Barla Szabó Ödön
Barla Szabó Ödön

2020. október 20. Kedd

Barla Szabó Ödön

közgazdász, agrártörténész

Névváltozatok

Barla-Szabó Ödön 

Születési adatok

1919. március 27.

Gyula, Békés vármegye

Halálozási adatok

1991. szeptember 4.

Budapest

Temetési adatok

1991. szeptember 27.

Budapest

Farkasrét


Család

Régi református családból származott. Nagyszülei: Barla-Szabó József (1841. okt. 1. Visonta–1889. febr. 11. Visonta. Temetés: 1889. febr. 14. Visonta) református lelkész, országgyűlési képviselő, Mezey Mária (1848?–1938. jan. 27. Kisújszállás. Temetés: 1938. jan. 29. Kisújszállás). Szülei: Barla-Szabó Imre állami tanító, Barthalos Etelka.

Barla-Szabó Imre testvérei: Barla-Szabó Jenő (1870. jún. 12. Kutas–1962. jan. Kisújszállás. Temetés: 1962. jan. 14. Kisújszállás) középiskolai tanár, Móricz Zsigmond egykori tanára, Barla-Szabó József (1883. márc. 23. Somogyvisonta–1960. márc. 16. Bp. Temetés: 1960. márc. 19. Farkasrét) orvos, egészségpolitikus, országgyűlési képviselő, ill. Soós Józsefné Barla-Szabó Irma és Barla-Szabó Margit.

Barla Szabó Ödön felesége: K. Nagy Magda (1921–1984) irodalomtörténész, kandidátus. Barla Szabó Ödön fia: Barla Szabó István és Barla Szabó Gábor (1949–) mezőgazdasági mérnök, kandidátus.

A család mind a Barla Szabó, mind a Barla-Szabó névváltozatot használta.

Iskola

A kisújszállási református gimnáziumban éretts. (1936), a debreceni Tisza István Tudományegyetemen magyar nyelv- és irodalom szakos középiskolai tanári okl. szerzett (1941).

Hat hónapos pártiskolát végzett (1946), az ELTE Lenin Intézetben politikai gazdaságtan szakos középiskolai tanári okl. szerzett (1956), a közgazdaság-tudományok kandidátusa (1963).

Életút

A debreceni református kollégium helyettes óraadó tanára (1941–1942), a kollégiumban kapcsolatba került a Márciusi Fronttal, és részt vett több akciójában, ezért politikai okokból eltávolították (1942). A budapesti Bolyai- és Györffy-kollégium tanára (1942), a II. világháborúban frontszolgálatot teljesített, hadifogságba esett (1942–1945).

A II. világháború után az MKP Országos Központ falusi bizottságának politikai instruktora (1945. szept.–1946), a Szabad Föld újságírója (1946–1947), a Népi Kollégiumok Országos Szövetsége (NÉKOSZ) Oktatási Alosztályának vezetője (1947–1948). Az MDP Pártiskola előadó tanára (1948–1950), egyúttal a mosonmagyaróvári Állami Gazdasági Vezetőképző Tanfolyam mb. igazgatója (1949), a Petőfi Politikai Tisztképző Akadémia, ill. a Sztálin Politikai Tiszti Akadémia tanszékvezető tanára (1950–1954), az MDP Pártfőiskola tanára (1956. jún.–1956. nov.), az MSZMP KB politikai munkatársa (1956. nov.–1958. dec.), az MKKE Politikai Gazdaságtan Tanszéke tud. munkatársa, ill. egy. docense (1959–1974), egy. tanára (1974. júl. 1.–1989. jún. 30.).

Az MTA–TMB aspiránsa (1952–1955 és 1958–1960).

Politikai pályafutását a Márciusi Front debreceni csoportja tagjaként kezdte, ahol baráti kapcsolatba került Losonczy Gézával és Zöld Sándorral, ill. három éven át egy kollégiumi szobában lakott Fehér Lajossal. Részt vett a falukutatók, és a népi írók mozgalmaiban, valamint a szárszói konferencián; első írásaiban, publicisztikáiban Fehér Lajos (1917–1981) hatására a magyar nagybirtokrendszer szerepével és a földosztás szükségességével foglalkozott.

A II. világháború után belépett a Magyar Kommunista Pártba (MKP), Donáth Ferenc javaslatára az MKP falusi bizottságába helyezték, majd agrárpolitikai dolgozatait a Szabad Föld közölte. Az 1950-es években jelentős szerepet játszott az MDP agrárpolitikája megvalósításában, ill. a földreform végrehajtása utáni nagyszámú fellebbezések helyszíni kivizsgálása során az Országos Földbirtokrendező Tanács számára több írásos véleményt készített. Később érdeklődése a tervgazdaság és a hosszú távú tervezés elméleti kérdései felé fordult, Magyarországon az elsők között vizsgálta a szovjet 20-as évek gazdasági programjait. Élete utolsó éveiben az 1953 jún.-i magyarországi mezőgazdasági fejlődés megújulási lehetőségeit, azok kudarcait elemezte.

