Baross György
Baross György

2022. szeptember 25. Vasárnap

Baross György

politikus, jogász, diplomata

Névváltozatok

1942-ig Drucker

Születési adatok

1899. július 14.

Budapest

Halálozási adatok

1972. április 27.

Budapest


Család

Sz: Drucker Jenő (1866–1926) agrárpolitikus, mezőgazdasági szakíró, Baross Margit.

Iskola

Budapesten tisztiiskolát végzett; az I. vh.-ban az olasz fronton harcolt (1917–1918), az összeomlás után Münchenben gazdasági tanulmányokat folytatott (1922), majd Hágában nemzetközi jogot tanult (1927).

Életút

A Magyar Külügyi Társaság titkára, igazgatója, majd alelnöke (1926–1935), a Pest-Pilis-Solt-Kiskun vm.-i Tanfelügyelőség tanügyi fogalmazója (1935–1939), a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium (VKM) tanügyi segédtitkára (1939–1940), a Külföldi Kapcsolatok Osztályának helyettes vezetője (1940–1944). Hosszabb tanulmányt tett Svájcban (1942). Nemzetközi jogi és diplomáciai kérdésekkel fogl. Kezdeményezésére rendezték meg Bp.-en az Interparlamentáris Konferenciát (1936).

Elismertség

A Magyar Külügyi Társaság Balkán Bizottságának alapító tagja (1939).

Szerkesztés

A Külügyi Szemle felelős szerkesztője (1939–1944), egyúttal a Külügyi Könyvtár és a Külügyi Évkönyv szerkesztője (mindkettő Eöttevényi Olivérrel, 1939–1944).

Főbb művei

F. m.: Adatok az internacionalizmus történetéhez. (Bp., 1932)
A Népszövetség és az Interparlamentáris Unió. (Miskolc, 1932)
A nemzetközi szervezetek. A nemzetközi organizáció kialakulása. (Időszerű kérdések. 5. Bp., 1933)
A pánamerikai unió. (Külügyi Szemle, 1933)
A külpolitikai közvélemény kialakítása. A külföldi politikai intézmények szervezete és működése. (Időszerű kérdések. 8. Bp., 1938)
A Balkán Bizottság első éve. (Balkán Könyvtár. 2. Bp., 1942)
A Külügyi Szemle a második világháborúban. Egy fejezet a szellemi ellenállás történetéből. (Bp., 1946).

Megjegyzések

Gulyás: VI. köt. Drucker György néven!

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu, 2013

×

Földieknek látszók

Női szentek és boldogok

Legújabb könyvemben tizenkét különös sorsú, közismert, mégis ismeretlen 10–13. századi női szent, boldog és boldog emlékezetű nő életútja szerepel. A szentekről és boldogokról azt hihetnénk, hogy önmegtagadó, imádságos, nem egyszer aszketikus életük kiáltó ellentétben állt világi kortársaik tevékeny mindennapjaival. Valójában valamennyiük élete küzdelmes volt, tele gyarlósággal, hibával, szerencsés és szerencsétlen döntések sorozatával, rendkívüli jellemük azonban a magyarság sorsdöntő pillanataiban felülemelkedett minden addigi kétségen és korláton. Talán egyetlen fejedelmi család sem adott annyi szentet, mint a három évszázadon át uralkodó Árpád-ház, talán egyetlen történelmi korszakban sem élt annyi női szent és szent életű női hitvalló, mint az Árpád-kori Magyar Királyság területén. Az uralkodói dinasztia szentjein kívül könyvem megemlékezik a keresztény hitet a külhonban terjesztő magyarországi uralkodónőkről és fejedelemasszonyokról is.

A Kossuth Kiadó gondozásában megjelent, gazdagon illusztrált album kedvezményes áron, 5942 forintért megrendelhető a vevoszolgalat@kossuth.hu emailen.

Kozák Péter
a Névpont szerkesztője