. (Theologiai Szemle, 1971
. 9-10.)
Eine spätte Quittung Beethovens in Ungarn. (Studia Musicologica, 1974. 1-4.)
Neue Forschungen zum Musikleben in der Esterházy Familie in Tata und Csákvár. (Haydn Jahrbuch 10., Eisenstadt, 1978)
Richter Antal feljegyzései. Adatok Győr 19. századi zenéjéhez. (Zenetudományi dolgozatok, 1979)
Menner Bernát, a tatai Esterházyak karnagya és zeneszerzője. (Tatai Barátok Körének Tájékoztatója, Tata, 1980)
Christoph Stolzenbergs Werke in Sopron. Beiträge zu den musikalischen Verbindungen zwischen Regensburg und Sopron im 17–18. Jahrhundert. Vavrinecz Veronikával. (Studia Musicologica, 1980. 1-4.)
Zum Musikleben in Zirc im XVIII. Jahrhundert. (Analecta Cisterciensia [Roma], 1982)
Adatok a kassai „városi trombitások” történetéhez. (Zenetudományi dolgozatok, 1982)
Emlékezés Szigeti Kiliánra. (Műhely, 1982. 4.)
A kőszegi iskolarektor zene kötelességei a 17. században. (Magyar Zene, 1982. 5-9.)
Újabb szempontok a magyarországi toronyzenészek történetének kérdéséhez.
(Zenetudományi dolgozatok, 1983)
A kőszegi iskolarektor szerződése a XVII. században. Az evangélikus zenei nevelés emléke. (Diakonia, 1983. 2.)
Adatok a pozsonyi és a nagyszombati káptalani-városi iskola 17. századi zenéjéhez. (Zenetudományi dolgozatok, 1984)
Szabad királyi városaink és mezővárosaink zeneéletének struktúrája. (Zenetudományi dolgozatok, 1985)
Újabb adatok Erdődy Nep. János gróf pozsonyi palotájának zeneéletéhez. (Zenetudományi dolgozatok, 1986)
A szabad királyi városok struktúrája a kisváráosokban. 1. Modor a 17. században. 2. Modor a 18. században. (Zenetudományi dolgozatok, 1987–1989)
A pásztói ciszterciek zenei működése az egri gimnáziumban. (Magyar Zene, 1987. 1.)
Hangszeres zeneoktatás a középiskolákban. Az Entwurf hatása a 19. század második felében. (Baranyai Művelődés, 1988. 2.)
XVI–XVII. századi számadáskönyvek és jegyzőkönyvek kiegészítő adatai „Erdély zenetörténeté
”-hez. (Magyar Zene, 1988. 3.)
Castor és Pollux. Zenés iskoladráma a XVIII. század közepéről. (Folklór és etnográfia 50. Iskoladráma és folklór. A noszvaji hasonló című konferencián elhangzott előadások. Szerk. Kilián István és Pintér Márta Zsuzsanna. Debrecen, 1989)
Székesfehérvár zenei struktúrája a 18–19. században. (Magyar Zene, 1990. 2.)
Szabad királyi városaink és mezővárosaink zenei élete a 16–17. században. (Magyar Tudomány, 1990. 7.).

Irodalom

Irod.: műveiről: Csomasz Tóth Kálmán: Bárdos Kornél két könyve: B. K.: Volksmusikartige Variierungstechnik in den ungarischen Passionen 15 bis 18. Jahrhundert. –  B. K.: Pécs zenéje a 18. században. (Theologiai Szemle, 1977. 11-12.)
Barlay Ö. Szabolcs. B. K.: A tatai Esterházyak zenéje 1727–1846. (Magyar Zene, 1979. 3.)
Dobszay László: Magyar városok zenetörténet. Bárdos Kornél könyvsorozata. (Parlando, 1981. 9.)
Mollay Károly: B. K.: Győr zenéje a 17–18. században. (Soproni Szemle, 1981. 2.)
Szigeti Kilián: B. K.: Győr zenéje a 17–18. században. (Műhely, 1981. 2.)
Hutira Albin: B. K.: A tatai Esterházyak zenéje 1727–1846. (Parlando, 1982. 4.)
Mollay Károly: Sopron zenéje a 16–18. században. Széljegyzetek B. K. környvéhez. (Soproni Szemle, 1985. 3.)
Hutira Albin: B. K.: Sopron zenéje a 16–18. században. (Parlando, 1986. 3.)
Biernaczky Szilárd: B. K.: Eger zenéje. 1687–1887. (Kóta, 1988. 6.).

