Bárdos László
Bárdos László

2024. július 14. Vasárnap

Bárdos László

író, újságíró, dramaturg

Névváltozatok

Bárdos Lajos László; 1899-ig Berger Lajos 

Születési adatok

1897. május 30.

Szalárd, Bihar vármegye

Halálozási adatok

1960. szeptember 20.

Budapest

Temetési adatok

1960. szeptember 25.

Budapest

Rákoskeresztúr


Család

Szülei: Berger Móric, Berger Irma.

Felesége:

2. 1954–1960. szept. 20.: Gergely Gizella.

Első családját, feleségét és gyermekét, valamint édesanyját az auschwitzi koncentrációs táborban ölték meg. Kisleánya, Marika emlékére írta meg a Melkun Menyhért utazása c. regényét.

Iskola

Elemi iskoláit szülőfalujában és Nagyváradon, középiskoláit a nagyváradi állami főreáltanodában (Bárdos Lajos néven, 1907–1911) és a nagyváradi felsőkereskedelmi iskolában végezte (Bárdos Lajos néven, 1911–1914).

Életút

A nagyváradi Szabadság munkatársa (1919–1924), az Esti Lap szerkesztője (1924–1935), egyúttal a Társaság és Művészet, és A Világ c. lapok munkatársa (1932-től). A Nagyvárad és a Nagyváradi Napló c. lapok szerkesztője, felelős szerkesztője (1935-től), ill. részt vett az erdélyi illegális Kommunista Párt lapjainak (Egy Hét, Szabad Szó) szerkesztésében.

A KMP tagja (1919-től). A Sallai Imre és Fürst Sándor halálos ítélete ellen tiltakozó röpirat szerkesztése miatt kitiltották Magyarország területéről (1932), illegálisan tartózkodott Magyarországon, majd ismét Nagyváradon élt (1935-től). A Sajtókamara kizárta tagjai közül (1941). Magyarország német megszállása után letartóztatták (1944. márc. 19.), és Németországba hurcolták.

A II. világháború után a nagyváradi Új Élet és a Fáklya olvasószerkesztője (1945–1949) és a nagyváradi Magyar Színház dramaturgja (1949). Áttelepült Magyarországra (1951), a Magyar Rádió, ill. a Magyar Rádió és Televízió dramaturgja (1951–1960).

Verseket, elbeszéléseket, hangjátékot és néhány népszerű ifjúsági regényt írt. Ifjúsági regényei közül legismertebb az orosz cári hadsereg lengyel zászlósa, Kazimierz Konrad Rulikowski (= Rulikowski Kázmér, 1814–1849) életét feldolgozó történelmi munkája. 

Bárdos László két regénye is fontos szerepet játszott az 1945 utáni magyar művelődéstörténetben. Rulikowski Kázmér lengyel nemesi családból származott. A szabadságharc idején ezredét, a Vozsnyeszenszkij-dzsidás ezredet Magyarországra vezényelték. 1849. júl. 27-én felderítési feladattal őrjáratra küldték. Rulikowski kihasználta a kedvező alkalmat, tíz emberével átállt a magyarokhoz (júl. 30-án besorozták őket a lengyel légió dzsidás ezredébe, de biztonsági okokból hivatalosan a hadifogolylistára került). Világos után a többi lengyel hadifogollyal együtt Nagyváradra indult, ahol azonban aug. 18-án letartóztatták. Miután megtalálták a magyarokhoz írott levelét, bizonyítani tudták „árulását” és „felségsértését”. A hadbíróság golyó általi halálra ítélte Nagyváradon, ahol jeltelen sírba temették. Huszonegy évig feküdt jeltelen sírban, a kiegyezés utáni évek nyugodtabb légköre teremtette meg a feltételt arra, hogy 1872-ben méltó nyughelyet kapjon Nagyváradon. Bárdos Lászlót egész életében foglalkoztatta Nagyvárad közelmúltja, különös tekintettel Rulikowski nagyváradi kapcsolataira. A Berger család több tagja is Nagyváradon nyugszik, ahol a Rhédey-kerti sétánytól a római katolikus, a görögkatolikus és az izraelita temetőig vezető utat Rulikowski-útnak hívták. Bárdos László Magyarországra költözése után kezdte el írni A dzsidás kapitány történetét, a regény első kiadása 1954-ben jelent meg. Rulikowski emléke élénken élt a magyarság körében, azonban lengyel nemesi családból származott (jóllehet nevét gyakran a Rulikovszkij – orosz – változatban) közölte a korabeli sajtó. Illés Béla az 1848/49-es forradalom és szabadságharc századik évfordulójára – talán Rulikowskit ellensúlyozandó – megalkotta Alekszej Guszev kapitány (= százados) legendáját, annak az orosz tisztnek a „történetét”, aki átállt a magyarok oldalára (s emlékére róla nevezték át az addigi lipótvárosi Sas utcát, 1949-ben). Guszevről azonban nem maradtak fenn dokumentumok (az azokat őrző minszki levéltár leégett…) A nem létező Guszev helyett a valóságos Rulikowskiról Bárdos László írhatott történeti regényt.