Emlékezet

Gyulán született, középiskoláit – a családi hagyományok miatt – Kisújszálláson, egyetemi tanulmányait Debrecenben végezte. Budapesten élt és tevékenykedett (utolsó címe: XI. kerület Muskotály utca 7.), a Farkasréti Temetőben nyugszik.

Elismerés

Munka Érdemrend (arany, 1975), Szocialista Magyarországért Érdemrend (1984).

Szerkesztés

Az Egyetemi Szemle szerkesztőbizottságának tagja (1980–1983).

Főbb művei

F. m.: Mit tett az MKP a parasztságért? (Bp., Szikra, 1945)
A Magyar Kommunista Párt. (MKP Szeminárium 3. Bp., 1946)
Hogyan segítsünk a parasztságon? B. Sz. Ö. előadása falusi és mezővárosi tanfolyam számára. (Szemináriumi füzetek. Bp., 1946)
Népiesek és a parasztság jövője. (Valóság, 1946. 10.)
Politikai helyzet az egyetemeken. (Belpolitikai Szemle, 1958. 6.)
A munka szerinti elosztás formáinak fejlődése és néhány elméleti kérdése. Kand. értek. (Bp., 1962)
A távlati tervezés metodológiájának összefüggései a szocializmus építésének programjával a ’20-as években a Szovjetunióban. (Tájékoztató, 1968. 5.)
Adalékok a szövetkezet szerepéről, jellegéről folyó vitához a ‘20-as évek szovjet közgazdasági irodalma tükrében. (Tájékoztató, 1969. 6.)
Lenin az államkapitalizmus szerepéről a szocialista gazdálkodás előkészítésében. (Párttörténeti Közlemények, 1970. 2.)
A politikai gazdaságtan módszertani vitái az 1920-as években a Szovjetunióban. (Tájékoztató, 1971)
Az 1920-as évek gazdasági vitái a Szovjetunióban. (Bp., Kossuth Kiadó, 1971)
A szocializmus politikai gazdaságtana. Tankönyv. Többekkel. (Bp., Kossuth Kiadó, 1973
2. kiad. 1976
3. kiad. 1979 és utánnyomások)
Mód Aladár. (Párttörténeti Közlemények, 1974. 1.)
Varga Jenő elméleti munkássága. (Magyar Nemzet, 1974. jún. 19.)
Megjegyzések Berend T. Iván könyvéhez. B. T. I.: A szocialista gazdaság fejlődése Magyarországon. (Párttörténeti Közlemények, 1975. 1.)
Lenin nézeteinek fejlődése az átmeneti korszak gazdaságpolitikájáról. (A Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60. évfordulója. Tudományos ülésszak, Budapest, 1977. okt. 26-27. Előadások. Szerk. Halay Tibor, Vass Henrik, Vészi Béla. Bp., 1977 és Közgazdasági Szemle, 1978. 1.)
Elmélet és gyakorlat. Az ösztönzés lenini elvei. (Népszava, 1978. márc. 31.)
Mód Aladár emlékezete. (Magyar Hírlap, 1978. aug. 20.)
A hosszú távú tervezés genetikai és teleológiai elvéről folytatott vita a Szovjetunióban. (Egyetemi Szemle, 1980. 2.)
Lenin születésének 110. évfordulóján. Gondi Józseffel. (Egyetemi Szemle, 1980. 3.)
Gazdaságpolitika és gazdasági fejlődés az MDP KV 1953. jún.-i ülése után. (Párttörténeti Közlemények, 1981. 2.)
A gazdaság, politika és erkölcs viszonyára vonatkozó lenini felfogás néhány időszerű aspektusa. (Egyetemi Szemle, 1983. 3.)
Fehér Lajos: Sorsfordító évtizedek. Cikkek és beszédek. 1941–1981. Vál., szerk., az előszót írta Sipos Leventével. (Bp., Kossuth, 1987)
Adalékok a magyarországi megújulási próbálkozásokhoz. 1954–1956. (Múltunk, 1991. 4.).

 

 

F. m.: ford.: Valojov, Dmitrij–Lapsina, Genrietta: Szocializmus és áruviszonyok. Ford. Kovács Katalinnal és Rupert Ferenccel. (Bp., Kossuth Kiadó, 1974).

Irodalom

Irod.: írásairól: B. Sz. Ö.: Az 1920-as évek gazdasági vitái a Szovjetunióban. (Világgazdaság, 1972. jan. 18.)
Szigeti Endre: B. Sz. Ö.: Az 1920-as évek gazdasági vitái a Szovjetunióban. (Társadalmi Szemle, 1972. 7-8.)
Sipos Aladár: B. Sz. Ö.: Az 1920-as évek gazdasági vitái a Szovjetunióban. (Párttörténeti Közlemények, 1974. 1.). 

 

 

Irod.: Halálhír. (Népszabadság, 1991. szept. 11.)
Mód Aladárné: „Kalandozó magyarok voltunk mi is.” Emlékezés B. Sz. Ö.-ra. (Magyarország, 1997. 36.).

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu 2020