Baros Gyula
Baros Gyula

2020. október 30. Péntek

Baros Gyula

irodalomtörténész

Születési adatok

1876. január 22.

Budapest

Halálozási adatok

1936. október 17.

Budapest


Család

Sz: Baros László, Sári Mária.

Iskola

A bp.-i tudományegyetemen magyar–latin szakos tanári és bölcsészdoktori okl. szerzett (1899), az MTA tagja (l.: 1927. máj. 5.).

Életút

Br. Radvánszky Béla koronaőr gyermekeinek nevelője (1899–1906), a bp.-i Felsőbb Leányiskola, ill. 1916-tól az Országos Nőképző Egyesület Veres Pálné Leánygimnáziumának r. tanára (1906–1936), ig.-ja (1912–1915 és 1932–1936), c. tanügyi főtanácsosként nyugdíjazták (1936). A bp.-i középiskolák magyar nyelvi szakfelügyelője (1919–1925), az Országos Tankönyvügyi Bizottság előadója (1925-től). Régi magyar irodalommal, 18–19. sz-i magyar irodalommal, elsősorban Barcsay Ábrahám, Báróczy Sándor, Rimay János, ill. Arany János, Jókai Mór és Petőfi Sándor munkásságával fogl.

Elismertség

Az MTA Irodalomtörténeti Bizottság meghívott tagja (1916–1927).

Szerkesztés

Az Irodalomtörténet c. folyóirat szerkesztője (1915–1916 és 1933–1936). A Veres Pálné Felsőbb Leányiskola Értesítője (1912–1915), ill. a Veres Pálné Leánygimnázium Értesítője szerkesztője (1933–1935).

Főbb művei

F. m.: A Radványi verseskönyvek. (Bp., 1904)
Barcsay és Báróczy. (Sajókaza, 1905)
V. Szolga Mihály diáriuma. (Erdélyi Múzeum, 1905)
Bessenyei Sándor szerelme. (Bp., 1906)
Rimay János szerelmi lírája. (Budapesti Szemle, 1906)
Kazinczy Ferenc és Radvánszky Teréz. (Értekezések az irodalomtörténet köréből. Bp., 1908)
Petőfi a magyar költők lantján. Összegyűjtötte Endrődi Sándorral. (Bp., 1910)
Adatok Barcsay Ábrahám levelezéséhez. (Bp., 1911)
Arany János és Tisza Domokos. (Urania, 1911)
Arany, Petőfi és a ponyvairodalom. (Magyar Könyvszemle, 1918)
Madách nyomai szépirodalmunkban. (Budapesti Szemle, 1923)
Jókai és Arany. (Protestáns Szemle, 1925)
Jókai a szépirodalomban. A Jókai Mórra vonatkozó költői művek bibliográfiája. (Magyar Könyvszemle, 1925)
Philemon és Baucis magyar földön. (Budapesti Szemle, 1926)
Szép Ilonka halhatatlansága. (Irodalomtörténet, 1926)
Boldog Margit legendája. A XVI. századi szöveget mai nyelvre átírta és tájékoztatóval ellátta. (A Napkelet könyvtára. 22. Bp., 1927
2. kiad. 1938.)
Az irodalmi hagyomány életereje. Akadémiai székfoglaló. (Elhangzott: 1928. okt. 29.
megjelent kivonatosan: Akadémiai Értesítő, 1928).

Irodalom

Irod.: Alszeghy Zsolt: B. Gy. ravatalánál. (Irodalomtörténet, 1936)
B. Gy. (Az Országos Nőképző Egyesület Veres Pálné Leánygimnáziumának Értesítője, 1937)
Clauser Mihály: A huszonötéves Irodalomtörténet: Emlékezés B. Gy.-ról. (Napkelet, 1937).

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu, 2013