Bárdos László
Bárdos László

2022. augusztus 9. Kedd

Bárdos László

író, újságíró, dramaturg

Születési adatok

1897. május 30.

Szalárd, Bihar vármegye

Halálozási adatok

1960. szeptember 21.

Budapest


Életút

A nagyváradi Szabadság munkatársa (1919–1924), az Esti Lap szerkesztője (1924–1935), egyúttal a Társaság és Művészet, és A Világ című lapok munkatársa (1932-től). A Nagyvárad és a Nagyváradi Napló c. lapok szerkesztője, felelős szerkesztője (1935-től), ill. részt vett az erdélyi illegális Kommunista Párt lapjainak (Egy Hét, Szabad Szó) szerkesztésében. A II. vh. után a nagyváradi Új Élet és a Fáklya olvasószerkesztője (1945–1949) és a nagyváradi Magyar Színház dramaturgja (1949). Áttelepült Magyarországra (1951), a Magyar Rádió (MR), ill. a Magyar Rádió és Televízió (RTV) dramaturgja (1951–1960). A KMP tagja (1919-től). A Sallai Imre és Fürst Sándor halálos ítélete ellen tiltakozó röpirat szerkesztése miatt kitiltották Magyarország területéről (1932), illegálisan tartózkodott Magyarországon, majd Nagyváradon élt (1935-től). A Sajtókamara kizárta tagjai közül (1941). Az ország német megszállása után letartóztatták (1944. márc. 19.), és Németországba hurcolták. Verseket, elbeszéléseket, hangjátékot és néhány népszerű ifjúsági regényt írt. Ifjúsági regényei közül legismertebb az orosz cári hadsereg lengyel zászlósa, Kazimierz Konrad Rulikowski (1814–1849) életét feldolgozó történelmi munkája.

Szerkesztés

A nagyváradi Szabadság munkatársa (1919–1924), az Esti Lap szerkesztője (1924–1935), egyúttal a Társaság és Művészet, és A Világ című lapok munkatársa (1932-től). A Nagyvárad és a Nagyváradi Napló c. lapok szerkesztője, felelős szerkesztője (1935-től), ill. részt vett az erdélyi illegális Kommunista Párt lapjainak (Egy Hét, Szabad Szó) szerkesztésében. A II. vh. után a nagyváradi Új Élet és a Fáklya olvasószerkesztője (1945–1949).

Főbb művei

F. m.: A dzsidáskapitány. Konrad Rulikowski életregénye. Ifj. reg. (Bp., 1954
2. kiad. Ifjúsági Kiskönyvtár. 30. Bp., 1958
Delfin Könyvek. 3. kiad. 1974
4. kiad. 1983
lengyelül: Warszawa, 1956)
Melkun Menyhért utazása. Ifj. reg. (Bp., 1956)
Simon Magda: Százházas lakodalom. Színmű. Bev. és a rendezői utószót írta. (Bp., 1960).

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu, 2013

×

Földieknek látszók

Női szentek és boldogok

Legújabb könyvemben tizenkét különös sorsú, közismert, mégis ismeretlen 10–13. századi női szent, boldog és boldog emlékezetű nő életútja szerepel. A szentekről és boldogokról azt hihetnénk, hogy önmegtagadó, imádságos, nem egyszer aszketikus életük kiáltó ellentétben állt világi kortársaik tevékeny mindennapjaival. Valójában valamennyiük élete küzdelmes volt, tele gyarlósággal, hibával, szerencsés és szerencsétlen döntések sorozatával, rendkívüli jellemük azonban a magyarság sorsdöntő pillanataiban felülemelkedett minden addigi kétségen és korláton. Talán egyetlen fejedelmi család sem adott annyi szentet, mint a három évszázadon át uralkodó Árpád-ház, talán egyetlen történelmi korszakban sem élt annyi női szent és szent életű női hitvalló, mint az Árpád-kori Magyar Királyság területén. Az uralkodói dinasztia szentjein kívül könyvem megemlékezik a keresztény hitet a külhonban terjesztő magyarországi uralkodónőkről és fejedelemasszonyokról is.

A Kossuth Kiadó gondozásában megjelent, gazdagon illusztrált album kedvezményes áron, 5942 forintért megrendelhető a vevoszolgalat@kossuth.hu emailen.

Kozák Péter
a Névpont szerkesztője