Baross János, bellusi
agrárpolitikus, jogász
Születési adatok
1875. december 21.
Pilisszántó
Halálozási adatok
1926. szeptember 7.
Budapest
Család
Sz: Baross Pál királyi tanácsos, szenterzsébeti Forster Anna. Testvére: Baross Károly (1865–1905) mezőgazdasági szakíró, politikus.Iskola
Középiskoláit az esztergomi bencés gimnáziumban végezte, a bp.-i tudományegyetemen jogtud. doktori okl. (1895), az agrárpolitika tárgykörben magántanári képesítést szerzett (1905).Életút
Pest-Pilis-Solt-Kiskun vm., majd Torontál vm. szolgabírája (1895–1900), az Országos Statisztikai Hivatal (KSH), ill. a Kereskedelmi Minisztérium segédfogalmazója (1900–1905); közben szabadelvű párti programmal Csongrádon a Képviselőház tagjává választották de mandátumát a Kúria megsemmisítette (1901). A Függetlenségi és 48-as Párt ogy.-i képviselője (Lovrini választókerület, 1905– 1918), a pártszakadás idején a Kossuth Ferenc vezette szárnyhoz csatlakozott (1909–1913). A Tanácsköztársaság idején Friedrich Istvánnal együtt részt vett az ellenforradalmi mozgalmakban, ezért két hónapig a bp.-i gyűjtőfogházban raboskodott (1919). Párton kívüli, irredenta programmal ngy.-i képviselő (Pilisvörösvári választóker., 1922–1925). A bp.-i tudományegyetem magántanára (1909–1910). Az Országos Magyar Gazdasági Egyesület (OMGE) kodifikációs bizottságának előadója (1900–1905). Agrárjogi, később választójogi kérdésekkel fogl., elsősorban a parasztbirtokok öröklési kérdéseit vizsgálta. Különböző intézkedések bevezetésével megpróbálta a parasztbirtokok elaprózódását megakadályozni, egy mérsékelt földreform végrehajtását is kezdeményezte.Szerkesztés
Az Egyetemi Lapok felelős szerkesztője (1895–1896). Írásai a fentin kívül még – többek között – a Köztelekben (1900–1910), a Magyarországban (1900–1907), a Hazánkban (1901–1903), a Magyar Gazdák Szemléjében (1901–1902), a Budapesti Szemlében (1902), a Huszadik Században (1902), a Közgazdasági Szemlében (1903), a Budapesti Hírlapban (1908); ill. a Borászati Lapokban jelentek meg.Főbb művei
F. m.: Idegenek birtokszerzése. (Bp., 1900)Az öröklési jog kérdései. (Bp., 1901)
Agrár öröklési jog. I. Általános tanok és a német törzsöröklés. (Bp., 1902.)
Hogyan öröklődjék a földbirtok? (Bp., 1904)
A parcellázási mozgalom jelentősége. (Bp., 1904)
Részleges jelentés az OMGE által a magyar parasztbirtok öröklési módjaira vonatkozó … adatgyűjtés eredményeiről. (Bp., 1905)
Nemzeti birtokpolitika (Bp., 1906)
A szénkérdés a magyar bányajog reformjában (Bp., 1908)
A választójogi reform. (Budapesti Hírlap, 1908)
A petróleum, földgáz és kálisók viszonya a földtulajdonhoz. (Bp., 1910)
Választójogunk nemzeti reformja. (Bp., 1910)
A mezőgazdasági hitel kérdései. (Köztelek, 1911)
A törvényes öröklés-ágiság a polgári törvénykönyv javaslatában. A hitbizományok reformja. (Magyar Jogászegyleti Értekezések, 1915)
Magyarország földjének nemzetiségi és szociális megoszlása. (Magyar Királyi Országos Statisztikai Hivatal jubiláris évkönyve. Bp., 1923).
Szerző: Kozák Péter
Műfaj: Pályakép
Megjelent: nevpont.hu, 2013
Aktuális havi évfordulók
Alexander Bernát
filozófus, esztéta
Alexits György
matematikus, matematikatanár, kultúrpolitikus
Haar Alfréd
matematikus
Hajdú Gusztáv
állatorvos
Hajnal Gábor
költő, műfordító, szerkesztő
Foglalkozások
politikus (662), orvos (602), író (459), történész (363), jogász (331), irodalomtörténész (285), szerkesztő (273), újságíró (268), műfordító (228), pedagógus (213), költő (189), közgazdász (181), nyelvész (167), gépészmérnök (166), biológus (144), festőművész (121), vegyészmérnök (120), római katolikus pap (117), kémikus (115), mezőgazdasági mérnök (109), matematikus (99), művészettörténész (95), muzeológus (93), levéltáros (91), fizikus (88)