Baross László
Baross László

2024. december 6. Péntek

Baross László, bellusi

növénynemesítő

Születési adatok

1865. október 16.

Felsőzsember, Hont vármegye

Halálozási adatok

1938. június 3.

Bánkútpuszta


Család

Sz: Baross Lajos földbirtokos és főszolgabíró, szenterzsébeti Forster Lujza. F: Walkovszky Mária. Három gyermeke: Baross Hedvig (1896–), Baross Lajos (1898–) és Baross Mária (1903–). Testvére: Baross Miklós (1867–) tábori lelkész és Baross Mária (1869–).

Iskola

Elemi iskoláit Körmöcbányán végezte, a nagyszombati főgimnáziumban éretts. (1884), a magyaróvári Gazdasági Akadémián gazda okl. szerzett (1887).

Életút

József főherceg alcsúti (1887–1892), majd gyapjúi uradalmának segédtisztje (1892–1895), bánkúti birtokának intézője (1895–1911), jószágfelügyelője (1911–1938). A rózsamajori búzanemesítő kísérleti telep felállítója és vezetője (1911–1938). Gazdasági főtanácsos (1920-tól). Pályája kezdetén kukoricanemesítéssel fogl., a Bánkúti lófogú kukoricafajtájával az országos kukoricakiállításon első díjat nyert (1914). 1900-tól cukorrépa-, 1908-tól elsősorban búzanemesítéssel fogl. Az I. vh. után Magyarország elvesztette hagyományos búzapiacait, ugyanakkor egész Európát elárasztotta a jó minőségű kanadai és amerikai búza. Az import 90%-a a Marquis nevű fajta volt, amely azonban nem volt fagyálló. Barossnak sikerült először fagyálló Marquis-törzseket előállítania, amelyet aztán az ugyancsak általa nemesített Bánkúti 5-tel keresztezett. Új bánkúti búzái (B 1014; B1201; B 1205) is államilag törzskönyvezett fajták lettek (1928), sőt a B 1201 a világ legjobb búzafajtája elismerést kapta (a kanadai reginai búza-világkiállításon, 1933). Búzafajtáit még 1947-ben is a vetésterületek 60%-án termesztették. Jelentős zab- és ciroknemesítési tevékenysége is. A növénynemesítésen kívül még más mezőgazdasági problémák iránt is érdeklődött (pl.: trágyázás, vetésforgók, aratógépek stb.). Kidolgozott egy talajművelési eljárást is, amely a száraz talajok megművelésére alkalmazható (Baross-féle talajművelési rendszer).

Emlékezet

A köztudatban a „bánkúti búzák atyjaként” él. A mátészalkai mezőgazdasági technikum 1962-ben vette fel a nevét (Baross László Mezőgazdasági Szakközépiskola és Szakiskola). Emlékszobája a bánkúti kastélyban található, síremléke a kápolna mellett fekszik. Emlékét Martonvásáron szobor őrzi (1959-től).

Szerkesztés

Tud. eredményeiről elsősorban a Gazdasági Lapokban (1905-től), a Mezőgazdasági Szemlében (1905-től) és a Köztelekben számolt be (1909-től).

Irodalom

Irod.: A mi értékeink. Bellusi B. L. (Gazdatisztek Lapja, 1934)
Surányi János: B. L. és Székács Elemér emlékezete. (Természettudományi Közlöny, 1939), Borotvás Nagy Sándor: Nagy magyar gazdák. (Szeged, 1942)
Rege Károly: B. L. (Agrártudomány, 1958)
Pintér János: 110 éve született B. L. (Békési Élet, 1975).

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu, 2013

×

Földieknek látszók

Női szentek és boldogok

Legújabb könyvemben tizenkét különös sorsú, közismert, mégis ismeretlen 10–13. századi női szent, boldog és boldog emlékezetű nő életútja szerepel. A szentekről és boldogokról azt hihetnénk, hogy önmegtagadó, imádságos, nem egyszer aszketikus életük kiáltó ellentétben állt világi kortársaik tevékeny mindennapjaival. Valójában valamennyiük élete küzdelmes volt, tele gyarlósággal, hibával, szerencsés és szerencsétlen döntések sorozatával, rendkívüli jellemük azonban a magyarság sorsdöntő pillanataiban felülemelkedett minden addigi kétségen és korláton. Talán egyetlen fejedelmi család sem adott annyi szentet, mint a három évszázadon át uralkodó Árpád-ház, talán egyetlen történelmi korszakban sem élt annyi női szent és szent életű női hitvalló, mint az Árpád-kori Magyar Királyság területén. Az uralkodói dinasztia szentjein kívül könyvem megemlékezik a keresztény hitet a külhonban terjesztő magyarországi uralkodónőkről és fejedelemasszonyokról is.

A Kossuth Kiadó gondozásában megjelent, gazdagon illusztrált album kedvezményes áron, 5942 forintért megrendelhető a vevoszolgalat@kossuth.hu emailen.

Kozák Péter
a Névpont szerkesztője