Barkóczy Sándor
Barkóczy Sándor

2024. április 16. Kedd

Barkóczy Sándor, szalai és tavarnai br.

politikus

Születési adatok

1857. december 13.

Nagyazar, Zemplén vármegye

Halálozási adatok

1925. május 24.

Budapest


Család

Sz: br. Barkóczy Mihály (1821–1895), br. Rudnyánszky Auguszta (1828–1916).

Iskola

A kassai jogakadémián tanult, a bp.-i tudományegyetemen állam- és jogtud. doktori okl. szerzett (1878).

Életút

Zemplén vm. aljegyzője (1878), az Igazságügyminisztérium (1878–1879), a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium (VKM) tisztviselője (1879–1904), miniszteri tanácsosi rangban a VKM Középiskolai Ügyosztályának vezetője (1904–1912). Ogy.-i képviselő, a Főrendiház tagja. A 20. sz. eleji katolikus mozgalmak egyik vezető egyénisége. 1883-ban a Főrendiházban a zsidó–keresztény házasságok tervezett törvénybe iktatása ellen szavazott. Később a VKM vezető tisztviselőjeként a katolikus tanárok létszámát a felekezeti arányosságra hivatkozva növelni kívánta, s ezzel ellenfelei részéről kiérdemelte a „fekete báró” gúnynevet.

Emlékezet

A VKM vezető tisztviselőjeként a katolikus tanárok létszámát a felekezeti arányosságra hivatkozva növelni kívánta, s ezzel ellenfelei részéről kiérdemelte a „fekete báró” gúnynevet.

Elismertség

A Szent Imre Főiskolai Internátus Egyesület (1901) és a bp.-i Urak Mária Kongregációjának alapítója, utóbbi prefektusa is. A Szent Vince Egylet, a bp.-i Katolikus Kör és a Szent István Társulat tagja.

Szerkesztés

A Páduai Szent Antal Egyházközségi Tudósítójának szerkesztője (1929).

Irodalom

Irod.: Tomcsányi Lajos: B. S. (Bp., 1925)
Péter László: Juhász Gyula és a „fekete gróf”. (Acta Universitatis Szegediensis. Sectio Philologica, 1960).

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu, 2013

×

Földieknek látszók

Női szentek és boldogok

Legújabb könyvemben tizenkét különös sorsú, közismert, mégis ismeretlen 10–13. századi női szent, boldog és boldog emlékezetű nő életútja szerepel. A szentekről és boldogokról azt hihetnénk, hogy önmegtagadó, imádságos, nem egyszer aszketikus életük kiáltó ellentétben állt világi kortársaik tevékeny mindennapjaival. Valójában valamennyiük élete küzdelmes volt, tele gyarlósággal, hibával, szerencsés és szerencsétlen döntések sorozatával, rendkívüli jellemük azonban a magyarság sorsdöntő pillanataiban felülemelkedett minden addigi kétségen és korláton. Talán egyetlen fejedelmi család sem adott annyi szentet, mint a három évszázadon át uralkodó Árpád-ház, talán egyetlen történelmi korszakban sem élt annyi női szent és szent életű női hitvalló, mint az Árpád-kori Magyar Királyság területén. Az uralkodói dinasztia szentjein kívül könyvem megemlékezik a keresztény hitet a külhonban terjesztő magyarországi uralkodónőkről és fejedelemasszonyokról is.

A Kossuth Kiadó gondozásában megjelent, gazdagon illusztrált album kedvezményes áron, 5942 forintért megrendelhető a vevoszolgalat@kossuth.hu emailen.

Kozák Péter
a Névpont szerkesztője