Bárdos László másik regénye, a Melkun Menyhért utazása nem ifjúsági regény. A történetet első személyben meséli el egy vidéki tisztviselő, volt szakszervezeti funkcionárius, aki napokig őrizte azt a kötelet, amellyel Melkun Menyhértet felakasztották. Melkun Menyhért egy koncentrációs táborból tudott furfanggal és leleménnyel megszökni, ám nem járt sikerrel, elfogták újra. Szerencsétlenül ugrott fel egy vonatra, megsérült. Mivel nem tudta igazolni magát visszakerült a lágerbe, ahol szökése miatt kivégezték. Bárdos László kíméletlen naturalizmussal írta le egy koncentrációs tábor élet, a kínzásokat, a gyilkosságokat, a foglyok újabb és újabb megalázását. Mint utóbb kiderült, a regény tévedésből került az Ifjúsági Kiadó kiadványai közé (úgy gondolták, hogy útleírás…) A legendák szerint a félreérthető cím volt az egyik oka annak, hogy az Ifjúsági Kiadó megváltoztatta a nevét (Móra Ferenc Kiadóra).

Emlékezet

Bárdos László Szalárdon született, élete nagy részét Nagyváradon töltötte. Eredetileg Berger Lajosnak hívták, első írásai még Bárdos Lajos néven jelentek meg (hivatalos iratain a Bárdos Lajos László névváltozat szerepelt).

Szerkesztés

A nagyváradi (1945–1946) és a budapesti Új Élet szerkesztőbizottságának tagja (1956–1960).

Főbb művei

F. m.: Az eltaposott magyar költő. [József Attiláról.] (Szabadság [Nagyvárad], 1937. dec. 7.)
A dzsidáskapitány. Konrad
Rulikowski életregénye. Ifjúsági regény. (Hazáért és szabadságért. Bp., Ifjúsági Könyvkiadó, 1954
Ifjúsági Kiskönyvtár. 30. Ill. Boromisza Zsolt. 2. kiad. Bp., Móra Kiadó, 1958
Delfin Könyvek. Ill. Miklósovits László. 3. kiad. 1974
4. kiad. 1983
lengyelül: Kapitan lansjerów. Ford. Csapláros István. Warszawa, 1956)
Melkun Menyhért utazása.
Ifjúsági regény. Ill. Gudics József. (Bp., Ifjúsági Könyvkiadó, 1956)
Simon Magda: Százházas lakodalom. Színmű. Bev. és a rendezői utószót írta. (Bp., Táncsics Kiadó, 1960).

F. m.: írásai az Új Életben:

nagyváradi Új Élet [napilap]: Találkozás és elválás. (1945. júl. 22.)
Újabb hírek Eddáról. [Edda Ciano Mussoliniről, Mussolini lányáról.] (1945. aug. 3.)
Csipkerózsa felébred. [Adorján Sándorról.] (1945. aug. 5.)
Így írtak, hogy úgy cselekedjenek. (1945. aug. 9.)
Egy elkésett kijelentés. „Széjjel kellett volna ütnöm közöttük!…” – mondja Schiffert Béla a Magyar Lapokról. (1945. aug. 12.)
Okt. 12. Német fogságban. (1945. okt. 13.)
Hét éve lesz nov. 1-jén, hogy vasgárdista golyó leterítette dr. Böszörményi Emilt. (1945. okt. 24.)
Történet egy pár rossz cipőről. (1945. okt. 27.)
Várad visszavárja tegnapi lakkcsizmás bestiáit. (1945. okt. 31.)
A szalontai Rozvány család történetének lapjaiból. Rozvány Jenő harca a magyar és a román elnyomók ellen. (1946. jún. 30.)
Horia Sima és Szálasi titkos szövetsége. (1946. júl. 7.)
A kor gyermeke, (1946. júl. 14.)

budapesti Új Élet [hetilap]: A milliomos evőkanala. (1958. 4.)
Bölcsek és bolondok. (1959. 2.)
Egy különös ember. [Wertheimstein Viktorról, Ady barátjáról.] (1959. 9.)
Lange ácsmester. (1960. 8.)
Eichmann első magyarországi szállítmányában. [Visszaemlékezés.] (1960. 13.)
  Szegény Róza néni. (1960. 15.)
Utcán szerzett unoka… (1960. 22.).