Irod.: családi és egyéb források: Neubauer Gyula igazgatósági tag nevének Bárdos Gyula névre történt 1930. évi átváltoztatása kitüntettetett. (Központi Értesítő, 1932. dec. 8.)
Elhunyt Bárdos Neubauer Gyula felsőmindszenti elemi iskolai néptanító. [Temetés utáni hír.] (Dunántúl [napilap], 1933. márc. 19.)
Király Péter: Bárdos Kornél műhelyében. (Muzsika, 1984. 2.)
Somfai László: B. K., a Művészeti Alap Nagydíjasa. (Muzsika, 1989. 2.)
Király Péter: Mi Európához tartoztunk. Beszélgetés Bárdos Kornéllal. (Muzsika, 1989. 5.)
Borgó András: Amikor én pályakezdő voltam… Beszélgetés Bárdos Kornéllal. (Muzsika, 1993. 2.)
Elhunyt Bárdos Kornél. (Magyar Nemzet, 1993. nov. 12.–Új Ember, 1993. 48.)
Bárdos Kornél. (Zeneszó, 1993. 9. és Muzsika, 1993. 12.)
Szkladányi Péter: Bárdos Kornél. (Új Dunántúli Napló, 1993. nov. 13.)
In memoriam Bárdos Kornél. (Kisalföld, 1993. dec. 22.)
Flerkó Béla:
Egy oktató-kutató orvos emlékei. Visszaemlékezések. (Pécs, Alexandra Kiadó, 2002)
Fontana Gát Eszter: Hangszerkészítés Magyarországon a 16–19. században. Vizsgálódás Bárdos Kornél módszerével. (Magyar Zene, 2004. 1.)
Somfai László: Bárdos Kornél. 1921–1993. – Tudományos konferencia Bárdos Kornél emlékére. (Muzsika, 2004. 1.)
Ivasivka Mátyás: Bárdos Kornél Albert ciszterci zenetudós. (Pécsi Szemle, 2004. tavasz)
Ivasivka Mátyás: Tíz éve halt meg Bárdos Kornél Albert ciszterci zenetudós. (KÉSZ/JEL, 2004/05)
Sas Ágnes: Bárdos Kornél város-monográfiáinak 18. századi fejezeteiről. (Zenetudományi
dolgozatok, 2006/07)
dr. Flerkó Béláné dr. Bárdos Veronika gyászjelentése. (Új Dunántúli Napló, 2011. dec. 21.). Táblaállítás Bárdos Kornél zenetudóstanár, ciszterci szerzetes emlékére. (Parlando, 2013. 5.)
Csányi Tamás: A hűség nem évül el. Táblát avattak Bárdos Kornél emlékére a hegy lábánál. (Parlando, 2013. 6.).

Irod.: feldolgozások, bibliográfiák: Ki kicsoda a magyar zeneéletben? Szerk. Székely András. (Bp., 1979
2. kiad. 1988)
Brockhaus–Riemann zenei lexikon. I–III. köt. A magyar kiadást szerk. Boronkay Antal. (Bp., 1983–1985)
Magyar ki kicsoda? 1990. (Bp., 1990)
Magyar és nemzetközi ki kicsoda? 1992–1994. (Bp., 1991–1995)
Bárdos Kornél Albert S. O. Cist. bibliográfiája. Összeáll. Rennerné Várhidi Klára. (Zenetudományi dolgozatok, 1997/98)
Kortárs magyar írók. 1945–1997. Bibliográfia és fotótár. I–II. köt. Szerk. F. Almási Éva. (Bp., 1997–2000)
Pécs lexikon. I–II. köt. Főszerk. Romváry Ferenc. (Pécs, 2010).

 

neten:

https://abtk.hu/hirek/413-lelepleztek-bardos-kornel-emlektablajat (Leleplezték Bárdos Kornél emléktábláját, 2013)

https://www.parlando.hu/2021/2021-6/Bardos_Kornel.htm (Ivasivka Mátyás: Bárdos Kornél emlékére, 2021)

https://zti.hu/files/mzt/bardos_kornel_100/eletrajz.html (Rennerné Várhidi Klára: Bárdos Kornél pályaképe, MTA ZTI, 2024)

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu 2024

×

Földieknek látszók

Női szentek és boldogok

Legújabb könyvemben tizenkét különös sorsú, közismert, mégis ismeretlen 10–13. századi női szent, boldog és boldog emlékezetű nő életútja szerepel. A szentekről és boldogokról azt hihetnénk, hogy önmegtagadó, imádságos, nem egyszer aszketikus életük kiáltó ellentétben állt világi kortársaik tevékeny mindennapjaival. Valójában valamennyiük élete küzdelmes volt, tele gyarlósággal, hibával, szerencsés és szerencsétlen döntések sorozatával, rendkívüli jellemük azonban a magyarság sorsdöntő pillanataiban felülemelkedett minden addigi kétségen és korláton. Talán egyetlen fejedelmi család sem adott annyi szentet, mint a három évszázadon át uralkodó Árpád-ház, talán egyetlen történelmi korszakban sem élt annyi női szent és szent életű női hitvalló, mint az Árpád-kori Magyar Királyság területén. Az uralkodói dinasztia szentjein kívül könyvem megemlékezik a keresztény hitet a külhonban terjesztő magyarországi uralkodónőkről és fejedelemasszonyokról is.

A Kossuth Kiadó gondozásában megjelent, gazdagon illusztrált album kedvezményes áron, 5942 forintért megrendelhető a vevoszolgalat@kossuth.hu emailen.

Kozák Péter
a Névpont szerkesztője