Barna Ignác
Barna Ignác

2024. december 6. Péntek

Barna Ignác, nyermeghi

költő, műfordító, fogorvos

Születési adatok

1822. február 2.

Nagykároly, Szatmár vármegye

Halálozási adatok

1894. november 23.

Budapest


Család

Köznemesi családból származott, nemességüket Bethlen Gábortól kapták 1618-ban. Sz: Barna Pál, Jurai Borbála. Testvére: Barna Ferdinánd (1825–1895) nyelvész, könyvtáros, műfordító. Unokatestvére Barna János (1880–1934) irodalomtörténész, színháztörténész, műfordító.

Iskola

A pesti tudományegyetemen orvostudori okl. (1846), a fogászat tárgykörében magántanári képesítést szerzett (1865), az MTA tagja (l.: 1876. jún. 8.).

Életút

Részt vett a forradalom kitörésekor a pesti eseményekben (1848. márc.), majd a forradalom és szabadságharc idején az ún. Hunyadi-huszárok ezredorvosa (1848–1849), ill. megbízást kapott a nagykárolyi hadikórház felügyeletére (1849. márc.–aug.). A bukás után Bécsben fogorvosi rendelőt nyitott (1850–1855), ismét Pesten telepedett le, ahol fogorvosi rendelője mellett saját fogászati laboratóriumát is vezette (1855–1894; laboratóriumát később Árkövi (Arnstein) Márton, Árkövy József édesapja vette át!), később József főherceg udvari orvosaként is tevékenykedett. A pesti, ill. a bp.-i tudományegyetemen a fogászat magántanára (1865-től). Az első magyar nyelvű fogorvosi tankönyv szerzője (Takáts Pálnak 1833-ban megjelent Szorgalmatos Fogorvosa nem tankönyv, hanem német nyelvből történt kompiláció!). Fogorvosi működése mellett elsősorban verseket írt és műfordítással fogl. Műfordítóként elsősorban klasszikus ókori latin irodalmat (Horatiust és Vergiliust) tolmácsolt. Lefordította – többek között – Horatius szatíráit és Vergilius Aeneisét.

Szerkesztés

A forradalom előtt a Pesti Divatlap, az Athenaeum, a Honderű és az Életképek közölték költeményeit. Ráspoly álnéven írt politikai versei a Borsszem Jankó c. élclapban jelentek meg.

Főbb művei

F. m.: Fogászat. (Pest, 1871)
A rómaiak satiráiról és satira íróikról. Akadémiai székfoglaló. (Elhangzott: 1876. okt. 16.
megjelent: Értekezések az MTA Nyelv- és Széptudományi Osztálya köréből. 6. köt. 3. Bp., 1876
kivonatosan: Akadémiai Értesítő, 1876)
verseskötetei: B. I. versei. (Pest, 1846)
Szerelemhangok. Versek. (Pest, 1850)
ford.: Quintus Horatius Flaccus versei. Ford., jegyz. (Bp., 1875)
Decimus Junius Juvenalis satirái. Ford., jegyz. (Bp., 1876)
Aulus Persius Flaccus és Sulpicia satirái. (Bp., 1881)
Horatius Flaccus satiráinak két könyve. Ford., jegyz. (Bp., 1884)
Publius Vergilius Maro Aeneise. Ford., jegyz. (Bp., 1890).

Irodalom

Irod.: Némethy Géza: B. I. emlékezete. (Egyetemes Philologiai Közlöny, 1897)
Salamon Henrik: B. I., a fogorvos és a költő. (Bp., 1939).

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu, 2013

×

Földieknek látszók

Női szentek és boldogok

Legújabb könyvemben tizenkét különös sorsú, közismert, mégis ismeretlen 10–13. századi női szent, boldog és boldog emlékezetű nő életútja szerepel. A szentekről és boldogokról azt hihetnénk, hogy önmegtagadó, imádságos, nem egyszer aszketikus életük kiáltó ellentétben állt világi kortársaik tevékeny mindennapjaival. Valójában valamennyiük élete küzdelmes volt, tele gyarlósággal, hibával, szerencsés és szerencsétlen döntések sorozatával, rendkívüli jellemük azonban a magyarság sorsdöntő pillanataiban felülemelkedett minden addigi kétségen és korláton. Talán egyetlen fejedelmi család sem adott annyi szentet, mint a három évszázadon át uralkodó Árpád-ház, talán egyetlen történelmi korszakban sem élt annyi női szent és szent életű női hitvalló, mint az Árpád-kori Magyar Királyság területén. Az uralkodói dinasztia szentjein kívül könyvem megemlékezik a keresztény hitet a külhonban terjesztő magyarországi uralkodónőkről és fejedelemasszonyokról is.

A Kossuth Kiadó gondozásában megjelent, gazdagon illusztrált album kedvezményes áron, 5942 forintért megrendelhető a vevoszolgalat@kossuth.hu emailen.

Kozák Péter
a Névpont szerkesztője