Barla Gyula
Barla Gyula

2022. augusztus 19. Péntek

Barla Gyula

pedagógus, irodalomtörténész, nyelvész

Születési adatok

1925. április 12.

Gyulaháza

Halálozási adatok

1977. május 20.

Debrecen


Iskola

A Debreceni Tudományegyetemen magyar–történelem szakos tanári okl. szerzett (1950).

Életút

A debreceni Fazekas Mihály Gimnázium, ill. a KLTE Gyakorló Gimnáziuma tanára (1954–1973), a KLTE BTK Magyar Irodalomtörténet Tanszék egy. docense (1973–1977). 19. sz.-i m. irodalomtörténettel, elsősorban az 1848–1849-es forradalom és szabadságharc irodalmával, egyes íróknak (pl.: Kemény Zsigmond) a forradalomban játszott szerepével, Vajda János munkásságával fogl. Az irodalomoktatás kérdéseivel, ill. stilisztikával kapcsolatos pedagógiai tevékenysége is értékes.

Emlékezet

A Magyar Irodalomtörténeti Társaság Hajdú-Bihar megyei tagozata és a KLTE Gyakorló Gimnáziuma születésének 70. évfordulójára megemlékezést szervezett (Debrecen, 1995. ápr. 14.). Portréját Bihari Sándor festőművész készítette el (1982).

Főbb művei

F. m.: A nyelvtani elemzés új útjairól. (Debrecen, 1963)
Kemény Zsigmond 1848-ban. (Debrecen, 1963)
Arany politikai környezete az 1840-es évek első felében. (Debrecen, 1964)
Az Óda elemzése a középiskolában. (Bp., 1964)
A Gina-dalok problémáiról. (Debrecen, 1965)
A középiskolai nyelvi elemzésről. (Debrecen, 1966)
A középiskolai műelemzés problémáiról. A tartalom és a forma harmóniája. (Módszertani tanulmányok. Irodalom-, nyelvoktatás. (Debrecen, 1969)
Vajda János: Kisebb költemények 1844– 1860. Szerk. (Bp., 1969)
Kemény Zsigmond tanulóéveiből. (Irodalomtörténeti Közlemények, 1975)
Nyelvtan, stílus, iskola. Vál., szerk., bev. Szathmári István. B. Gy. művei bibliográfiájával. (Bp., 1979).

Irodalom

Irod.: Barta János: B. Gy. (Irodalomtörténeti Közlemények, 1978)
Szathmári István: B. Gy. (Magyar Nyelvőr, 1978).

Megjegyzések

MÉL III.: téves halálozási nap máj. 21.!

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu, 2013

×

Földieknek látszók

Női szentek és boldogok

Legújabb könyvemben tizenkét különös sorsú, közismert, mégis ismeretlen 10–13. századi női szent, boldog és boldog emlékezetű nő életútja szerepel. A szentekről és boldogokról azt hihetnénk, hogy önmegtagadó, imádságos, nem egyszer aszketikus életük kiáltó ellentétben állt világi kortársaik tevékeny mindennapjaival. Valójában valamennyiük élete küzdelmes volt, tele gyarlósággal, hibával, szerencsés és szerencsétlen döntések sorozatával, rendkívüli jellemük azonban a magyarság sorsdöntő pillanataiban felülemelkedett minden addigi kétségen és korláton. Talán egyetlen fejedelmi család sem adott annyi szentet, mint a három évszázadon át uralkodó Árpád-ház, talán egyetlen történelmi korszakban sem élt annyi női szent és szent életű női hitvalló, mint az Árpád-kori Magyar Királyság területén. Az uralkodói dinasztia szentjein kívül könyvem megemlékezik a keresztény hitet a külhonban terjesztő magyarországi uralkodónőkről és fejedelemasszonyokról is.

A Kossuth Kiadó gondozásában megjelent, gazdagon illusztrált album kedvezményes áron, 5942 forintért megrendelhető a vevoszolgalat@kossuth.hu emailen.

Kozák Péter
a Névpont szerkesztője