Barlai Ervin
Barlai Ervin

2024. december 6. Péntek

Barlai Ervin

erdőmérnök

Névváltozatok

1904-ig Neuherz

Születési adatok

1899. június 19.

Korompa, Szepes vármegye

Halálozási adatok

1967. július 3.

Budapest


Család

Sz: Barlai Béla (1870–1921) vaskohómérnök. F: Doleschall Margit. Fia: Barlai Zoltán (1926–) geofizikus.

Iskola

A soproni Bányamérnöki és Erdőmérnöki Főiskolán erdőmérnöki okl. szerzett (1923).

Életút

A bánokszentgyörgyi Eszterházy-hitbizomány erdésze (1923–1924), Lentiben a szilvágyi vasút és fűrészüzem tervezőmérnöke (1924–1941), a munkácsi magyar–olasz Latorca Ipari és Gazdasági Rt. műszaki igazgatója (1941–1944). A II. vh. után a Földművelésügyi Minisztérium (FM) szakelőadója (1945–1946), a Magyar Állami Erdőgazdasági Üzemek (MÁLLERD) ügyvezető igazgatója (1946–1950), a Faipari Kutató Intézet alapító tud. munkatársa (1950–1959). A BME-n a faipari gépészmérnöki képzés elindítója (1952), a soproni Erdészeti és Faipari Főiskolán a fatechnológia és a gazdaságpolitika című tárgyak előadója. A MÁLLERD igazgatójaként vezető szerepet játszott a magyarországi erdészeti politika irányításában, az államosított erdők központi irányításának megszervezője és az ezzel összefüggő magyarországi erdőgazdaság-politikai irányelvek kidolgozója Kutatóként a magyarországi fűrész- és lemezipari technológia korszerűsítője, a rönkvédelmi kutatások elindítója. Kidolgozta a magyarországi lombfák hőkezeléssel történő nemesítését, ezzel lehetővé vált a lombfa ceruzafaként való felhasználása. Különösen jelentős az a találmánya, amellyel lehetővé vált a nyárfa farostlemezként való hasznosítása, egy másik eljárásával jelentősen csökkentette az ún. fülledési károkat.

Emlékezet

Születésének 100. évfordulóján az Országos Erdészeti Egyesület (OEE) megemlékezést tartott.

Szerkesztés

A Faipari Kutatások szerkesztője (1962–1967).

Főbb művei

F. m.: Korszerű fűrészüzem és fűrészelés. Simonkay Gyulával. (Bp., 1943
2. kiad. 1944)
Erdőgazdaságpolitikai irányelvek. (Bp., 1946)
Erdőgazdaságunk a tervgazdálkodás tükrében. (Magyar Technika, 1947)
A fűrészelés elmélete és a keretfűrész technológiája. (Bp., 1952)
Fontosabb fafajaink meghatározása makroszkópikus úton. (Bp., 1952)
A hárosi falemezművekben végzett rönkvédelmi kutatás ismertetése. (Faipar, 1952)
Kihasználási szempontok fűrészáru-termeléskor, különös tekintettel a kisátmérőjű rönkök feldolgozására. (Bp., 1952)
Rönkvédelem. (Bp., 1952)
Rönkvédelem faipari üzemekben. Bálint Gyulával. (Bp., 1952)
Speciális fűrészüzemi és enyvezettlemez-ipari technológia. Salamon Mariánnal. (Bp., 1953)
Faismerettan az erdőipari technikumok számára. Bobok Lászlóval, Szarka Máriával. (Bp., 1953)
A fa meghatározása makroszkópikus úton és mikroszkópiai ismertetése. (Bp., 1954)
Faipari anyagismeret. Pomogács Bélával, Tamási Zoltánnal. (Bp., 1957
5. kiad. 1963)
Fűrészipari gépek mozgástana. (Bp., 1957)
Kutatások a folyamatos termelés bevezetésével kapcsolatos feltételek tisztázására a lombos fát feldolgozó fűrésziparban. (Bp., 1957)
Kutatások a keretfűrészeken elérhető fűrészáru-kihozatal fokozásával kapcsolatban lombos fűrészáru termelése esetén. (Bp., 1958)
Faipari technológia. 2. Bakai Istvánnal, Hajós Károllyal. (Bp., 1959
2. kiad. 1961)
Faipari anyagismeret. (Bp., 1962)
A furnér és rétegelt lemezgyártás technológiája. Lugosi Armanddal, Gönczöl Imrével. (Bp., 1965).

Irodalom

Irod.: Somkuti Elemér: B. E. (Faipar, 1967)
Madas András: B. E. (Az Erdő, 1968)
Hiller István–Gyuriczáné Csomor Ágota: B. E., a faipar egyik megteremtője. (Erdőgazdaság és Faipar, 1980)
Szakács László: Adatok B. E. 1945-ben végzett munkásságához. (Országos Erdészeti Egyesület Erdészettörténeti Szakosztályának Közleményei, 1987).

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu, 2013

×

Földieknek látszók

Női szentek és boldogok

Legújabb könyvemben tizenkét különös sorsú, közismert, mégis ismeretlen 10–13. századi női szent, boldog és boldog emlékezetű nő életútja szerepel. A szentekről és boldogokról azt hihetnénk, hogy önmegtagadó, imádságos, nem egyszer aszketikus életük kiáltó ellentétben állt világi kortársaik tevékeny mindennapjaival. Valójában valamennyiük élete küzdelmes volt, tele gyarlósággal, hibával, szerencsés és szerencsétlen döntések sorozatával, rendkívüli jellemük azonban a magyarság sorsdöntő pillanataiban felülemelkedett minden addigi kétségen és korláton. Talán egyetlen fejedelmi család sem adott annyi szentet, mint a három évszázadon át uralkodó Árpád-ház, talán egyetlen történelmi korszakban sem élt annyi női szent és szent életű női hitvalló, mint az Árpád-kori Magyar Királyság területén. Az uralkodói dinasztia szentjein kívül könyvem megemlékezik a keresztény hitet a külhonban terjesztő magyarországi uralkodónőkről és fejedelemasszonyokról is.

A Kossuth Kiadó gondozásában megjelent, gazdagon illusztrált album kedvezményes áron, 5942 forintért megrendelhető a vevoszolgalat@kossuth.hu emailen.

Kozák Péter
a Névpont szerkesztője