Család

Sz: Kratochfill Dezső, Ring Irma. F: 1940-től Palotás Erzsébet. Leánya: Baróti Judit (1942–). Unokája: Váczi Eszter énekesnő. Testvére: Baróti Dezső (1911–1994) irodalomtörténész.

Iskola

Szegeden jogi abszolutóriumot (1940), a SEKI-n labdarúgó szakedzői okl. szerzett (1956), mesteredző (1957).

Életút

A Szegedi AK (1928–1936), a Szeged FC (1936–1946), a Győri ETO labdarúgója; fedezet (1946–1948). Játékosként főiskolai világbajnok (1935); kétszeres magyar válogatott (1939–1941); a Szegeddel bajnoki 3. (1940/41), bajnoki 4. (1939/40, 1941/42, 1945/46), bajnoki 5. (1938/39). A Győri Vasas ETO (1948–1952), a Bp. Postás (1952–1953), a Vasas (1953–1957 és 1972–1974), az Újpesti Dózsa (1967–1971), a Wacker Innsbruck (osztrák, 1979), a Benfica Lisboa (portugál) vezetőedzője (1980–1982); a perui labdarúgó-válogatott szövetségi kapitánya (1971–1972). A magyar labdarúgó-válogatott szövetségi kapitánya (1957–1966 és 1975–1978); irányításával a magyar csapat négy vb-döntő résztvevője (1958: Svédország, 1962: Chile, 1966: Anglia és 1978: Argentína). Edzőként a Vasas csapatával BEK 3/4. (1957/58); Közép-Európai Kupa-győztes (1956 és 1957); magyar bajnok (1957), bajnoki 3. (1953 és 1972/73), bajnoki 4. (1954 és 1955); magyar kupagyőztes (1955 és 1972/73); az Újpesti Dózsával VVK 2., (1968/69); háromszoros magyar bajnok (1969, 1970, 1970/71), bajnoki 2. (1967, 1968); magyar kupagyőztes (1969 és 1970); az Innsbruckkal osztrák kupagyőztes (1979); a Benficával KEK 3. (1980/81), portugál bajnok (1980/81) és bajnoki 2. (1981/82), portugál kupagyőztes (1980/81). Összesen 439 bajnoki mérkőzésen edző (1949–1971), 117 mérkőzésen szövetségi kapitány (1957–1978).

Elismertség

A Magyar Labdarúgóedzők Testületének tb. elnöke (1989-től).

Elismerés

Az Újpesti Dózsa örökös tagja (1975), az Európai Labdarúgó Szövetség (UEFA) Életműdíja (2000), Magyar Örökség Díj (2004).