Baross Károly
Baross Károly

2020. október 24. Szombat

Baross Károly, bellusi

mezőgazdasági szakíró, politikus

Születési adatok

1865. február 28.

Deménd, Hont vármegye

Halálozási adatok

1905. január 3.

Budapest


Család

Sz: Baross Pál királyi tanácsos, szenterzsébeti Forster Anna. Testvére: Baross János (1875–1926) jogász, agrárpolitikus.

Iskola

Középiskoláit az esztergomi bencés gimnáziumban és a nagyszombati konviktusban végezte, a magyaróvári gazdasági akadémián két évet végzett (1888-ig).

Életút

Az Országos Magyar Gazdasági Egyesület (OMGE) segédtitkára (1888–1889), titkára (1889–1896), a Magyar Agrár- és Járadékbanknak a szőlők felújítására fordítandó kölcsönökkel foglalkozó osztályának vezetője (1896–1901), agrárprogrammal a Szabadelvű Párt ogy.-i képviselője (Bodajki választókerület, 1901–1903), de betegsége (idegbaj) miatt lemondott, s haláláig szanatóriumban élt (1903–1905). A szőlőművelés és borászat problémáival fogl., jelentős szerepet játszott a filoxéra által tönkretett magyarországi szőlők rekonstrukciójában. A magyar szövetkezeti mozgalom egyik vezető egyénisége, Zigány Zoltánnal együtt kezdeményezte a bor- és csemegeszőlő értékesítését elősegítő pinceszövetkezetek (az Országos Központi Hitelszövetkezet tagjaiként) megalakulását. Elsőként írt tanulmányt az elsősorban a szegények között terjedő pellagra nevű endemikus bőrbetegségről.

Elismertség

A Magyar Gazdák Hadseregellátási Szövetkezetének ügyvivője (1888), a Magyar Bortermelők Egyesületének alelnöke.

Szerkesztés

A Gazdasági Lapok (1888), a Borászati Lapok (1889–1897), az OMGE hivatalos lapja, a Köztelek szerkesztője (1891–1893). A Hazánk című lap és nyomdai vállalata (1893) és a Független Ujság alapítója (1894).

Főbb művei

F. m.: Szőlőink újjáalakítása. Jelentés az Országos Magyar Gazdasági Egyesület által … rendezett szőlészeti tanulmányútról. (Bp., 1890)
A mezőgazdasági érdekképviselet szervezése. (Bp., 1892)
Magyarország földbirtokosai. Az összes 100 holdnál többel bíró magyar birtokosok névsora. Sajtó alá rend. (Bp., 1893)
Földmívelési költségvetésünk az 1893. évre (Köztelek, 1893)
Földmívelési politikánk. (Bp., 1894)
A román búza és a malmok. (Bp., 1894)
A Pilis-szántón létesítendő „Ilona”-nyaralótelep leírása. (Bp., 1895)
Vámpolitikánk. (Bp., 1895
németül: 1896)
Magyar agrárpolitika. Megjegyzések Tisza István „Magyar agrárpolitika” című röpiratára. (Hazánk, 1897)
Az éhség őrültjei. A pellagra Magyarországon. A pellagra Olaszországban. – A pellagra betegség. Mi a teendő? (Hazánk–Köztelek, 1899)
A pinceszövetkezetekről. Útmutatás a szőlősgazdáknak. Zigány Zoltánnal (Bp., 1899
szlovákul, románul és szerb nyelven is)
A szőlőművelés politikája. (Bp., 1900)
Franciaország szőlőművelése. Drucker Jenővel. (Borászati Lapok, 1901)
Programmbeszéde. Moór 1901. szept. 22. (Mór, 1901).

Irodalom

Irod.: B. K. (Borászati Lapok, 1905)
Bellusi B. K. (Köztelek, 1905)
Liptai Albert: B. K. élete és működése. 1865–1905. (Bp., 1911).

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu, 2013