Barna János
Barna János

2022. január 28. Péntek

Barna János, nyermeghi

irodalomtörténész, színháztörténész, műfordító

Születési adatok

1880. november 15.

Budapest

Halálozási adatok

1934. november 14.

Budapest


Család

Köznemesi családból származott, nemességüket Bethlen Gábortól kapták 1618-ban. Sz: anyja Meskó Sándor, csanádi alispán húga. Testvére: Barna Sándor Csanád vm. árvaszéki ülnöke. Nagybátyja: Barna Ignác (1822–1894) fogorvos és Barna Ferdinánd (1825– 1895) nyelvész, mindketten az MTA tagjai.

Iskola

Középiskoláit Szegeden, Nagyszebenben és Szarvason végezte, a bp.-i tudományegyetemen középisk. tanári és bölcsészdoktori okl. szerzett (1906).

Életút

A Szatmárnémeti R. k. Főgimnázium (1906–1912), a szatmárnémeti városi felsőkereskedelmi iskola r. tanára (1912–1913), az I. vh. kitörésekor Spanyolországban nemzetközi közgazdász tanfolyamon vett részt, hazafelé a franciák internálták (1914–1919). Hazatérése után ismét Szatmárnémetiben tanított (1919–1924). Áttelepült Magyarországra, a makói Návay Lajos városi fiú felsőkereskedelmi iskola r. tanára (1924–1925), igazgatója (1925–1929), a bp.-i gyakorló felsőkereskedelmi iskola r. tanára (1929–1934). Irodalomtörténészként elsősorban 19. sz.-i és kortárs magyar irodalommal, Reviczky Gyula munkásságával fogl., műfordítóként spanyol és francia költőket tolmácsolt. Összeállította a Csanád vármegyei nemes családokat, egyúttal monográfiát írt saját családja, a nyermeghi Barna család múltjáról. Jelentősek a vidéki színészet (Gyöngyös, Makó, Nyíregyháza stb.) történetét feldolgozó művei; kiadta Balogh István naplóját, Kántorné Engelhardt Anna levelezését.

Szerkesztés

A Csanádvármegyei Könyvtár szerkesztője (1926–1929). Tárcái, irodalmi cikkei és műfordításai többek között a Kulturában (1911–1912), a Heti Szemlében (1912–1913), a Katholikus Életben (1920–1924), a Rendkívüli Ujságban (1922–1924), az Aradi Fáklyában (1923) és a Pásztortűzben jelentek meg (1923).

Főbb művei

F. m.: Árpádházi templomaink. (Makó, 1902)
Baló Tasziló költeményei. Sajtó alá rend. (Bp., 1910)
Paul Verlaine. (Makó, 1911)
Reviczky Gyula vallásos költészete. (Szatmárnémeti, 1912)
Spanyol vasutakról. (Szatmárnémeti, 1912)
Nemes családok Csanád vármegyében. Sümeghy Dezsővel. (Makó, 1914)
A nyermeghi Barna család története. (Szatmár, 1925)
A trubadúrok. (Makó, 1925)
Versek. Juan de Pardo néven. (Szatmár, 1925)
Horváth Boldizsár összes költeményei. Sajtó alá rend. (Makó, 1927)
Makó és Csanád-Torontál vármegye fontosabb községei. Szerk. (Makó, 1929)
Szerencs és vidéke. Szerk. (Makó, 1931)
ford.: Francia lírikusok. (Szatmárnémeti, 1912)
Gustavo Adolfo Becker költeményei. (Szatmárnémeti, 1914)
de Campoamor, Ramon: Dolores. Versek. (Szatmár, 1923)
de Palaun, Melchior: Spanyol koplák. Versek. (Szatmár, 1923)
Japán antológia. (Szatmár, 1924)
Li-Tai-Po versei. (Makó, 1925)
Valera, Juan: Pepita Jimenez. Reg. (Makó, 1927)
Spanyol lírai költészet. (Makó, 1928). F. színháztörténeti művei: Balogh István: Egy magyar színész életéből. Szerk. (Makó, 1925)
Fejezetek a makói színészet múltjából. (Makó, 1928)
Balogh István naplója. Sajtó alá rend. (Makó, 1927)
A makói Hollósy Kornélia Színház története. (Makó, 1929)
Blaha Lujza makói vendégjátéka. (Makó, 1930)
Makó színészete és irodalma. (Makó, 1930)
A Kelemen László emlékünnepély története. (Makó, 1930)
Kántorné levelei. Sajtó alá rend. (Makó, 1931)
Nyíregyháza színészete, irodalma és sajtója. (Bp., 1931)
Hollósy Kornélia emlékalbum. Szerk. (Makó, 1932)
A gyöngyösi színjátszás kezdetei. 1801–1839. (Gyöngyös, 1933)
A makói második színkör és a Színpártoló Egyesület története. (Makó, 1933)
A debreceni színészet első esztendeje. (Debrecen, 1934).

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu, 2013

×

Földieknek látszók

Női szentek és boldogok

Legújabb könyvemben tizenkét különös sorsú, közismert, mégis ismeretlen 10–13. századi női szent, boldog és boldog emlékezetű nő életútja szerepel. A szentekről és boldogokról azt hihetnénk, hogy önmegtagadó, imádságos, nem egyszer aszketikus életük kiáltó ellentétben állt világi kortársaik tevékeny mindennapjaival. Valójában valamennyiük élete küzdelmes volt, tele gyarlósággal, hibával, szerencsés és szerencsétlen döntések sorozatával, rendkívüli jellemük azonban a magyarság sorsdöntő pillanataiban felülemelkedett minden addigi kétségen és korláton. Talán egyetlen fejedelmi család sem adott annyi szentet, mint a három évszázadon át uralkodó Árpád-ház, talán egyetlen történelmi korszakban sem élt annyi női szent és szent életű női hitvalló, mint az Árpád-kori Magyar Királyság területén. Az uralkodói dinasztia szentjein kívül könyvem megemlékezik a keresztény hitet a külhonban terjesztő magyarországi uralkodónőkről és fejedelemasszonyokról is.

A Kossuth Kiadó gondozásában megjelent, gazdagon illusztrált album kedvezményes áron, 5942 forintért megrendelhető a vevoszolgalat@kossuth.hu emailen.

Kozák Péter
a Névpont szerkesztője