Irodalom

Irod.: műveiről: Agárdi: B. L.: A dzsidáskapitány. (Szabad Ifjúság, 1954. aug. 18.)
D. M.: A dzsidáskapitány. B. L. ifjúsági regénye. (Magyar Nemzet, 1954. nov. 11.)
Boldizsár Iván: B. L.: Melkun Menyhért utazása. (Béke és Szabadság, 1956. 20.)
Sásdi Sándor: B. L.: Melkun Menyhért utazása. (Irodalmi Újság, 1956. 10.)
Simándi Béla: B. L.: Melkun Menyhért utazása. (A könyvtáros, 1956. 4.)
Sós Endre: „Szám, füst, emlék.” B. L.: Melkun Menyhért utazása. (Új Élet, 1956. 4.)
Takács Tibor: B. L.: Melkun Menyhért utazása. (Esti Budapest, 1956. jún. 9.).

Irod.: források: Berger Mór szalárdi illetőségű ugyanottani lakos, valamint kiskorú fia, Lajos vezetéknevének „Bárdos”-ra történt átváltoztatása belügyminisztériumi rendelettel megengedtetett. (Budapesti Közlöny, 1899. okt. 28.)
Kussinszky Endre: Miért akarja megváltoztatni nevét az Ifjúsági Könyvkiadó? (A könyvtáros, 1956. 8.)
Tizenegy váradi író és újságíró elkeseredett hangú Manifesztumban szólaltatja meg a lelkiismeret hangját a Sallai és Fürstön végrehajtott vérítélet ellen. Elhunyt Bárdos László író, a Magyar Rádió dramaturgja. (Népszabadság, 1960. szept. 22.)
Bárdos László halálára. (Új Kelet, 1960. okt. 12.)
Hegedűs Nándor: Bárdos László halálára. – Búcsú Bárdos Lászlótól. Sós  Endre portréja. (Új Élet, 1960. 20. [okt. 15.])
Gál György Sándor: Emlékezés Bárdos Lászlóra. (Új Élet, 1965. 23.)
Horváth Imre: Szitálatlan homok között megcsillanó aranyszemek. [Nagyváradi írókról, Bárdos Lászlóról is.] (Igaz Szó, 1971. 10.).

Irod.: feldolgozások, lexikonok: Magyar irodalmi lexikon. I–III. köt. Főszerk. Benedek Marcell. (Bp., 1963–1965)
Romániai magyar irodalmi lexikon. I–VI. köt. (Bukarest, 1981–2010)
Kortárs magyar írók kislexikona. 1959–1988. Főszerk. Fazakas István. (Bp., 1989)
Új magyar irodalmi lexikon. I–III. köt. Főszerk. Péter László. (2. jav. és bőv. kiad. Bp., 2000).

 

neten:

https://www.familysearch.org/ark:/61903/3:1:33S7-9PB8-7DF?i=201&wc=92ST-7MW%3A40678301%2C65641301%2C49304501&cc=1452460 (Bárdos Lajos László halotti anyakönyve, 1960)

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu 2024

×

Földieknek látszók

Női szentek és boldogok

Legújabb könyvemben tizenkét különös sorsú, közismert, mégis ismeretlen 10–13. századi női szent, boldog és boldog emlékezetű nő életútja szerepel. A szentekről és boldogokról azt hihetnénk, hogy önmegtagadó, imádságos, nem egyszer aszketikus életük kiáltó ellentétben állt világi kortársaik tevékeny mindennapjaival. Valójában valamennyiük élete küzdelmes volt, tele gyarlósággal, hibával, szerencsés és szerencsétlen döntések sorozatával, rendkívüli jellemük azonban a magyarság sorsdöntő pillanataiban felülemelkedett minden addigi kétségen és korláton. Talán egyetlen fejedelmi család sem adott annyi szentet, mint a három évszázadon át uralkodó Árpád-ház, talán egyetlen történelmi korszakban sem élt annyi női szent és szent életű női hitvalló, mint az Árpád-kori Magyar Királyság területén. Az uralkodói dinasztia szentjein kívül könyvem megemlékezik a keresztény hitet a külhonban terjesztő magyarországi uralkodónőkről és fejedelemasszonyokról is.

A Kossuth Kiadó gondozásában megjelent, gazdagon illusztrált album kedvezményes áron, 5942 forintért megrendelhető a vevoszolgalat@kossuth.hu emailen.

Kozák Péter
a Névpont szerkesztője