Család

Sz: Baross Pál királyi tanácsos, szenterzsébeti Forster Anna. Testvére: Baross János (1875–1926) jogász, agrárpolitikus.

Iskola

Középiskoláit az esztergomi bencés gimnáziumban és a nagyszombati konviktusban végezte, a magyaróvári gazdasági akadémián két évet végzett (1888-ig).

Életút

Az Országos Magyar Gazdasági Egyesület (OMGE) segédtitkára (1888–1889), titkára (1889–1896), a Magyar Agrár- és Járadékbanknak a szőlők felújítására fordítandó kölcsönökkel foglalkozó osztályának vezetője (1896–1901), agrárprogrammal a Szabadelvű Párt ogy.-i képviselője (Bodajki választókerület, 1901–1903), de betegsége (idegbaj) miatt lemondott, s haláláig szanatóriumban élt (1903–1905). A szőlőművelés és borászat problémáival fogl., jelentős szerepet játszott a filoxéra által tönkretett magyarországi szőlők rekonstrukciójában. A magyar szövetkezeti mozgalom egyik vezető egyénisége, Zigány Zoltánnal együtt kezdeményezte a bor- és csemegeszőlő értékesítését elősegítő pinceszövetkezetek (az Országos Központi Hitelszövetkezet tagjaiként) megalakulását. Elsőként írt tanulmányt az elsősorban a szegények között terjedő pellagra nevű endemikus bőrbetegségről.

Elismertség

A Magyar Gazdák Hadseregellátási Szövetkezetének ügyvivője (1888), a Magyar Bortermelők Egyesületének alelnöke.

Szerkesztés

A Gazdasági Lapok (1888), a Borászati Lapok (1889–1897), az OMGE hivatalos lapja, a Köztelek szerkesztője (1891–1893). A Hazánk című lap és nyomdai vállalata (1893) és a Független Ujság alapítója (1894).