Baross László
Baross László

2021. május 14. Péntek

Baross László, bellusi

növénynemesítő

Születési adatok

1865. október 16.

Felsőzsember, Hont vármegye

Halálozási adatok

1938. június 3.

Bánkútpuszta


Család

Sz: Baross Lajos földbirtokos és főszolgabíró, szenterzsébeti Forster Lujza. F: Walkovszky Mária. Három gyermeke: Baross Hedvig (1896–), Baross Lajos (1898–) és Baross Mária (1903–). Testvére: Baross Miklós (1867–) tábori lelkész és Baross Mária (1869–).

Iskola

Elemi iskoláit Körmöcbányán végezte, a nagyszombati főgimnáziumban éretts. (1884), a magyaróvári Gazdasági Akadémián gazda okl. szerzett (1887).

Életút

József főherceg alcsúti (1887–1892), majd gyapjúi uradalmának segédtisztje (1892–1895), bánkúti birtokának intézője (1895–1911), jószágfelügyelője (1911–1938). A rózsamajori búzanemesítő kísérleti telep felállítója és vezetője (1911–1938). Gazdasági főtanácsos (1920-tól). Pályája kezdetén kukoricanemesítéssel fogl., a Bánkúti lófogú kukoricafajtájával az országos kukoricakiállításon első díjat nyert (1914). 1900-tól cukorrépa-, 1908-tól elsősorban búzanemesítéssel fogl. Az I. vh. után Magyarország elvesztette hagyományos búzapiacait, ugyanakkor egész Európát elárasztotta a jó minőségű kanadai és amerikai búza. Az import 90%-a a Marquis nevű fajta volt, amely azonban nem volt fagyálló. Barossnak sikerült először fagyálló Marquis-törzseket előállítania, amelyet aztán az ugyancsak általa nemesített Bánkúti 5-tel keresztezett. Új bánkúti búzái (B 1014; B1201; B 1205) is államilag törzskönyvezett fajták lettek (1928), sőt a B 1201 a világ legjobb búzafajtája elismerést kapta (a kanadai reginai búza-világkiállításon, 1933). Búzafajtáit még 1947-ben is a vetésterületek 60%-án termesztették. Jelentős zab- és ciroknemesítési tevékenysége is. A növénynemesítésen kívül még más mezőgazdasági problémák iránt is érdeklődött (pl.: trágyázás, vetésforgók, aratógépek stb.). Kidolgozott egy talajművelési eljárást is, amely a száraz talajok megművelésére alkalmazható (Baross-féle talajművelési rendszer).

Emlékezet

A köztudatban a „bánkúti búzák atyjaként” él. A mátészalkai mezőgazdasági technikum 1962-ben vette fel a nevét (Baross László Mezőgazdasági Szakközépiskola és Szakiskola). Emlékszobája a bánkúti kastélyban található, síremléke a kápolna mellett fekszik. Emlékét Martonvásáron szobor őrzi (1959-től).

Szerkesztés

Tud. eredményeiről elsősorban a Gazdasági Lapokban (1905-től), a Mezőgazdasági Szemlében (1905-től) és a Köztelekben számolt be (1909-től).

Irodalom

Irod.: A mi értékeink. Bellusi B. L. (Gazdatisztek Lapja, 1934)
Surányi János: B. L. és Székács Elemér emlékezete. (Természettudományi Közlöny, 1939), Borotvás Nagy Sándor: Nagy magyar gazdák. (Szeged, 1942)
Rege Károly: B. L. (Agrártudomány, 1958)
Pintér János: 110 éve született B. L. (Békési Élet, 1975).

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu, 2013