Család

Sz: Baross Pál királyi tanácsos, szenterzsébeti Forster Anna. Testvére: Baross Károly (1865–1905) mezőgazdasági szakíró, politikus.

Iskola

Középiskoláit az esztergomi bencés gimnáziumban végezte, a bp.-i tudományegyetemen jogtud. doktori okl. (1895), az agrárpolitika tárgykörben magántanári képesítést szerzett (1905).

Életút

Pest-Pilis-Solt-Kiskun vm., majd Torontál vm. szolgabírája (1895–1900), az Országos Statisztikai Hivatal (KSH), ill. a Kereskedelmi Minisztérium segédfogalmazója (1900–1905); közben szabadelvű párti programmal Csongrádon a Képviselőház tagjává választották de mandátumát a Kúria megsemmisítette (1901). A Függetlenségi és 48-as Párt ogy.-i képviselője (Lovrini választókerület, 1905– 1918), a pártszakadás idején a Kossuth Ferenc vezette szárnyhoz csatlakozott (1909–1913). A Tanácsköztársaság idején Friedrich Istvánnal együtt részt vett az ellenforradalmi mozgalmakban, ezért két hónapig a bp.-i gyűjtőfogházban raboskodott (1919). Párton kívüli, irredenta programmal ngy.-i képviselő (Pilisvörösvári választóker., 1922–1925). A bp.-i tudományegyetem magántanára (1909–1910). Az Országos Magyar Gazdasági Egyesület (OMGE) kodifikációs bizottságának előadója (1900–1905). Agrárjogi, később választójogi kérdésekkel fogl., elsősorban a parasztbirtokok öröklési kérdéseit vizsgálta. Különböző intézkedések bevezetésével megpróbálta a parasztbirtokok elaprózódását megakadályozni, egy mérsékelt földreform végrehajtását is kezdeményezte.

Szerkesztés

Az Egyetemi Lapok felelős szerkesztője (1895–1896). Írásai a fentin kívül még – többek között – a Köztelekben (1900–1910), a Magyarországban (1900–1907), a Hazánkban (1901–1903), a Magyar Gazdák Szemléjében (1901–1902), a Budapesti Szemlében (1902), a Huszadik Században (1902), a Közgazdasági Szemlében (1903), a Budapesti Hírlapban (1908); ill. a Borászati Lapokban jelentek meg.