Barkóczy Sándor
Barkóczy Sándor

2020. október 23. Péntek

Barkóczy Sándor, szalai és tavarnai br.

politikus

Születési adatok

1857. december 13.

Nagyazar, Zemplén vármegye

Halálozási adatok

1925. május 24.

Budapest


Család

Sz: br. Barkóczy Mihály (1821–1895), br. Rudnyánszky Auguszta (1828–1916).

Iskola

A kassai jogakadémián tanult, a bp.-i tudományegyetemen állam- és jogtud. doktori okl. szerzett (1878).

Életút

Zemplén vm. aljegyzője (1878), az Igazságügyminisztérium (1878–1879), a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium (VKM) tisztviselője (1879–1904), miniszteri tanácsosi rangban a VKM Középiskolai Ügyosztályának vezetője (1904–1912). Ogy.-i képviselő, a Főrendiház tagja. A 20. sz. eleji katolikus mozgalmak egyik vezető egyénisége. 1883-ban a Főrendiházban a zsidó–keresztény házasságok tervezett törvénybe iktatása ellen szavazott. Később a VKM vezető tisztviselőjeként a katolikus tanárok létszámát a felekezeti arányosságra hivatkozva növelni kívánta, s ezzel ellenfelei részéről kiérdemelte a „fekete báró” gúnynevet.

Emlékezet

A VKM vezető tisztviselőjeként a katolikus tanárok létszámát a felekezeti arányosságra hivatkozva növelni kívánta, s ezzel ellenfelei részéről kiérdemelte a „fekete báró” gúnynevet.

Elismertség

A Szent Imre Főiskolai Internátus Egyesület (1901) és a bp.-i Urak Mária Kongregációjának alapítója, utóbbi prefektusa is. A Szent Vince Egylet, a bp.-i Katolikus Kör és a Szent István Társulat tagja.

Szerkesztés

A Páduai Szent Antal Egyházközségi Tudósítójának szerkesztője (1929).

Irodalom

Irod.: Tomcsányi Lajos: B. S. (Bp., 1925)
Péter László: Juhász Gyula és a „fekete gróf”. (Acta Universitatis Szegediensis. Sectio Philologica, 1960).

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu, 2013